Ugrás a fő tartalomra

Könyvértékelés: Bálló Attila: Útikalauz mindenkinek

Kedves Olvasóim! 

Nagyon régen jártam errefelé, mentségemül szolgáljon, hogy nagyon sokat dolgoztam a hetedik könyvemen A karlócai szellemház titkán, ami közben megjelent. Most azonban azért írok, mert elolvastam végre Bálló Attila legújabb könyvét a Galaxis útikalauz mindenkinek címűt, amit a Moly.hu-n is értékeltem. 

Nemrégiben interjú is készült a szerzővel a kiadó blogján, amit itt találtok: http://publio.hu/hu_HU/fokuszban-a-szerzo-ballo-attila

Ajánlom mindenkinek elolvasásra, nagyon izgalmas könyv, amit ezen a linken találtok: 
publioboox.com/hu_HU/galaxis-utikalauz-mindenkinek 

"Bálló Attilát eddig úgy ismertem, mint írót és költőt. Úgy ismertem, mint szakácsot, úgy ismertem, mint IT szakembert. De fogalmam sem volt arról, hogy van egy másik „rejtett énje” és évtizedek óta csilagászattal is foglalkozik. Nem mondom, hogy hamar olvastam el a könyvét a Galaxis útikalauz mindenkinek címűt, hiszen alaposan meg akartam ismerni a számomra kissé elvont dolgokat. Alapvetően humán beállítottságú vagyok, de azt hiszem, ha így tanultam volna a fizikát az iskolában, ahogy ő közérthetően leírja és elmagyarázza, még szeretni is tudtam volna. Azt hiszem, hogy az egyéni adottságokon túl egy gyerek tantárgy iránti szeretetét, lelkesedését az határozza meg, hogy a tárgyat szárazon tanítják-e? Vagy érdekfeszítően. Bevallom nekem nem voltak jó fizikatanáraim, pedig sok iskolába jártam. 

Most három számomra izgalmas részt szeretnék kiemelni a könyvből és remélem ezzel más olvasó is kedvet kap hozzá, hogy kezébe vegye. Az első fejezet az elemi részecskékről ír és az elektronok felfedezéséről, Joseph John Thompson munkájáról, 1897-ben. Az atom modellezését pedig a Thompson-féle „mazsolás puding” modellel mutajta be, 1904-ből. Hát ez nekem nagyon tetszett! A második fejezetben az Anyag és az energia cím alatt írja: „A tudós emberek jelenlegi véleménye szerint a világegyetemünk cirka tizennégy milliárd éve létezik” és a távolódó galaxisokat Bálló Attila egy olyan lufihoz hasonlítja, amelyre pöttyöket rajzoltunk és felfújtuk. Ez nagyszerű, így minden érthetőbbé válik. 
Az ősrobbanás, a Nagy Bumm elméletével kapcsolatban azt írja: „A nagy probléma ezzel az elmélettel, hogy nem ér semmit a Nagy Bumm pillanata ELŐTT. Ott minden szabály, matematikai egyenlet értelmét veszti.”. 
Továbbá számomra nagyon izgalmasnak tűnt a Csillagok születése és halála, mert ez nekem eddig valami oly misztikus, amit korábban csak elképzelni tudtam, de a valóságban felfogni nem. A szerző ehhez is segítséget nyújt. „Az emberiség évezredekig élt abban a hitben, hogy Napunk az egyetlen csillag, egyedi és, hogy a Föld körül kering, mint minden más a világegyetemben. Azonban az idő és a technika bebizonyították, hogy nem csupán csillagunk, de galaxisunk sem egyedi. Galaxisból körülbelül kétszáz milliárd van, melyekben átlagosan egyenként szintén ennyi csillag létezik.” Döbbenetes ugye? Úgy gondolom, hogy az. 
A legjobbat azonban a szerző, Bálló Attila és én is a végére tartogatom, olyan ez, mint egy csodálatos desszert, ami az isteni vasárnapi ebéd megkoronázása. A fejezet címe: Üstökösök a rossz ómen. „A lényeges különbség az aszteroida és az üstökös között először is az összetétel. Az üstökösök sok vizet és fagyott gázokat tartalmaznak, melyek, mint a malter a téglákat fogják össze a szilárd alkotóelemeket. Felületük sötét, elnyeli a fényt, ezért nehéz felfedezni őket, leginkább csak azután láthatóak, amikor elhagyják a Jupiter pályáját, elég közel kerülve a Naphoz, hogy a gázok-gőzök feltörjenek a felszínére és kialakuljon az üstökös, mely a kómából, azaz a mag körül kialakult por és gázfelhőből és a csóvából, a felolvadt és gáz halmazállapotúvá vált anyagokból áll.” Ez a csoda számomra. Én is írok egy üstökösről új könyvemben, de el nem tudtam képzelni, hogy ez ilyen izgalmas lehet „belülről”. Tulajdonképpen ezek a dolgok így teljesen érthetőek, izgalmasak. Ha az emberek nem csupán a csatározással, egyéni kis életükkel és problémáikkal lennének elfoglalva, de felnéznének az égre, többet foglalkoznának a tudománnyal, a világegyetem megérétésével, a Föld történetével és a galaxissal, akkor azt hiszem, hogy valahogy minden jobb lenne. Megértenénk, hogy mi ehhez képest semmik vagyunk, a teremtés, vagy a fizika, a világegyetem kialakulása óriási és hatalmas dolog, ami ellen tenni nem tudunk, csak szemlélőivé válni. Lelket melengető dolog egy ilyen könyvet elolvasni és egy kicsit betekinteni a tudományos titkok kincsesládájába! Köszönöm az élményt a szerzőnek!

Kövessetek a facebookos írói oldalamon is: 
Kocsis Nagy Noémi írói oldal: https://www.facebook.com/Kocsis-Nagy-No%C3%A9mi-%C3%ADr%C3%B3i-oldal-969419693145742/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…