Ugrás a fő tartalomra

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com 

A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! 

Lechner Ödön-Pártos Gyula: Iparművészeti Múzeum központi bejárata.
  
Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzeti építőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Lechner Ödön: Iparművészeti Múzeum, 1896, archív fotó.

Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
 Lechner Ödön portréja.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus és perzsa formákról úgy gondolta, hogy olyanok, mint a magyar történeti motívumok és azokat el is kezdte alkalmazni. Elsősorban a városi építészetben kívánta ezt a sajátosan magyar stílust megvalósítani. Hasonló volt ez ahhoz, amikor az Arts and Crafts alkotók tanulmányozták a motívumkönyvekbe összegyűjtött arab, török, indus díszítéseket és azokat felhasználták külső és belső ornamentikájukban.
Lechner Ödön: Iparművészeti Múzeum 1896, tetőszerkezet.

Kortársai közül Lyka Károly és Fülep Lajos művészettörténészek és kritikusok rendkívül nagyra tartották, ők voltak azok, akik megállapították, hogy Lechner munkássága egybecseng a nemzetközi, szecessziós építészeti törekvésekkel. Felismerték, hogy az általa alkalmazott modern, magyar, plasztikai díszítések nem öncélúak, hanem mind komoly funkcióval rendelkeznek. A nemzetközi művészettörténet sajnálatos módon helyi jelentőségű egyéniségnek tartotta, nem vették figyelembe, hogy munkássága szerves része az európai építészetnek és a szecessziónak. Lechner Ödön fiatalsága idején az angol Arts and Crafts mozgalom ideáljait vette figyelembe, pályafutása végén a Deutsche Werkbund szellemiségével szimpatizált.
Lechner Ödön: Iparművészeti Múzeum, Középrizalit, főbejárat. 1896 (Üllői út felől).

Családjában már megkapta azt a szakmai alapot, ami egész életében segítette épületei megjelenésének kialakításában. Nagyapja az a Lechner Nepomuki János, aki az 1808-ban létrehozott Szépítő Bizottmány alelnöke volt. A Bizottmány Pest városának szépítését tekintette feladatának.  Lechner nagyapja Széchenyi István barátja is volt, így az ifjú építészről elmondhatjuk, hogy a megfelelő szellemi közegben nőtt fel. A családnak téglagyára volt Kőbányán, ahol az építész gyerekkorában sok időt töltött és megtanult bánni az agyaggal, megismerte a kerámiatechnikákat. Ebben a családi gyárban készültek a bécsi Förster építész által tervezett zsinagógák mázas majolika és terrakotta díszítései. A kerámia iránti, ifjúkori érdeklődése a későbbi munkásságára is nagy hatást gyakorolt. A Kőbánya főterén épült templom is Lechner Ödön tervei szerint készült.
Lechner Ödön: Iparművészeti Múzeum, központi kiállítócsarnok, 1896.

Lechner Ödön tanulmányait 1866-ban, Hauszmann Alajossal és Pártos (Puntzmann) Gyulával közösen a berlini Bauakademie-n végezte. A Pártos Gyulához fűződő fiatalkori barátsága sok közös munkát eredményezett a későbbiekben, ilyen többek között az Iparművészeti Múzeum. Egyetemi évei alatt tanulta meg nemcsak a pontos tervezést, ami az építőművész munkásságának elengedhetetlen része, de gyönyörű, mai szemmel is lenyűgöző akvarellel színezett házterveket, metszet rajzokat, látványterveket készített ő és munkatársai, amelyből pár évvel ezelőtt a Szépművészeti Múzeum rendezett kiállítást.
Lechner Ödön: Az Iparművészeti Múzeum főbejáratánál lévő sárga mázas, pirogránit korlát (magyar találmány), 1896.
1866-1869 között a német, románkori katedrálisokat tanulmányozta. 1870-ben megnősült és egy évet Itáliában töltött, ahol az antik és a reneszánsz emlékeket látogatta végig és tanulmányozta az útja során. Az ilyen utak mindig nagy hatással voltak a művészi hajlamokkal megáldott ifjúság szellemi fejlődésére, s ajánlott lenne most is, hogy a fiatalok minél több helyre jussanak el a világon, ha szükséges ösztöndíjakkal is.
Lechner Ödön: Az Iparművészeti Múzeum (1896) főbejáratánál, a nyitott előcsarnokban lévő mennyezet, mázas kerámiadísze. Ehhez hasonló, festett virágos díszítés volt az egész múzeumban a falakon.

