Ugrás a fő tartalomra

Sky Court – az új reptéri épületcsoda Tima Zoltán Ybl-díjas építészünktől


Sky Court – az új reptéri épületcsoda Tima Zoltán Ybl-díjas építészünktől

2011. március 16.
Copyright © 2010 http://www.gonzopress.hu/ - GonzoPress Magazin

2011. március 8.-án tartottak sajtótájékoztatót a Ferihegy 2 A és B terminálja között épült, új „Égi Udvarban” Hardy Mihály, a Budapest Airport Zrt. vállalati kapcsolat igazgatója és Tima Zoltán, Ybl és Pro-Architectura díjas építész. A sajtó képviselői számára szakmai bejárásra volt lehetőség a munkaterületen, ahol alkalmuk volt látni a fénnyel telített és modern megoldásokkal tervezett, legkorszerűbb elveknek megfelelő, XXI. századi színvonalú, és több funkciót ellátó épületet.
Hivatalosan 2011. március 27.-én nyílik meg a Sky Court, ami a meglévő 2A és 2B terminál közötti összekötő, és az utasokat sok szempontból kiszolgáló funkciót fog ellátni. A régi részek nagyon korszerűek voltak építésük idején, tervezésükben a háromszög alaprajzot használták fel. Az akkori építési szempontoknak még nem kellett figyelembe venniük a mai, szigorúbb biztonsági előírásokat. A Sky Courttal hat-hatra emelkednek az utasbiztonsági sorok, bejárók, öt ebből már elkészült. Az utasok az eddig is létező két szárnyba érkeznek, de új épületben történik az utasbiztonsági ellenőrzés. A kapcsolatot a 2A és 2B között az egyesített nagy központi rész teremti meg, így hozva létre intenzív együttműködést a korábbi részek esetében. Volt már rá példa, hogy egyik terminálon csekkolt be valaki és a másik terminálon szállt fel, ezt pedig csak kívülről lehetett megközelíteni. Az Égi Udvarral ez a probléma is megszűnt.

