Ugrás a fő tartalomra

A hónap művésze 2.: Brauer Ildikó

Brauer Ildikó művészete az elmúlt évtizedekben és napjainkban
2010. október 26. 
Copyright © 2010 http://www.gonzopress.hu/ - GonzoPress Magazin

Brauer Ildikó
Brauer Ildikó az Iparművészeti Főiskola, Vizuális tanszékének tanulmányai után, a grafikai lehetőségek feltárásába és kísérletezésbe kezdett a műfajban. Az akkoriban még új technikának számító xerox lehetőségeit állította szembe, a kézi rajz hagyományával, amit kísérletnek szánt művészetében és ezzel új eredményeket hozott létre. Ezekből a kísérletekből jöttek létre akkoriban, azok az alkotások, amikben nem volt lehetetlen a makró és a mikró világ összehangolása. Az említett technikákból adódó felületi és srtuktúrális különbségek ránézésre, akár egy másik bolygó kulturális hatásainak is tekinthetők. Az új látásmód, a kontrasztok és az arányok játékából bontakozott ki. A kísérletekből jött létre az a sorozat, aminek összefoglaló címe Ufó volt és ezen belül, a Hangolás, az Art vizuel, Noé bárkája, Lépegető oposszum, Frigy. Grafikáiban a különböző rétegek egymásra helyezése miatt, helyenként éles és tompított felületek találkoznak össze. A nagyításból adódó képszemcsézettség, kék, zöld, fekete árnyalatok, színfokozatokban jelennek meg, amik már eltérést mutatnak, a manuális rajzzal szemben.
Hangolás.
                                                               
A grafikai eredményekkel az alkotó számára új világ alakult ki, a műfaj korábbi kötöttségeivel szemben, mert nagyobb művészi lehetőségek nyíltak meg előtte. Festészete expresszívvé vált, amit nagyvonalú ecsetvonások és a színekben való tobzódás jellemzett. Mondanivalójának lényege: harsányság, pimaszság, merészség, aminek jellemzője a szenvedéllyel teli szókimondás volt.  Mélyről jövő, elemi ösztönök nyilvánultak meg formavilágában és képei mondanivalójában. Olyan emberi érzésekről mesélt, amik mindenkit foglalkoztatnak: Szerelem, Viszony. Morális kérdéseket feszegetett, festményein helyenként átlépett a harmadik dimenzióba, az új anyag, a gézgipsz használatával, ami kísérleteinek részét képezte. Ildikó akkori témáiban, fontosnak tartotta: az érintést, abból a megfontolásból, hogy a tapintás lényeges része érzékelésünknek.
Viszony.
                                                                
A nyers, korlátok nélküli kinyilatkoztatásai után, képeit szinte építészeti szigorúsággal kezdte el szerkeszteni. Akkoriban az emberi kapcsolatok álltak fő helyen, műalkotásai a következő címeket viselték: Abszol-út, Vonzásban. Ezek nem fellángolásokat, inkább örök érvényű folyamatokat mutattak be. Az egyén szabadsága nyújtotta lehetőségekre hívta fel a figyelmet, a szabad akarat fontosságára, az egyén felelősségére. Ildikó gondolkodásmódjában, abban az időszakban már alkotói érettsége tükröződött, a Válaszút, Időutazás, Az idők végezetéig, Árnyjáték, Meditáció címeket viselő festményein.
Időutazás.
                                                    
Stílusát visszafogott ecsetvonások, monokróm színek, kissé hűvös, higgadtság jellemezték, a víz jelenléte, ami egyben az élet jelenléte is a földön, nyugalmat sugárzott a néző számára. Kékek különböző árnyalatai, acélszürkék, fel-felbukkanó tavirózsák rózsaszínes fehérei, halványzöld környezetben, az idealizált természet utáni vágyakozás vászonra vetülései. Lelki magaslatok megjelenítésében, akkori vizuális világa kissé megközelíthetetlennek tűnt.
Táncoló kavicsok.
                                            
 2008-ban, az urbánus környezetből való kiszakadás után, műtermének új helyszíne, és légkörének megváltozása segítségével,  fordulatot vett művészete. Az ezredforduló változásai, nem tűntek el nyom nélkül munkásságából. Érzékeny szenzoraival megszűrte a körülötte lévő történéseket, amik hatással voltak, vannak a festészetére. Legújabb munkáira, a visszacsatolás jellemző. Mint hajdan a kubistákat, őt is bűvkörébe vonta az afrikai kultúra, a fekete ember szokásai, rituáléja. A grafikus elemként értelmezett testfestés, pöttyök, amik kavicsra emlékeztetve inspirálták és a jelként megrajzolt térképszerű motívumok.
Áthatások.
                                                            