Korai művei között tartjuk számon az 1871-1875 között épült, Budapest VI. kerületében található, Bajcsy-Zsilinszky út 43. szám alatti Mándl Pál házát. 1871-1874 között épült a Budapest V. kerületi, Sas utca 9. szám alatti, Primayer János házát. 1871-1874-ben készült a Budapest V. kerületi, Veres Pálné utca 9. szám alatt található házat, Kecskemét város bérházát. 1871-1874-ben épült a Budapest, V. kerületi Szent István tér 3. szám alatti bérház.
Lechner Ödön: Szeged városháza.

A MÁV Nyugdíjintézet bérháza, más néven Dreschler Palota, ami ma már műemlék, Budapesten a VI. Kerületben, az Andrássy út 25. szám alatt található és 1882-1884 között épült. A négy utcára néző telken álló, magasföldszintes és három emeletes épület az Ybl Miklós által tervezett Operaházzal szemben áll, jelenleg használaton kívül. A bejárati előcsarnokban gótizáló stukkóhálók voltak, amit csak a megfelelő restaurálás tudna helyreállítani az eredeti formájában. A Dalszínház utca felőli lépcsőház külső falán, az épület funkciójából adódóan, mozdony reliefek találhatók. A második emeleti lépcsőháznak udvari homlokzatán James Watt és George Stephenson arcképe látható. Az Andrássy úti homlokzaton, korinthoszi pilléres árkádok alatt volt a Dreschler Kávéház bejárata. A kávéházat a kor igényei szerint, historizáló berendezéssel látták el: gazdag aranyozással, egzotikus növényekkel, márványlapos asztalokkal, puha, süppedős kanapékkal, hangulatos, a századvég hasonló helyeire jellemző sarkokkal. A Dreschler Kávéház egyike volt a századforduló híres kávéházainak; ilyen volt még a Japán Kávéház vagy a New York, ami helyet adott a különböző író-költő társaságoknak és más művészeknek, ahol élénk eszmecserék folytak és pezsgett a kulturális élet. A tetőszerkezet 1905-ben, még Lechner életében leégett és a helyreállításokat már egyszerűsített formában hajtották végre.
Lechner Ödön: Dreschler Palota, volt Balettintézet, eredetileg a MÁV Nyugdíjintézet Bérháza, ma Műemlék, 1882-1884.
Lechner Ödön 1888 és 1896 között, az Iparművészeti Múzeum építése előtt, számos budapesti és Magyarország más nagyvárosainak főterét ékesítő, látványos középületet és bérházat tervezett. Ilyenek voltak a Budapesten, 1888-1889 között épült, V. kerületi, Váci utca 11/a, a Thonet-ház; a 1891-1897 között épült, X. kerületi (kőbányai) Templom téren álló Szent László plébániatemplom; a Szekszárdon, 1889-1893 között épült, Garay tér 1-7. alatti Szegzárd szálló (ma Garay); a Kecskeméten, 1890-1896 között épült, Kossuth Lajos tér 1. alatti  Városháza.
Lechner Ödön: Kecskemét városháza, 1890-1896.
1889-ben építették fel az Eiffel-tornyot Párizsban, amely az acélszerkezet újszerű alkalmazása miatt Lechner munkásságára nagy hatással volt. Ugyanakkor a magyar népművészet tanulmányozása elvezette az ázsiai népek művészetéhez, a motívumok feltűnő rokonsága révén.
Az Iparművészeti Múzeum, avagy a Cigánycsászár Palotája, ahogyan akkoriban gúnyolták az épületet a szokásostól eltérő formavilága miatt, a IX. Kerület, Üllői út 33.-37. szám alatt található. Az építészeti pályázatot 1891-ben írták ki Keletre magyar jeligével, amit Lechner Ödön, Pártos Gyulával közösen nyert meg. Az Iparművészeti Múzeum létrejöttének eredeti ötletét Rómer Flóris honosította meg az angol Victoria & Albert’s Múzeum hatására.
Lechner Ödön: Kecskeméti városháza, tervrajz.
Az Iparművészeti Múzeum külsejében fontos változtatásokat alkalmazott Lechner a korábbi épületeihez képest, itt a kerámiaburkolat használata mellett döntött. Azért határozott így, mert a nagyvárosok poros levegője a homlokzatok porózus köveibe lerakodva piszkossá, komorrá tette az épületeket-tapasztalatai szerint. E probléma megoldásában segítségére volt a Zsolnay Vilmossal való személyes barátsága és a pécsi Zsolnay gyár. Akkor kezdték gyártani a mázas pirogránit kerámiát, amely különleges elemekből állt, színvilága is szemet gyönyörködtető volt és ezáltal ezek az elemek egyéni külsőt adtak Lechner épületeinek. Ebben a választásban a  Lechner család kőbányai gyárában töltött évek alatt szerzett tapasztalata is meghatározó volt. Zsolnay kerámiákkal burkolták a múzeumot lefedő egész tetőszerkezetet. Az épület anyaga és díszítőmotívumai az