Ugrás a fő tartalomra

A hónap művésze 1 : Dömsödi Zsolt (1986.január 14.-2015.január 31.)



Steadman után szabadlábon – Dömsödi Zsolt grafikusművész munkássága

Dömsödi Zsolt élt: Szentes, 1986. január 14.- Budapest, 2015. január 31. 
Nyugodjék békében! 
Dömsödi Zsolt grafikusművész. (Szentes, 1986. január 16. -  Budapest, 2015. január 31.) (Minden jog fenntartva!)

A cikk semmilyen részlete nem használható fel semmilyen formában, ennek figyelmen kívül hagyása büntetést von maga után!

2015. február 3. 
2010. október 19. 
Copyright © 2010 http://www.gonzopress.hu/ - GonzoPress Magazin
Dömsödi Zsolt immár klasszikussá vált pszeudo filmplakátja.
Dömsödi Zsolt gyermek kora óta, kedvenc témái közé tartoznak, az amerikai zombifilmek és azok plakátjai. Mivel ezzel a szubkultúrával kevesen foglalkoznak Magyarországon, pár éve ez adta a kiindulást grafikai munkásságában, amiből napjainkban lassan áttért, az irodalmi élmények által kiváltott könyvillusztrálásra. Dömsödi Zsoltot a zenék, filmek, képzőművészeti és filmes irányvonal érdekli, de leginkább, a hatvanas, hetvenes amerikai filmjei, zenéi és az un.hippi irodalom Hunter S. Thompson regényei. Ezek szolgáltak ihlető forrásként diplomamunkája számára, 2010-ben. Kedvelt filmrendezője Hollywood „fenegyereke” Quentin Tarantino, akinek filmjein ma már mondhatjuk, hogy generációk nőnek fel.
Dömsödi Zsolt plakátja a Grind Househoz.

A fiatal művész Attack of the giant Holyshit című emblematikus plakátja, az A38 hajón általam megnyitott első és igen nagy sikerű kiállításának meghívóján volt látható. Dömsödi Zsolt másik nagyszerű plakátja, George A. Romero tiszteletére készült, aki a klasszikus zombiefilmek rendezője. A filmes nevével meghirdetett pályázat első díjasa, Zsolt lett, 2009-ben Londonban. Az igen tekintélyes zsűri, az amerikai Fangoria magazin főszerkesztőjéből és a londoni Curzon mozi a legelső londoni mozi, vezetőjéből állt.
Dömsödi Zsolt londoni díjnyertes plakátja.
A 2010-ben a KREÁ-ban végzett grafikusművész, diplomamunkájában az említett rendezőkön túli másik ihlető forrása: a Félelem és reszketés Las Vegasban (Fear and Loathing in Las Vegas: A Savage Journey to the Heart of the American Dream) című regény, melyet Hunter S. Thompson – a gonzo újságírás szülőatyja – 1971-ben írt meg, hat évvel a méltán elhíresült bestsellere, a Hells Angels után. A regény két főszereplője az ’amerikai álom’ meglelésének reményében Las Vegasba utaznak. Ahogy Vágvölgyi B. András fogalmaz: a Félelem és Reszketés generációs leszámolás az Amerikai Álommal, a hatvanas évek nemzedékének kiábrándulás-regénye. Vizsgálódásának górcsöve alá, azt a plasztik-Amerikát, redneck-Amerikát a könnyű, gyors meggazdagodás álom-Amerikáját vette, és ennek az Amerikának Las Vegas az esszenciája. A regényből később született egy nagy sikerű film, melyet Terry Gilliam rendezett.
Dömsödi Zsolt illusztrációja a diplomamunkához.
Dömsödi Zsolt, Thompson regényeit ihletül használta, azok illusztrációinak grafikai újratervezéskor. A nagyszerű könyv plakátja, a fiatal művész újra értelmezésében a: Félelem és reszketés Las Vegasban, ami valójában könyvborító. Vad narancsot, és fekete kontrasztot használ a művész. A félelmetes, tátott csőrű, fekete madár, az ég fele tekint, mint valami sátáni lény, aki szárnyai árnyékában tartja a várost, Las Vegast. Az épületek, felhőkarcolók körvonalai látszanak csak, a pokoli lény karmai között, s az erős szorításba vezet az égő narancsút, ami bevonzza a tekintetet. A művész a hangsúlyt, a szürke betűs címre helyezi. A ragadozó madár mögötti sötétebb narancs háttér – ami talán a lemenő nap fénye -, tán a Las vegasi éjszakai életre utal. A grafikus fekete tussal is befröcskölte a papírt, ami a szárnyak alatt megcsorog. Zsolt ötvözi a klasszikus grafikai elemeket, az action painting csorgatott, odavetett, spriccelt technikájával, ezzel egy ma Magyarországon teljesen új aspektust létrehozva.
Dömsödi Zsolt illusztrációja a diplomamunkához.

