Ugrás a fő tartalomra

Sesztina Galéria: Vertel Erzsébet kerámikus és Szekeres Erzsébet kiállítása



KEDVES BARÁTUNK!

2015 október 2-án pénteken 17 órakor nyílik TALÁLKOZÁS címmel,

SZEKERES ERZSÉBET textilművész és VERTEL ANDREA kerámikus
közös kiállítása.

Kiállítóink mindketten elismert, kiváló művelőik művészetüknek, ám több évtizedes munkásságuk alatt sem találkoztak egymással. Ezen a kiállításon nem csak alkotásaik, hanem az alkotók is itt Debrecenben, a Sesztian Galériában találkoznak először, mely TALÁLKOZÁS-ra ezúton szeretettel meghívunk. 

A kiállítást megnyitja Arany Lajos művészeti író.
Zenei közreműködők: Erdei Kálmán zongora (Debrecen Dixieland Jazz Band) 
és Ladjánszki László ének (a Csokonai Színház operakórusának tagja).

- - -

A kiállítókról: 
 „Szekeres Erzsébet képző- és textilművész alkotásai a népi kultúra gazdag talajából sarjadtak; szűkebb pátriájának, a Galga mentének népművészeti hagyományaiból táplálkoznak. Munkáinak ihletforrásai a népművészetből merített élményei, ezeket különböző varrástechnikákkal jeleníti meg, a népköltészet absztrakt világát és a népművészet szín- és formagazdagságát hozva kölcsönhatásba. Ő maga életműve vezérfonalául a textilművészetet jelöli. Közvetlen mesélő kedvvel, külön, egyedi, mitikus világot, mítoszt teremt. Így például amint egy hajdani gödöllői mézessütő bábjait gyapjú faliszőnyegbe szövi, vagy ahogyan a történelmet hozva közel a nézőhöz, az Árpád-házi szenteket és boldogokat, szövött kárpitjain megjeleníti. Számos könyv jelent meg az ő meseképeivel. Szakrális, a népi vallásosság jegyeit hordozó művei a képzőművészet és a kézművesség határterületén helyezkednek el. A létezés őshelyzeteit letisztult formaművészettel, a természet színeivel, a népi szimbólumok nyelvén, egyszersmind közérthetően tárja elénk. Mint vallja, azt szeretné, hogy a műveit szemlélők „mosollyal szívükben” hagyják el a kiállítótermet.


Vertel Andrea keramikusművész elsősorban egyedileg mintázott figurális kerámiát készít. „A kerámiakészítés lényegében ismerkedés az őserőkkel: a földdel, a tűzzel. Nagyon izgalmas játék. Amikor dolgozom, örömöm, bánatom, amit az életem során megtapasztalok, agyagba gyúrom, hogy megoszthassam másokkal” – vallja. A föld és a tűz és a föld végtelen titkait fürkészik munkái, konkrét és átvitt értelemben egyaránt: a könnyen formálható, képlékeny agyagba álmodja az ugyancsak saját, külön, természet- és emberközpontú világát, majd az agyag tűzbe téve, megmerevedik. S megőrzi, állandóvá avatja az örökké változó pillanatot. A föld és tűz titkait kutatva az ember és környezete, kapcsolatai jelennek meg munkáin. Nagy emberismerettel kutatja és mélyrehatóan, egyszersmind groteszk derűvel, szeretettel jeleníti meg, milyen az ember, hogyan viszonyul önmagához, embertársához, miliőjéhez, a világhoz. Debreceni kiállításán láthatók a 2013-ban, Toulouse-Lautrec francia festőművésznek, a posztimpresszionizmus mesterének emlékévére, születése 150. évfordulójára készített munkái is.”  –  Arany Lajos 

 A kiállítás 2015 október 2-től, október 30-ig látható! 
Kiadói oldal 1: 

Kiadói oldal 2: 


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…