A formavilágot, a mozdulatokra, cselekedetekre válaszként kiegészítve, szembesítette napjaink más formavilágával. A két vizuálisan eltérő nyelvből bontakozott ki, az új világ (szép, új világ?) szimbiózisa. Napjainkban kirobbanó, dinamikus színek jellemzik: vad vörösek, vöröses lilák, mély feketék, vidám napsárgák, aranyak és fakó kékek. A korábbi műveihez képest, ahol előtérbe helyezte, a természet és a nyugalom utáni vágyakozást, az új képein az impulzivitás, a felfokozott és erős színek jelentek meg. Három szín: a fekete, az arany, a piros ritmusa, dinamikája segített megérteni a festő által közvetített üzenetet: Dominózunk?, Táncoló kavicsok, Áthatások vagy Ütközet című képein.
2010-es munkáin már, az eddigieknél sokkal tudatosabb utat követ, ami az általánosabb Anonim emberi, szellemi és lelki folyamatból indult ki. Ildikó utóbbi években festett képein kiszínesedett. A világban fellelhető kulturális- ősi- szellemi világhoz fordult, hogy önmagát kifejezze. Az érdeklődési körét, az Etno szó által érthetjük meg a legjobban. Térben és időben a párhuzamosan haladó, különböző kultúrák örökségét, szokásait, mindennapi életét hangsúlyozza ki. A sokszínűség izgatja, ezért forma és színvilága változatos. A korábban elindult folyamat, az afrikai periódussal kezdődött. Új képein, amik a thaiföldi nők, illetve a mongolok sorsát mutatja be, a keleti és a nyugati attribútumokat ötvözi.
Dimenzió I.
                                                 
Képciklusban, kutatások, anyaggyűjtés és ide vonatkozó irodalmi élmények után, a különböző színű, vallási és napi hagyományokkal rendelkező népcsoportokat, de a hozzájuk tartozó nők életét, életvitelét is ábrázolja, elsősorban lelki síkon. A képalkotásban, a perspektíva is nagy segítségére van. Ebben a ciklusban legfontosabb, a Dimenziók sorozat (Thaiföld), ami a régi szertartást, a nyakgyűrűzést ábrázolja, és helyezi másik dimenzióba, ahol létjogosultsága megkérdőjeleződik. Színvilágban és képi síkokban figurái, tovább lépnek a földi léten.
Flow.
                                                              
A Mongolok kultúrája, és a buddhista szerzetes nők mindennapjai, a sztyeppék lányaival foglalkozó sorozat, a vándor népek életét mutatják be a ezeken a területeken. Fiatalok, családok Mongóliában, akik a nagy puszták adta szabadságból, a városba kényszerülnek a megélhetésért, hogy aztán a téli-nyári szünetekben ismét kimehessenek a szabad terekbe, legelőkre, hogy a világmindenséggel való találkozást újból átéljék, testileg és lelkileg.
A nyilazó mongolok, akik óhatatlanul, az ősi, a honfoglaló magyarok öltözködését, szokásait, szabad életét juttatják eszünkbe, azzal a különbséggel, hogy közülünk kevesen vágynak vissza, a puszták adta szabadságba…. A nyilazókat ábrázoló képen emberi alakokat csak kontúrok jellemzik, a hátterek színes sávokból épülnek fel: szürke, narancs, kékesszürke, kék, fehér árnyalatokban.
Célzások.
                                                         
Ettől a hagyományokra épülő téma és kulturális mikro-világ, abszolút modern környezetbe kerül és ezáltal válik a mondanivaló aktuálissá. Festészetének lényege: az a magas fokú lelki többlet, ahol a gondolat segítségével felülemelkedünk az egón. Az ábrázolt személyek áttetszősége jelzi a megtett utat, amit maguk mögött hagytak és így készek az átkelésre. Az erős, tiszta színek a mai épített környezetben, az összhangot és vágyat erősítik a szabadságra, a függetlenségre, a természet tisztaságára.Életükön keresztül szeretné megmutatni Ildikó, hogyan kellene és lehet emberként élni, ünnepelni, játszani, az: Örömünnep, Pantomin, Flow, Célzások, Káró képeken.
Örömünnep.
                                                        
Eddigi tevékenysége során külön kitaposatlan utakat járva keresi kérdéseire, érzéseire a válaszokat. Nem követi a gyorsan változó trendeket és a mindennapok biztos sémáit. Ildikó nehéz feladatot vállalt magára, mert színekben, formákban, a hagyományok modern környezetbe helyezésével próbál meg választ adni, arra az örökösen, ember által megfogalmazott kérdésre, hogy: Mi is, mai létünk értelme? Mi az élet és a művészet kifejezésének a lényege, ha a kérdés a női lélekben tevődik fel, aki elsősorban művész, alkotó és tanár?
Az általa összegyűjtött több mint két évtizednyi vizuális-művészeti tapasztalatát, nemcsak műalkotásaiban kell közvetítenie a nézőközönség felé, de a nála tanuló ifjúság lelki és szakmai fejlődésére is nagy hatással van a mindennapokban.