iparművészet ágazatait jelképezik: a kerámia-művészetet, az üvegművészetet, a népművészetet, a textilművészetet, a dekoratív szobrászatot, az ötvösséget. A középrizaliton kör alakú, móros ívezetű nagy ablakok helyezkednek el a bejárat felett, az előcsarnokban pedig sárga mázas, áttört pirogránit korlát található. A boltozaton indiai, mór, perzsa virágos motívumok láthatók. A bejárati lépcsők korlátpillérein tulipános és kakasfejes díszek láthatók és kovácsoltvas kandeláberes záródíszek találhatók. A nyolcszögletű bejárati csarnok sarkaiban álló féloszlopok egyéni kialakításúak. A díszítéshez hozzátartoznak az erőteljes színkontrasztok, a gazdag növényi ornamentika. A Lechner-család címere a Kinizsi utcai bejárat felett helyezkedik el. Belsejét tágas, fényes, különleges közlekedő terek jellemzik. Az előtér mennyezetébe vágott világító nyílás függőlegesen nyitja meg a teret. A tér közepén kiállítási csarnok található, amibe a belső előcsarnokból lehet belépni. Tetőszerkezete, a kor legmagasabb technikai tudását felhasználva, acélból és üvegből készült. Az üvegrész színes ólomüveg mezőkre volt felosztva, amit azóta kicseréltek, mert az eredeti elpusztult. Az üvegtető jó megvilágítást biztosít a belső térben rendezett kiállításoknak, ez a megvilágítás és természetesen a nagy ablakok teszik fényessé a körben, emeletenként végigfutó kiállítótereket.  A lenti előcsarnokból nyílnak a főlépcsőházak, ahonnan az emeleti kiállítótermekbe, illetve a kutatók szobáiba, a raktárhelyiségekbe és irodákba jutunk el.
Lechner Ödön: Tervrajz.
Az épületet a millenniumi ünnepségek alkalmából, 1896. október 25.-én, az ünnepség utolsó rendezvényeként és annak megkoronázásaként avatták fel. Erre a pillanatra nagyon készültek: Wlassics Gyula kultuszminiszter köszöntötte az Osztrák-Magyar Monarchia császárát, Ferenc Józsefet, aki személyesen vett részt az épületátadó ünnepségen.
Lechner Ödönnek ezt a nagyszerű művét, noha nagy kiterjedésű épületről van szó, minden tekintetben a jól átgondolt építészeti megoldások, a részletgazdagság, az azóta elpusztult, de még a belső mennyezeteken megtalálható, növényi ornamentikás festés jellemezte. „Ezért csúcsteljesítmény Lechner építészete, a szerkezettől a formáig, az alkalmazott anyagoktól az ornamentikáig, a funkciótól az eszmei tartalomig. Zseniális egyéni teljesítmény, amelyben mind a szerkezet, mind az eszmei tartalom gyökerei a felvilágosodás koráig visszanyúló fejlődés, szervesen európai, de ugyanakkor a kiegyezés után kibontakozó Magyarország jellegzetesen hazai eredményei, és amelynek sajátos megjelenítési formáját magyar föld és magyar találmány (pirogránit) határozta meg. Ebben a minőségben az Iparművészeti Múzeum épülete kiemelkedő nemzeti érték, az európai kultúra egy szakaszának élvonalbeli reprezentánsa, amely az egyetemes építészettörténetében kijelöli a magyar építészet helyét.” Nemes Márta: Lechner Ödön Iparművészeti Múzeuma in: Gerle János: Lechner Ödön, Budapest, Holnap Kiadó, 2003, 145.o.
Lechner Ödön: Postatakarékpénztár, 1901.
1897-ben hozták nyilvánosságra, hogy Lechner Ödön nyerte meg a Magyar Királyi Földtani Intézet építésének pályázatát. Az épület Budapesten, a XIV. kerületben, a Stefánia út 14. szám alatt található. Ez egy négyszintes, belső udvar köré rendezett, négyszög alaprajzú épület, 10-11 tengelyes homlokzatokkal. Három szárnyon, a belső udvar fölött körbefutó folyosókról nyílnak az irodahelyiségek és a laboratóriumok. „E merész kísérlet és pozitív eredmény (Iparművészeti Múzeum) után feltűnően visszafogott a Földtani Intézet pályázatára benyújtott homlokzati terv. Lechner méltatói sosem említették, hogy különösebb  diplomáciai érzéke lett volna. Inkább konok kitartása volt szembetűnő, amellyel a cél felé haladt. Itt mégis észre kell vennünk a fordulatot, amely az első díj és vele a kiviteli megbízás elnyerése után következett. Nehéz elhinni, hogy nem volt némi számítás a pályaterv egyszerű megfogalmazásában. Az épület rendeltetése és az Iparművészeti Múzeumot ért kritika is arra késztethette Lechnert, hogy visszafogottabban fogalmazzon. A kiviteli terv rajzolásának idején merészen tette meg a következő lépést a lechneri építészet kiteljesítéshez.”



