Ugrás a fő tartalomra

Írói bemutatkozás: T.J. Gabriel: Korok viadala, Fehér könyv

http://publioboox.com/hu_HU/korok-viadala
Kedves Olvasóim! 

Írótársam Gábor József Tamás, írói nevén T. J. Gabriel bemutatkozási lehetőséget kért, hogy mesélhessen kicsit könyvéről, ismertethesse annak fülszövegét és eddigi, olvasóinak könyvéről alkotott véleményét. Fogadjátok szeretettel tehát T. J. Gabrielt!  

Korok Viadala: Fehér Könyv

Ez a címe a regénynek, amit írtam. Ja, hogy én ki vagyok? Hm, nem is mutatkoztam még be. Ám ami késik, az nem múlik, ugye.
Nos, pótolván hiányosságomat…

Gábor József Tamásnak hívnak. Harmincegy éves, immár hét éve házas, és két gyönyörű kisfiú – Noé és Joel – apukája vagyok. Jelenleg Budapesten élünk.

Első regényemet úgy öt évig írtam, de egyes jelenetei már tizenéves koromban megvoltak a fejemben. A regény elég hosszú lett így az egyből kettő lett a Publio gondozásában. Ebből a kettőből jelent meg az első rész, jelenleg pedig a harmadik kötetet írom. A regény stílusát leginkább historikus fantasyként határoznám meg.

Időközben indultam néhány novellás pályázaton. Eggyel top tízbe kerültem Észak Vadjai sci-fimmel. Egy másik esetben a moly.hu antológiás kötetébe kerültem be Napkalózok című novellámmal. A harmadik esetben pedig a Ceres Novellárium oldal pályázatán lettem harmadik a Barbárok a kapuknál címet viselő sci-fi írásommal.

A nagy könyvet, ahogyan hívom a regénysorozatomat, T. J. Gabriel néven írtam, írom. (A nevem angolul.)
Ezen sorozat első darabja a Korok Viadala: Fehér Könyv melynek fülszövegében a következő olvasható:

Golund békés, nyugodt, mert a pápa, a királyok, hercegek,grófok így akarták Isten csapásainak, az éhínségek, járványok elszenvedése után. Ám a hamu alatt mindig ott izzik a múlt nem feledett parazsa, s nem kell más neki, csupán a szél csókja, és máris lángba borítja, ha teheti az egész világot. Most pedig feltámad a háború szele. Izi-Sindar, a Meghasadt Elmék Háborújának kirobbantója, a Hagyaték Korának elindítója meg akarta javítani Golund betegségeit, ám nem hagyták neki. Elűzték, ő pedig menekülni kényszerült, Hagyatéka azonban átformálta a glóbusz képét. Seol-mar-dúm falai közt évszázadok alatt Izi-Sindar rájött, melyik az az út, amin járva mégis meggyógyíthatja a teremtettséget. A káosz tisztító tüzébe taszítja Golundot, majd az egyetlen megmentő istenné, megváltóvá válik, ki előtt meghajol minden térd.
De mit tegyen Izi-Sindar, a kígyónak egykor engedő angyalvérű, ha őt magát is kételyek emésztik? Mit tegyenek a harcmezőre szállók, ha Golund sorsa felett a mennyekben is dúl a harc, s, mikor kiderül, nem Izi-Sindar a legrosszabb ami a teremtettek lakta földekkel történhet? A feltámadó tűzvihar mindent felkavar. Barátból ellenség, ellenségből szövetséges lesz. Egy alkoholista udvari bolond nagyúrrá válik, egy nagyravágyó fegyvernökről kiderül, tudtán kívül ő egyike a kevés emberi matuzsálemeknek és így Izi-Sindar terveinek részévé válik. Golundnak nyugodtnak tűnő felszíne mindenfelé trónkövetelőket dob a felszínre, miközben az Első Templomot, és a Szentek Szentjét még a feledés leple rejti el
.”   


Facebookos írói oldalamat itt találjátok, a linkre kattintva: 
https://www.facebook.com/korokviadala/?ref=aymt_homepage_panel
 
Itt pedig következzen néhány vélemény azoktól, akik eddig a kezükbe vették, olvasták a történetemet.

„Korok Viadala című könyvet ajándékba vettem egy rokonomnak, de mielőtt odaadtam volna elolvastam. Nem sok időm volt rá, de ahhoz elég volt, hogy mire a végére értem a kedvenc olvasmányaim közé soroljam. A két ünnep között aztán a megajándékozottól kölcsön kértem és ismételten elolvastam, sőt a kedvenc részeket egymás után többször is. Nagyon szeretek olvasni, és az utóbbi időkben olvasott könyvekkel (mind nyelvezetében, megfogalmazásában, érdekfeszítősségében ) egyenértékűnek tartom pl. a mindenki által ismert Trónok Harca, (Susanne Clarke) A Hollókirály, stb. könyvekkel. A magam részéről nagyon várom a második, a többedik könyvet, és mindenkinek ajánlom, aki szeret olvasni, aki szeret elmerülni a történelemben, a fantáziában, és úgy általában bármiben."

Erzsébet

„A korok viadala egy izgalmas történelmi korszakot hoz XXI. századi emberek elé. Kaphatná a színek viadala alcímet is, hiszen nagyon sok formában pompázó ruhákra és tájakra irányítja az olvasó figyelmét. Hűen tükrözi számomra a kortalan emberi jellemet, vagy inkább a jellemtelenséget. Gondolok itt a rengeteg gyilkosságra, árulásra a hatalomért. Még a pozitív szereplőkben is fel lehet fedezni némi gőgöt, vagy éppen a lekezelő stílust. A különböző csaták, helyenként furcsán démonikus alakjai pedig, szinte az armageddonba repítenek el bennünket."

József
„Hihetetlenül hangulatos regény, nagyon tetszik a stílus is. Néha nem tudom eldönteni, hogy egy fantasy-világban történnek az események, vagy a mi világunkban, csak kicsit átalakítva. Határozottan érdekes. Az különösen nagy benne, hogy akit elsőre gonosznak hittem, az tulajdonképpen nem gonoszabb az ellenfeleinél, ugyanakkor nem lehet eldönteni, hogy van-e jó és rossz benne. Nagyon jók a tájleírások, a szereplők bemutatásai, a történetvezetés logikus és követhető. A szereplők jól átgondoltak és mindegyikük életében van valami, amit a regény homályban hagy ugyan, de az a mozgatórugója a cselekedeteiknek. A szerzőnek nem okoz gondot, hogy a gonosz karaktereket (már amennyire lehet itt egyértelműen jónak és gonosznak nevezni valakit) is ugyanolyan részletességgel és objektivitással mutassa be, mint a jókat. Nagyszerű regény(sorozat), ajánlom mindenkinek, aki szereti a sci-fit, (dark) fantasyt, és az izgalmas történeteket.”

Magyariné Elek Andrea (Magyar Tanárnő)

Remélem egy napon olyan íróvá válok, akinek regényeit sok ember olvassa majd, és a fentiekhez hasonló elégedettséget élnek majd meg akkor, amikor elolvasás után végül becsukják az adott kötetemet.

Tisztelettel:

T. J. Gabriel

Kedves Olvasó, ha tetszett a bejegyzés kövess a 602 fős olvasói oldalamon. 


Kocsis Nagy Noémi írói oldal: 





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…