Brauer Ildikó: Startolók, 130X130 cm. Képforrás: Brauer Ildikó.
Szakmai tapasztalatok, tanulmányok
1978-2004: Gaál Imre Stúdió Tagság, Pesterzsébet, mestere Morvay László (1947-2004) grafikusművész.
1990-1994: között Moholy-Nagy Iparművészeti Egyetem. Vizuális kommunikáció: Grafika-tipográfia szak, Festőmestere: Baska József, Grafikusmestere: Molnár Gyula.
1986-1988: Magyar Iparművészeti Főiskola, Kirakatrendező és Dekoratőr Iskola.
1980-1984: Képzőművészeti Szakközépiskola.
Művészeti egyesületi tagságok, tevékenységek
2004 óta: Morvay László Stúdió tag.
1997 óta: a Krea Kortárs Művészeti Iskola tanára, Enteriőr Tervező szakon.
1995 óta: Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete tag.
1994 óta: Fiatal Iparművészek Stúdiója tag.
Művészeti díjak
2009. Antonio Gualda Nemzetközi Képzőművészeti Verseny, Diploma.
2001. Vendégvárás, Művészeti pályázat, II. díj.
1994. Heltai Gáspár, Diplomamunka pályázat, I. díj.
1993. Berlini ösztöndíj.
1993. MIF Dióssy – Nagyajtai pályázat.
1991. Pestszenterzsébet, Önkormányzat Informatikai rendszerének arculata, III. díj.

Breuer Ildikó: Mi az ördög? 40X60 cm. Képforrás: Brauer Ildikó.
Egyéni kiállítások
2011. Madách Galéria, Budapest.
2008. Fiatal Iparművészek Stúdiója, Budapest.
2003. Fiatal Iparművészek Stúdiója, Budapest.
1998. Bank Center, Budapest.
1997. Kosztolányi Művelődési Központ, Budapest.
1996. Polaris Galéria, Budapest.
1993. Ezoterikus könyvesbolt, Budapest.
 Brauer Ildikó: Szemtől-szemben. 170X130 cm. Fotóforrás: Brauer Ildikó.
Csoportos kiállítások
2012. Részt vett az Újrafestett valóság című killításon a Magyar Nemzeti galéria szervezésében 3 új festményével.
2010. Brezsnyev Galéria, Budapest, Kortárs Művészeti Kiállítás (Budaörs), Festészet Napja – Kortárs Művészeti Kiállítás (Telki).
2009. Nemzetközi Képzőművészeti Verseny, Granada.
2008. In Memoriam Leonardo da Vinci, Tatabánya.
2008. Design 7, Re-Design, Budapest.
2008. Budaörs, Fesztivál. Képzőművészeti Kiállítás.
2008. KREA – Vizuális Tanárok Kiállítása, Budapest.
2007. Vam Design Center, FISE kiállítás, Budapest.
2007. Kortárs Művészeti Kiállítás, Telki.
2007. Kortárs Művészeti Kiállítás, Budaörs.
2007. FISE kiállítás, Kultea, Budapest.
2002. Magyar festők Társaságának kiállítása, Vigadó, Budapest.
2002. FISE kiállítás, Vigadó, Budapest.
2002. FISE kiállítás, Berlin.
2002. Pasztell Biennálé, Esztergom.
2002. Kortárs Művészeti Kiállítás, Budapest.
1996. Különös Nyomatok, Budapest.
1996. Békéscsabai Grafikai Biennálé.
1995. Sorskártya c. kiállítás, Győr.
Forrás: GonzoPress Magazin
Írta: Kocsis Nagy Noémi
Ez 497 embernek tetszik itt a blogon!
Köszönjük!
Copyright © 2010 http://www.gonzopress.hu/ - GonzoPress Magazin 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…

Magyar szecesszió, Kós Károly

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com
A cikk semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Beleértve a cikk logikai felépítését is, mert erre is találtam példát! Köszönöm!

Halottak napján és a Reformáció Napján szeretnélek meglepni Benneteket kedves olvasóim, egy számomra oly kedves építész Kós Károly életművével. Hogy hogyan függ össze a kettő? Úgy, hogy Kós Károly áttért lutheránusról református vallásra, ami az erdélyi magyarság megmaradásának az egyik legfontosabb bástyája volt és ma is az.
A reformáció a Biblia nemzeti nyelvekre való lefordításával folytatódott, az után a bátor cselekedet után, amit Luther Márton tett, aki 1517. október 31.-én levelet írt Albert mainzi püspöknek, tiltakozását fejezve ki a búcsúcédulák árusítása ellen, valamint kiszegezte a wittenbergi vártemplom kapujára 95 tételből álló vitairatát is.
Tulajdonképpen Kós Károly élete, még ha nem is volt ennyire harcos személyiség, mint Luther, abból a folytonos munkából áll, aminek c…