Lechner Ödön: Földtani Intézet, tetőszerkezet.
1901-ben adták át a Magyar Királyi Postatakarékpénztár épületét (Budapest,  V. kerület  4.) Hold utca, Lechner Ödön és Baumgartner Sándor tervei alapján épült. Ma a Magyar Államkincstár működik benne. 
Lechner Ödön: Földtani Intézet, címeres díszítés.


                                                         




Lechner Ödön: Földtani Intézet, főhomlokzat.
A lechneri szecesszió jellemző legnagyobb értékei itt is megcsillannak: magyaros virágmotívumok, színes kerámiacserepek és majolikák ékesítik mindenhol ezt a rendkívül dekoratív épületét. Az oromzatot aranysárga méhkasok díszítik, mint a gyűjtögetés és takarékosság szimbólumai — takarékpénztárról lévén szó.
1914-ben Kőbányán, a számára oly kedves, gyermekkori városrészben tervezte a Szent László Gimnázium épületét, a főváros egyik nagy múltú, híres középiskoláját. (Teljes nevén Kőbányai Szent László Gimnázium, 1102 Bp., Kőrösi Csoma Sándor út 28-32.) A gimnázium 1914 és 1915 között épült Lechner Ödön és Vágó József tervei alapján, szecessziós stílusban. A Kőrösi Csoma Sándor út és az Ónodi utca mellett húzódó két, háromemeletes szárnyat egy íves sarokszárny kapcsolja össze. Földszintjén egy nyitott előcsarnok (aula), míg fölötte két emeletnyi magasan a Díszterem található. A sarokszárny udvar felőli oldalán található a főlépcsőház. Az Ónodi-szárny végén az épület már csupán egyemeletes, míg a Kőrösi-szárny végén, az udvar felől három, az utcafront felől kétemeletes. Ehhez a szárnyhoz csatlakozik az 1993-ban átadott tornatermi szárny is. A belső és külső tereket is kő tagolóelemek, valamint magyaros motívumok díszítik.




Lechner Ödön- Vágó József: Szent László Gimnázium, Kőbánya, 1914-1915.



Ha összességében nézzük és vizsgáljuk Lechner Ödön építészeti és művészeti munkásságát, még az őt követő vagy vele szembehelyezkedő, saját műveik filozófiáját, az általa meghirdetett elvek ellentéteként kifejező építészgenerációk sem tudták kivonni magukat a hatása alól. Mai szemmel nézve, egy bátor zseni, különleges lángelme, ahogy a visszaemlékezések szólnak; saját elképzeléseit konokul, következetesen végigvivő személy, aki nem a kritikákkal törődött, hanem azzal, hogy olyasmit hajtson végre, ami emlékezetes, szép és maradandó. Célja az volt, hogy olyan komoly építményeket alkosson, amiket az utána született emberek még sokáig és jól tudnak használni. Ezek az épületek, legyen az múzeum, vagy megyeháza, templom, iskola vagy magánház, mind kiállták az idő próbáját, tervezésükben a nagyvonalúság, a jól szervezettség, a fények felülről vezetése (mert onnan jön a legtermészetesebben) voltak a legfőbb elvek, nem számított sem a mostani kisstílű telekspekuláció, sem a nincs rá pénz folytonos hangoztatása, sem a nagy álmok megvalósítását egyfolytában akadályozó középszerűség. Nyilvánvalóan voltak ellenlábasai neki is, mint bárkinek, mégis összességében a közös cél, a közös jó cél érdekében való munkálkodás segítette, hogy nagyra törő álmainak, ebben a formában megvalósult csodái a mai napig gyönyörködtessék a szemünket, mert egy korszak és nemzet kultúráját mindig az építészeti emlékein keresztül lehet lemérni.
                                                                                                                   Kocsis Nagy Noémi

Ez 4612 embernek tetszik itt a blogon! 
73-an osztották meg a facebookon!
Köszönjük!


Felhasznált szakirodalom
Gerle János: Lechner Ödön, Budapest, Holnap Kiadó, 2003, 172. oldal, Gerle János, Kovács Attila, Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete, 117-127 o., Magyar Művészet 1890-1919, I. kötet, szerkesztő Németh Lajos, Akadémiai Kiadó 1981, 324. o., Wikipedia.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…