A folyosó, amelyen az utasok közlekedni fognak, kissé szűk, de fénnyel telített: az íves részekbe vágott, felülről világító ablakok úgy hajlanak rá, mint a barokk templomok dongaboltozatainak fiókdongái, vagy mint a gótikus katedrálisok támívei, csak modern megoldásokkal. A transzparencia és a reflexió voltak az elsődleges szempontok Tima Zoltán és tervezőtársai számára, ami a természetes fény minél hatékonyabb vezetésében nyilvánul meg. A tartószerkezet acéltartós térrács-szövevény: a „fehér bőr”, ami a belső falakat díszíti a térélmény fokozására szolgál és visszatükrözi a fényt. A hetven tonnás elemeket éjszakánként emelték be ide. Ezen a közlekedő részen az utas a zártabb téren jut keresztül a tágas belső térbe. Mindezt csúcstechnológia felhasználásával készítették el és a próbaüzem alatt próbautasokat is felkértek az egységek tesztelésére.
A Sky Court nem csak a kapcsolatot teremti meg a 2A és 2B terminálok között, hanem intenzív tevékenységet is fejthet ki itt az utas, amely azt jelenti, hogy a biztonsági ellenőrzés után rögtön a Duty Free területre jutunk, ami korunk kereskedelmi elveinek felel meg. Különböző nemzetközi és magyar cégek boltjai, egységei kaptak lehetőséget a bemutatkozásra. A német Heinemann például nagy területen alakíthatott ki üzlethelyiséget, ami a németországi egység után a második legnagyobb a világon. Az Égi Udvar 27.000 négyzetméteres területéből 4.200-at kereskedelmi célokra bocsátottak. A többi területen gépészeti és a repülőtér egyéb feladatait ellátó egységek vannak.
A magyar cégek közül a következő boltokkal találkozunk: Herendi, Tisza cipő retró-szaküzlet, a Gundel Étterem egy kisebb változata. Helyet kapott a nemzetközi cégek közül a Swarovski, a Capris márkabolt, de a Hugo Boss, a Burberry Shop és a Mont Blanc szaküzlet is, amely töltőtollakat és egyéb írószer kiegészítőket forgalmaz. Mindezt a folyosóról nyíló nagy várócsarnokban találjuk meg, ahol a lenyűgöző üvegfalon keresztül a fel- és leszálló repülőket figyelhetjük.
A csarnok földszinti részén könnyen megközelíthető a mindenki számára igen érthetően feliratozott, úgynevezett „Információs totem” – mondta el Hardy Mihály – ami minden utazással kapcsolatos adatot és információt elérhetővé tesz magyar és angol nyelven.
Az Égi Udvar nagy és ünnepélyes megnyitója március 18.-án lesz, amit a két napos „buli” azaz nyílt nap követ, március 19.-én és 20.-án. Ez egy minden érdeklődő számára nyitott, celebritásokkal, előadásokkal színesített program. Többek között a nagyon sikeres Presidance Táncegyüttes Tranzit című előadása is szerepel a műsoron, amely egy repülőtéren játszódó történetet mutat be. Huszadikán az Alma Együttes, kicsik és nagyok kedvence fog muzsikálni, illetve csinos fotómodellek mutatják be a legújabb divat szerint készült stewardess ruhákat. Meghallgathatjuk még az Electric Terminal koncertjét is, de repülőgép modelleket-maketteket is megcsodálhatunk. Repülőgép-szimulátoron kipróbálhatjuk a repülést is, ezt hivatásos pilóta a ferihegyi kifutópályák szimulált másain fogja a nagyközönségnek bemutatni. A kicsiknek is számos érdekes elfoglaltságot találhatnak az érdeklődődők, kimondottan gyermekeknek szervezett foglalkozások keretén belül.
Ahogy az építész, Tima Zoltán elmondta, az új épület nem a kettes terminál bejárataként fog működni, hanem egy zártabb épületként, ami megnyílik a repülőgépek irányába, mind közlekedés, mind látvány szempontjából. Az utas szó szerint közelebb kerül a repülőgéphez, ahogyan ezzel a nagy nemzetközi repülőtereken is találkozhatunk. Az óriási acélvázakra támasztott és nagy üvegfelületeket tartó csarnok a modern repülőterek szerkesztési elvei alapján készült. A tágas csarnokban, a sok kávézó vagy étterem egyikében, az utasok még felszállás előtt kellemesen tölthetik el az idejüket.
Építészeti megoldásként a „Ház a házban” szerkezeti rendszerrel találkozhatunk, amit a csarnok három oldaláról, a lenti utastájékoztatók és boltok fölött egy fenti „emelet” határol, a színházak elrendezéséhez hasonlóan, teljes rálátást biztosítva a lenti térre és pompás kilátást nyújtva a kifutópályákra. Ezt e lefedést Tima Zoltán építészeti megközelítésben úgy magyarázta el, miszerint nagy acélból álló szerkezetről van szó, burkolt acélrácsos tartóval. A légiesség és könnyedség nagyon fontos volt a megjelenésben és az építészek igyekeztek hullámzó hatást elérni. A részek megközelítését a mindkét oldalon megtalálható, dupla mozgólépcsők teszik lehetővé, melyek között lépcsőn is fel lehet menni.
Az éttermeket magába foglaló emeleti részen és az épület fontosabb pontjain közérthető, piktogramos táblák segítik az utasokat a tájékozódásban. Mint Hardy Mihály elmondta, az emeleten nagyon sok étterem kapta meg a kereskedelmi verseny lehetőségét. Ilyenek például a KFC és a Burger King, amely cégeknek garantálniuk kell, hogy a városi egységeikkel azonos áron forgalmazzák termékeiket.
Ez azért fontos, mert árversennyel vonzzák magukhoz a fogyasztókat, ellentétben a korábbi repülőtéri kínálattal, ahol az éttermek monopolabb helyzetben voltak az árakat illetően. A pikánsabb, vagy a változatosabb konyha iránt érdeklődőknek egyébként itt van az ázsiai és olasz ételeket kínáló étterem is, a Negroni, vagy a Hypoppotamus, de találkozhatunk a magyar érdekeltségű Leroy Cafeval is, akik ígéretük szerint hagyományos gulyást, túrós csúszát, de beefsteaket is kínálnak. Az igényesebbek vagy az előkelőségek számára fenntartott VIP-részlegen is lehet fogyasztani, vagy a színvonalas Costa Caféban is. Az éttermek berendezése a legmodernebb olasz design-trendek alapján tervezett és Itáliából hozott bútorokból áll. A rendkívül elegáns és praktikus fekete bőr és króm anyagok fokozzák az eleganciát.
Az éttermek közti emeleti részen, de az épület fontosabb pontjain is, világos és közérthető piktogramos táblákon találnak meg a közlekedők mindent, mosdókat, éttermeket, információs pultokat és játszótereket is a gyerekeknek.
Mint a sajtótájékoztatón megtudtuk, az építkezés egy „nyílt szívműtéthez” volt hasonló: a 2A és 2B terminálok szíve a Sky Court, amelynek már az építése közben is működnie kellett, ezért folyamatosan tesztelték az építészeti és közlekedési lehetőségeket. A teljesen automatizált poggyász-osztályozó az utasokat kiszolgáló rész alatt helyezkedik el, a repülőtéri személyzetnek csak ujjlenyomatos rendszer szerint lehet bejutni, ahol mindkét kezükről vett ujjlenyomattal ellenőrzik őket. Az Égi Udvart, hőszigetelt üvegű tetőszerkezettel fedték le, ami egyúttal járásbiztos is. Hardy Mihály elmondta, hogy fantasztikus élmény volt a tetőn sétálgatni.
Egy újabb álom valósult meg. Huszonhétmilliárdos beruházásról van szó, amihez a repülőtér az EU-tól is kapott támogatást, emellett magántőkét is bevontak a vállalkozásba. Ezzel a létesítménnyel négy-ötszáz új munkahelyet hoztak létre, amely igencsak pozitívnak tekinthető akkor, amikor sok vállalat inkább csökkenti a munkaerő számát. A végső cél, a kényelmes és biztonságos épület március 27.-től már „élesben” áll az utazók rendelkezésére.
Forrás: GonzoPress Magazin
Írta: Kocsis Nagy Noémi
12 embernek tetszik.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…