A sorozat része még A félelem birodalma című mű illusztrációja. A borítóhoz készült plakáton, mélyebb kék háttér előtt, egy feltartott, ökölbe szorított kezet láthatunk (gonzo-ököl). A tenyérbe, mintegy beleég jelként az író kedvenc hallucinogénje, a meszkalin kaktusz, ami rózsaszínes-narancs kontrasztként  világít a képen. Színekkel formálja, a talp nélküli, sans-serif betűket. A kék háttérben őslényszerű halálmadarak keringenek, körülveszik a kezet. A grafikus itt már pöttyöget és festéket lefolyat, mely grafikai - festői elemek, később is fontosak lesznek.
Dömsödi Zsolt illusztrációja a diplomamunkához.
A Szörnyű élmények…. című plakát, a fiatal alkotó, újabb nagyszerű illusztrációja,  Thompson regényhez, a  Félelem és reszketéshez. Élénk kék háttérből bontakozik ki a nyomasztó, kicsit vicces látnivaló. A  feldúlt arcú bika, mely állat kultusza, az európai művészetben a krétai kultúráig, azaz a minoszi kultuszig vezethető vissza, itt is megjelenik. A lihegő, sárgán villogó szemű bika, hátából hat szőrös mell áll ki. Az állat nyála szétfröcsög, ő mindig az erő és a szexualitás példaképe, akár Picasso művein. A mű kínai tussal készült, azaz nem, a mára már kissé elavultnak számító digitális technikát hozza be látványként, csak a feliratoknál alkalmazza. Napjainkban nem újdonság számítógéppel dolgozni, kötelező elvárás a grafikusi szakmában! Zsolt törekszik a kézi rajz becsületének visszaállítására. A háttérben újból fröcskölt, csorgatott elemeket alkalmaz, az alsó sávban, kékre kontrasztként sárgával kerül, a sávok közé helyezett felirat. A kompozíció fekete elemén kívül, a művész még három színt használ, a kéket, a vörösbe hajló élénk sárgát, s e színek által is létrejön a mondanivaló lényege: vadság, fékezhetetlenség.
Dömsödi Zsolt illusztrációja a diplomamunkához.
A fejezetnyitó képek, a grafikai új látásmódot tükröző két plakát, izgalmas munkák a fiatal művész életművében. A Ptero-t ábrázoló, az valójában a korábbi bikás kompozíció sémájára épült. Hasonlóan torz, pokoli lényt megjelenő, leginkább egy rémséges madárra emlékeztető figurát, (pterodactylust, bőrszárnyas őslényt) látunk rajta. Ennek egyik címe: Narkós őrjöngés, a Circus Circusban. Látványában már jobban kijön a csurgatott technika lényege, amitől már egy lépés, a fekete-fehér klasszikus tus-kompozíciók világa, amelyet, mint könyvillusztrációs elemet, már szinte el is felejtettünk.
Dömsödi Zsolt illusztrációja a diplomamunkához: Cricus Circus.
A Circus Circus című képen, két őrült fickót látunk, az írót és ügyvéd barátját, akik bolondos ruhákban és furcsa kalapokban futnak a kaszinó-cirkusz irányába. A rajz, a legjobb illusztrátori és grafikai hagyományokat eleveníti fel. Látásmódja a lendület maga, nem tudjuk igazából mi fog történni benne, de valami őrület, az biztos! A csillagos, csíkos kabátok a férfiakon ezt csak fokozzák és a tus itt is lecsorog (Street Art), amit itt-ott kiegészít, a jól ismert fröcskölés. A kontrasztok és tér élmény, az ében fekete, a fehéren hagyott felületek és a pöttyözött megoldások, szürkének ható- már-már raszterek- révén jönnek létre, a sűrűbbnek látszó részek.
Szintén a sorozatból való: Thompson és ügyvéd barátja kettős portréja. A művészettörténet számon tart, egymáshoz lelkileg, vagy másmilyen szempontból közel álló, művész kettős-portrékat. Zsolt ezen munkája, erőteljesen kiválik a többi munka közül, látványában annyira plasztikus, hogy már-már domborműszerű. Egyesíti magában a Street Art, vagyis az utcai művészet, a figuratív graffitik világának minden előnyét: a szemmagasságban elhelyezkedő látványt, a megfolyatott festéket, azt, hogy a rajz a sablonnal sokszorosított képekre emlékeztet, a hatvanas-hetvenes évek lemezborítói stílusában. A mű fontos eleme, az író és ügyvédje mellett, balra elhelyezett füves cigaretta, ez közös drogos élményeikre utal, amit kettőjük fejének egységes füstbe foglalása is jelez. A kínai tus, rendkívül sok árnyalati változatra ad lehetőséget, az erősen egymástól elkülönülő fekete és fehér (napszemüveg, haj) elemeihez képest, rendkívül lágy, lavírozott már-már festői átmenetet képez az égre szálló füst. A háttér tuspöttyögetése, olyan finom ködös alapot képez, aminek hatására felerősödnek a két férfit ábrázoló, plasztikus portrék.
Dömsödi Zsolt illusztrációja a diplomamunkához.
Zsolt, az írót idős korában ábrázoló plakátját, Gonzo Poster, valódi sárgás alapú újságpapírra készítette. Ezzel két, vagy akár több hagyománynak is áldoz: inspirálódik a legjobb amerikai képregény hagyományból, aminek az Internet elharapódzása előtt, nagyon nagy hagyománya volt a tengeren túl. Tudat alatt dolgozik benne a legjobb magyar Rejtő Jenői, illusztrátori hagyomány, vagyis az, amikor a Füles rejtvényújságban, hétről-hétre várták az olvasók, a lehető legszínvonalasabb képregényesített változatokat, Zórád Ernő tusrajzaival. Ezzel az ifjú művész felidézi, a megsárgult újságok emlékét. A plakáton Hunter S. Thompson jelenik meg, kezében a helyi legjobb whiskey üvegével, háttérben egy dokumentum értékű táblával, ami a nevadai törvényekre utal. Új grafikai elemek, a fekete-fehér kontrasztokat létrehozó kompozíció mögötti, vörös sugár sávok, amelyek egy új korszak eljövetelét jelzik, a fiatal életműben. A sugarak előtt-fölött keringő ősmadarak, már-már az író látomásainak képzőművészeti jelképei. A nevadai tábláról, lefolyik a piros festék, ismétlődő részeként az illusztrációknak.
Dömsödi Zsolt illusztrációja a diplomamunkához: Buy the ticket, take the ride.
A változás, ami jelenleg is zajlik Dömsödi életművében, az érzékeny kezdetektől, a zombie filmplakátoktól, illetve az alkalmazott grafika általános feladataiból (Don’t Panic, Magyar Pálinka) kiindulva, most tart az önálló alkotói életmű kiteljesedése felé, aminek csak kezdete a jelenlegi fekete-fehér, klasszikus grafikai hagyományokat felelevenítő, figuratív képi világ.
                                                                                               Kocsis Nagy Noémi

