Ugrás a fő tartalomra

Odavágunk a könyvpiacnak! - A szerzői kiadás kézikönyve- könyvértékelés

publioboox.com/hu_HU/odavagunk-a-konyvpiacnak

„A könyvkiadást nem a becsődölő nagyobb kiadók és könyvértékesítők fogják tönkretenni, hanem a több mint 50 éve változatlan üzleti modell és az ehhez való görcsös ragaszkodás." 
- Alcser Norbert, 
CEO, Publio.
Alcser Norbert a Publio ügyvezetője első könyve, az Odavágunk a könyvpiacnak a szerzői kiadásról, egy nagyon fontos és hasznos kézikönyv, mondhatni hiánypótló mű a piacon. A benne foglalt szakmai tanácsok egy részét már ismertem, mert volt alkalmam a Publio szerzői kiadás facebook oldalán vagy blogján követni azokat a cikkeket és szakmai tanácsokat, amelyeket magába foglal. 
Az első fejezetben magának a Publionak az indulásáról, hőskoráról olvashatunk. Megismerjük a kiadó alapítóit. A 22. oldaltól kiadási csomagok, kiadási árak fejezetben olyan szolgáltatásokról olvashatunk, amik hónapról-hónapra, a könyvkiadó fejlődésével évről-évre bővültek és amelyeket az író igénybe vehet, ha kézirata kiadását tervezi. A könyv első fele tartalmazza a befektetőket, a szakmai bővüléseket, a siker írókat és minden olyasmit, ami a kiadót első éveiben jellemezte. 
A 40-47. oldal között külföldi self-publishing írók példáin keresztül kaphatunk kedvet a kiadás ezen fajtájához. Az 57. oldalon a 10+1 tény a szerzői kiadásról fejezetben a legfontosabb ezzel kapcsolatos szempontokat ismerhetjük meg, mint például, hogy a szerzőnek már nem kell évekig ostromolnia a kiadókat kéziratával, hogy nincs szükség nagy anyagi befektetésre a könykiadáshoz, hogy a szerzői kiadásban dolgozó írók keményen és céltudatosan dolgoznak a sikerért, hogy a kiadói jutalék sokkal kedvezőbb, hisz 30-70% között mozog. Vagyis az író szellemi és/vagy anyagi befektetései sokkal hamarabb megtérülnek. 
A 64. oldaltól a self-publishing írók típusairól és munka moráljáról olvashatunk. A 69-83. oldal között a szerző statisztikákkal, ábrákkal és valódi tényekkel alátámasztva állítja szembe a hagyományos kiadást és a self-publishingot felsorolva benne számos olyan embert, akik ezen a területen dolgoznak Magyarországon. 
A 83. oldaltól A könyvkiadás lépései-ben kezdődnek az írók számára igen hasznos, fontos programok, mint Microsoft Word, Office, Pages, Apache Open Office, avagy Google Drive. Ez utóbbi azért hasznos, mert itt csoportban tudnak dolgozni együtt a könyv olyan résztvevői, mint az író, a korrektor, a lektor és a grafikus. De megismerkedhetünk a Scrivener, vagy a IAWriterrel is, ami számomra is újdonság volt. A 88-93. oldal között megismerjük a lektor, a szerkesztő és a korrektor feladatait, akik az írókat munkájuk során és könyvkiadás előtt, közben segítik. 
A 94-99. oldal között a borítókészítés ismérveibe, rejtelmeibe, fontosságába enged betekintést a szerző, mint olyan felületbe, ami az olvasót elsőként éri vizuálisan, ezen állhat/bukhat a könyv sikere és igen nagy körültekintést és gondosságot igényel elkészítése. Ha az író nem képzett grafikus szakember, akkor érdemes ezt olyanra bízni, aki ért hozzá. 
103. oldaltól a könyvkészítés és gyártás titkait ismerhetjük meg, hogy mi is pontosan az e-könyv, hogy könyv-e valójában, vannak-e benne valódi oldalak, hogyan kell korunk ezen vívmányát értelmezni? A 109. oldaltól minden, a self publishingban és szerzői kiadásban érdekelt szerzőnek vannak a legfontosabb információk a marketing! Hiszen sokan ezeknek az ismereteknek a hiányával küszködnek, de a jó hír az, hogy mindezt ebből a könyvből megtanulva, ismételve, fogásait alkalmazva alaposan átrágva megtanulható és alkalmazható a mindennapokban! 
A 114-118. oldalig képet kaphatunk a közösségi oldalak milyenségéről, arról, hogy hogy osszunk, mit osszunk, hogyan kommunikáljunk ezeken a felületeken? Ami nekem nagyon tetszett az a 119. oldaltól kezdődő rész az amerikai piacvezető tanácsai, hogy hogyan kezeljük a rajongókat, mikor érik be a siker, milyen fontos a kreativitás, ha szűkösek az anyagi kereteink és milyen fontos dolog a kudarc, ami ajándék és segít a továbblépésben, ha tanulunk belőle. 
A könyv vége felé a közösségi könyvoldalakról a Rukkola könyvcseréldéről olvashatunk, a könyvértékelő oldalakról, mint Goodreads, ami nemzetközi és a Moly.hu-ról, ami magyar és lényegében ez a könyves „facebook”. 
A 129. oldalon a saját honlap és blog fontosságáról, ami az írót a közönsége megtalálásában segíti. Végül a 133. oldaltól az íróról, mint vállalkozóról olvashatunk, vagyis arról, hogyan kell adóznunk és pár jogi ismeret. 
A 135. oldaltól egy Kisokost találunk, ahol a jelenlegi könyvkiadási, nyomdai legfontosabb szakkifejezéseket találjuk meg. Összességében számomra nagyon hasznos kis kézikönyv, amit újból és újból fel fogok lapozni, ha valamilyen szakmai kérdésben elakadok. Ajánlom mindenkinek, aki ír, aki könyvet szeretne kiadni, aki csak könyvmoly, olvasó, aki a könyvkiadásban érdekelt, vagy érdekli mindaz, ami modern technika, korunk egyik izgalmas könyves, könyvkiadási szakmai időszaka.
Kedves Olvasó! Ha tetszett a könyvértékelés kövess az írói oldalamon: 


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…