Ugrás a fő tartalomra

Végtelen mezők vándora blog: Fény és förtelem értékelés


http://vegtelenmezokvandora.blogspot.hu/2015/08/gerda-green-feny-es-fortelem.html

Gerda Green Fény és förtelem című könyve villámlátogatás volt számomra a krimik világában. A klasszikus értelemben vett krimi engem kicsit frusztrál, mert nem szeretek csak azon gondolkodni egy egész könyvön keresztül, ki a gyilkos és hogyan tette, amit tett.  Gerda Green regényében meg van a szükséges plusz ahhoz, ahogy lekössön.  Kifejezetten tetszettek a magyar szereplők és helyszínek. A finom társadalmi és szociológiai utalások ültek, értettem a félszavakat, az elhallgatásokat. Szerintem egy kriminél vétek a cselekményről beszélni és a szereplők részletes jellemrajzaival is lelőhetünk néhány poént. