Ugrás a fő tartalomra

Ember(ek) az embertelenségben, konferencia a Sziklakórház Múzeum projektjéről

Ember(ek) az embertelenségben, konferencia a Sziklakórház Múzeum projektjéről
Copyright © 2010 http://www.gonzopress.hu/ - GonzoPress Magazin
 
2010. november 1.
„A Sziklakórház Múzeumban Európában is páratlan és egyedülálló kiállítás látható. A Múzeum küldetése, hogy történelmi időszakok során élő emberek hősies tetteinek tolmácsolásával erkölcsi iránymutatást adjon az utókor számára. Az intézmény autentikus jellegénél fogva maradandó élményt nyújt a látogatók számára, megvalósítva az egész életen át tartó tanulás gondolatát. A Sziklakórház mint muzeális intézmény idén indult először a Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.2.8 / 10 / B / KMR kódszámú, a „Múzeumok Mindenkinek program” pályázaton. Múzeumpedagógiai tevékenységének fejlesztésére, bővítésére összesen 18.874.759 millió Ft Európai Uniós támogatásban  részesül. Az oktatási – nevelési intézményekkel kialakított partnerség alapja a Sziklakórház által közvetített küldetéstudat és hősiesség tolmácsolása.
A múzeum 10 budapesti általános iskolával és gimnáziummal, valamint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel kötött együttműködése keretében mintegy 1650 tanulót fogad és biztosít számukra foglalkozásokat összesen 113 alkalommal. Saját szervezésű szabadegyetem foglalkozásainkat a nagyközönség számára hirdetjük meg a 2010/11-es tanévben 10 alkalommal. Ezeken bárki ingyenesen részt vehet: gyermekeknek, szülőknek és nagyszülőknek biztosítunk ezzel lehetőséget, hogy együtt tanulhassanak és ismerkedhessenek a múlttal. A témák változatosak, érdekesek és a Sziklakórház gyűjtőkörével és profiljával kapcsolatosak: hadi orvoslás, katasztrófavédelem, polgári védelem, elsősegélynyújtás, barlangi mentés; hírszerzés – elhárítás, II. világháború, Budapest ostroma, 1956-os forradalom, hidegháború. Célunk, hogy az iskolai tananyagot és az elméleti oktatást kiegészítő gyakorlati képzést is nyújtsunk a diákoknak interaktív formában. Kiemelt együttműködő partnerintézményünk a HM – Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Múzeumpedagógiai szakmai tanácsadást nyújtott a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum.” – Ismertető a Sziklakórház és Múzeum Programjáról.
Az „Emberek az Embertelenségben” című projekttel kapcsolatos konferenciára és nyitóünnepségre a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Dísztermében került sor. Mielőtt a rendezvényen részt vettünk volna, az út a Hadtörténeti Múzeumgyönyörű,macskaköves udvarán át vezetett, ahol nagy történelmünk csatáinak csodálatos bronzágyúit állították ki. Az udvaron jeles személyiségek portréi, büsztjei várják a látogatókatés szépen ápolt virágok gyönyörködtetik a szemet. A díszteremhez vezető lépcső falafestményekkel gazdagon díszített, tárolókban és üvegvitrinekben világháborús repülők makettjeit tekinthetjük meg tökéletes kivitelezésben.
2010. október 25-énnagy várakozással tekintettem a kis késéssel kezdődő esemény elé, amelyre a GonzoPress Magazin újságírójaként én is meghívást kaptam fotósommal együtt. Több beszédet is hallhattunk a konferencia során, amelyek közül a legérdekesebbeket emelném ki, remélhetőleg felkeltve az olvasók érdeklődését az immár látogatható, orvosi, történelmi, hadtörténeti múzeum és emlékhely iránt.
Fenyvesi Nikoletta, a Sziklakórház igazgatóhelyettese rövid beszédében ismertette, hogy milyen témák és tervek szerint jött létre a Sziklakórház programja és mi a céljuk ezzel a létesítménnyel, a tanárok, diákok és minden látogató igényeit figyelembe véve.
A legérdekesebb és legfelkészültebb, lelkesítő beszédet Dr. Holló József tábornok úr tartotta, aki nemcsak a Sziklakórház történetéről mesélt a hallgatóságnak, de számos értékes információval látott el és szakmai tapasztalattal ismertetett bennünket. Az objektumhoz tartozó barlangrendszerek és védelmi célokat szolgáló járatok már a török időkben is léteztek, hiszen katonai óvóhelyként használták azóta is folyamatosan a történelem során. 1984-ben Londonban, Winston Churchill idejében nyitottak meg egy hasonló objektumot, ami a kor látogatói számára méltán szolgált rengeteg látnivalóval éskasszasikert is hozott az akkori Angliában. Amint Dr. Holló József elmondta, az emberek vonzódnak a rejtélyes és titokzatos dolgokhoz, a pincékhez és padlásokhoz, ahol mindig van valami érdekes felfedeznivaló.
A Sziklakórház 1939-ben nyitotta meg a kapuit, így onnantól kezdve, a negyvenes években és a második világháború idején, majd 1956-ban a forradalom idején is működött, mint sebészeti intézmény.Ahidegháborús évekbenóvóhelyként tartották fenn, egy esetleges atomtámadásra készülve.
Az akkori szocialista vezetőség Magyarországon,a Budapesttől jóval távolabbra lévő barlangrendszerre 1953 és 1955 között, akkori áron 7,6 milliárd (!) forintot költött védekezési célból.
A Sziklakórház azonban, mint a neve is mutatja, valójában orvosi feladatokat látott el sebészeti intézményként szoros együttműködésben a (Szent) János Kórházzal, de csak a 0101 kóddal, titkosított dokumentumokban lehetett említeni. Most az eredetinek csak egy részlege nyílt meg, amelyet igazából a kutatók öt-hat évvel ezelőtt nézhettek meg és rendszerezhettek. Akkor született meg az elhatározás, miszerint az objektumot a nagyközönség előtt is meg kell nyitni.
A munkában és feltárásban a kutatók segítségére voltakakkori szemtanúk, résztvevők, sebesültek, ápoltak, de akkori orvosok és nővérek is, akik önfeláldozó munkájukkal segítették a gyógyulást. Az 1939-ben alapított kórház gépesítés és mérnöki-műszaki-orvosi szempontból a korban egyedülálló volt, hiszen olyan modern technológiát alkalmazott, ami nem volt még általános azokban az években.

1939-1945 A II. Világháborús légókórház

A Tóth Árpád sétányra vagy más, környező utcákra kifutó „betöltő” aknákat, amelyek a szellőzést, fűtést voltak hivatva ellátni éstalán táplálék és gyógyszer-utánpótlás céljaira is szolgáltak, gyakran álcázták virágállványként,elrejtve őket az arra járó emberek szeme elől. Így az objektum mindvégig titkos maradhatott.
A Sziklakórház miliőjenek kialakításakor figyelembe vették az eredeti hangulat megteremtését. Az eredetileg 60 főre méretezett kórházban háborús vagy forradalmi időkbensokkal több sebesültet kellett ellátni, mint amennyi férőhely volt. Ezért a műtétre várók gyakran ajtókon vagy más felületeken feküdtek, ha nem állt rendelkezésre elegendő ágy.
A kiállítás tervezésekor példaértékű,széles nemzeti összefogás született, amely amúzeumpedagógiában és más múzeumok tárlatainak szempontjából is mintaként szolgálhat, amint azt Dr. Holló József elmondta.  Rekonstrukciókat és korhű, pontos tárgymásolatokat készítettek, illetve „betegeket” bemutató, élethű viaszfigurákat mintáztak, összesen hetven darabot, panoptikumi technológiával. Egyedülálló ama önfeláldozó szemlélet, mely alapján a kórházban magyar, német, de orosz katonákat is teljes lelkiismeretességgel láttak el a nagyon magas szakmai tudással rendelkező orvosok és válogatott Vöröskeresztes nővérek.
Külön érdekesség, hogy a hidegháborús időszakban egy idetelepített „megbízható” családvigyázotta létesítményre és tartotta azt karban.A férj a gépeket üzemeltette megfelelő ütemben, hogy mindig használatra készen álljanak, felesége pedig kéthetente áthúzta az ágyakat a kórteremben, hogy az estleges atomtámadás idején elláthassák a sebesülteket.
Török Petra, a NEMFI Közgyűjteményi Osztály tanácsosa a múzeumpedagógia feladatairól és kiadványairól tartott ismertetőt, Kesik Gabriella a MNM osztályvezetője pedig múzeumpedagógiai tapasztalatairól beszélt.
Még egy rövid és érdekes előadást hallhattunk Dégi Tamástól, a Sziklakórház történeti kutatójától, aki több éves munkáját foglalta össze a mostani üzemeltetés problémakörétől a feltárás nehézségein át a személyes visszaemlékezések dokumentálásáig és az élményig, amit a gyűjtemény megtekintésévelszerezhet a látogató. Az élmény felidézéséhez álljon itt Ady Endre csodálatos verse, melyet a Baár Madas Református Gimnázium ifjú diákjától, Bálint Zádortól hallhattunk:
Ady Endre
Ember az embertelenségben
Szívemet a puskatus zúzta,
Szememet ezer rémség nyúzta,
Néma dzsin ült büszke torkomon
S agyamat a Téboly ütötte.
És most mégis, indulj föl, erőm,
Indulj föl megintlen a Földről!
Hajnal van-e, vagy pokol éjfél?
Mindegy, indulj csak vakmerőn,
Mint régen-régen cselekedted.
Ékes magyarnak soha szebbet
Száz menny és pokol sem adhatott:
Ember az embertelenségben,
Magyar az űzött magyarságban,
Újból-élő és makacs halott.
Borzalmak tiport országútján,
Tetőn, ahogy mindég akartam,
Révedtem által a szörnyüket:
Milyen baj esett a magyarban
S az Isten néha milyen gyenge.
És élni kell ma olyan halottnak,
Olyan igazán szenvedőnek,
Ki beteg szívvel tengve-lengve,
Nagy kincseket, akiket lopnak,
Bekvártélyoz béna szivébe
S vél őrizni egy szebb tegnapot.
Óh, minden gyászok, be értelek,
Óh, minden Jövő, be féltelek
(Bár föltámadt holthoz nem illik)
S hogy szánom menekülő fajtám.
Aztán rossz szívemből szakajtván
Eszembe jut  és eszembe jut:
Szivemet a puskatus zúzta,
Szememet ezer rémség nyúzta,
Néma dzsin ült büszke torkomon
S agyamat a Téboly ütötte.
S megint élek, kiáltok másért:
Ember az embertelenségben.
/1916. szeptember/
A gyönyörű vers meghallgatása után a Hadtörténeti Múzeumban rendezett konferenciát ünnepélyes fogadás zárta.
A kíváncsi vendégek számára később a Hadtörténeti Múzeumból indult a séta a Sziklakórházba, ahol filmvetítéssel és érdekes tárlatvezetéssel gyarapíthattuk élményeinket.
Forrás: GonzoPress Magazin
Írta: Kocsis Nagy Noémi
7 embernek tetszik.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…