Ez 1599 embernek tetszik itt a blogon!

A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!




Tanulmányok
2006-2010 a KREA Kortárs Művészeti Iskola, Tervezőgrafika szakára járt, ahol Designer szakirányon belül Tervezőgrafikus diplomát szerzett.
Diplomamunkája: Hunter S. Thompson Magyarországon megjelent 4 könyvének grafikai újratervezése volt, illusztrációkkal együtt, diplomakonzulens Herbszt László grafikusművész volt.
Kiegészítések a diplomamunkához, könyvborítók, cipők, pólók.

Szakdolgozatát: Az amerikai zombi filmplakátok fejlődéstörténetéből írta, szakdolgozati konzulens Kocsis Nagy Noémi művészettörténész volt.
2004-2006 a KREA Kortárs Művészeti Iskola, Enteriőrtervező szakra járt, ahol Lakberendező OKJ-s végzettséget tudhatott magáénak.
2000-2004  a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnáziumba járt, biológia-kémia szakra.
Dömsödi Zsolt borító illusztrációja Finy Petra ifjúsági meseregényéhez, az Azurrohoz.

Kiállítások és események
Dömsödi Zsolt élete első kiállításának, A Trash Pöröly Apoteózisának megnyitója után az A38 hajón. Balról jobbra: Kocsis Nagy Noémi művészettörténész, Dömsödi Zsolt grafikusművész, Kárpáti Zsuzsi a Paloma vezetője. 


2011. október 15. · 18:00 - 21:00 között, a művész Dömsödi Zsolttal és Herbszt László grafikus vezetésével beszélgetés hangzott el az IF Cafés kiállítás alatt a plakátokról, általában az exploitation filmek plakátjairól és, hogy hová tart a plakátgrafika?
2011. szeptember 21. If Café. Megnyitotta Herbszt László grafikusművész.
2011. június Cafe Design.
2011. április 22. Gruzzwe Store, megnyitotta Vágvölgyi B. András, filmes író.
2010. november 12. Finy Petra írónő könyvének, az Azurronak a bemutatója, amelyet Zsolt illusztrált.
2010. április 23.  a KREA megrendezte az első önálló kiállítását az A38 hajón, A Trash-Pöröly Apoteózisa címmel, megnyitotta Kocsis Nagy Noémi művészettörténész.

Díjak
2015. november 6. Poszthumusz Aranyrajzszög díj
2009 áprilisában megnyerte a londoni Curzon Cinemas és Don’t Panic valamint az amerikai Fangoria Magazin által szervezett „A Night with George A. Romero” rendezvény plakát pályázatát.

Munkák
2009-2010 a MigaFilm Reklámügynökségnél dolgozott, ahol olyan cégeknek készített munkákat, mint a Magyar Villamos Művek, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Ludwig Múzeum.
2007-2009 dolgozott a Sorsvonalak c. magyar steampunk stílusú filmen, emellett pedig több német játékfejlesztő stúdiónak dolgozott, mint „concept artist” és 3D modellező.
2006-2007 dolgozott a Studio4 filmstúdióban, ahol olyan filmek készítésében vett részt, mint a Hellboy 2 és a Weisse Lilien.

Ezt 2055-en olvasták a blogon.  Forrás: GonzoPress Magazin
A szöveget írta és az életrajzot összeállította: Kocsis Nagy Noémi
Copyright © 2010 http://www.gonzopress.hu/ - GonzoPress Magazin

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…