Ugrás a fő tartalomra

Könyvértékelés: Bogár Erika: Tullia meséi: Őrző

publioboox.com/hu_HU/tullia-mesei-orzo1
Nagyon sokáig vártam ennek a könyvnek az értékelésével, mert hosszasan olvastam és szerettem volna, hogy minden részlete átjárjon. Igazából nem akartam elkapkodni, csak kiélvezni, mint amikor a gyerek kap egy játékot és elő-előveszi, hogy nap, mint nap örömét lelje benne. Bogár Erikával volt szerencsém a Győri Könyvfesztiválon találkozni 2015. novemberében. A Tullia meséi, az Őrző című könyvét Benkő László író mutatta be akkor. Az író személye azért érdekes, mert kamaszkori regénye a Triar kardja után húsz évvel határozta el, hogy megírja Triar történetét és magán kiadásban jelenteti meg. A fantázia – történelmi – mitikus sorozat első részének főszereplőit hétköznapi személyekből alakította azokká a karakterekké, akik a könyvben megjelentek. Számomra a leglenyűgözőbbek voltak a történetben a marlák és az aranymarla, amelynek ihletői a Közép-Európában élő vagy korábban itt élt állatok. A könyvet én a honfoglaláskorba képzeltem el, amit jóféle borzalmakkal teli sötétség és izgalmakkal fűszerezett, kellemes félelem légköre borít be. Triar küzdelmeit, amelyeket elsősorban önmagával szemben vív teljes mértékben meg tudtam érteni és át tudtam érezni. Szinte azonosultam vele, mert sok ilyen férfi van, aki mélyen érez, harcos és őrző természet, de mégis küzd önnön érzéseivel. Megértettem mit érezhetett iránta első szerelme, aki férfivá tette és mit érezhetett Nindra, aki kezdetben annyira irtózott, tartózkodott tőle, hogy távol tartotta magát ettől a szerelemtől. A férfi kemény, ösztönös lénye, ereje, felelősségvállalása és a nő későn fellobbanó szerelme egy csodálatos szál, mely a regényen végigfut. A táltos személye még nagyon fontos volt, hiszen ő az, aki többé-kevésbé tudott hatni Triarra, jó szóval, aggodalmakkal, varázslással. A táltosok mindig is izgatták a fantáziámat a magyar honfoglalás kapcsán, mert ezekben az emberekben lévő különleges képességek, a gyógyító energiák, az ősi tudás, a megérzés és a jövőbe látás képessége az, amit a mai technika és gépek világából megpróbálnak teljesen kiírtani. Szerettem még az asszonyok viseletének bemutatását, a kis vár melletti kerteket, amiket megműveltek, a szép, faragott széket, amit Triar készített szerelme bizonytásaként Nindrának. A konyhai leírásokat a szakáccsal és a sötét erdőt, ahol titokzatos hangok, fagy, csapdák, barlangok várták a harcosokat. Hogy megvívjanak az ellenséggel, amely maga is egy legyőzhető fél, ha ismerjük gyengeségeit. A könyv egy olyan világba kalauzolt el, ahova szívesen utaznék, ezért köszönöm az írónak az élményt, amelynek részese lehetettem!

Kedves Olvasó! Ha tetszett a könyvértékelésem kövess a facebookos írói oldalamon! 


Kocsis Nagy Noémi írói oldal: 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…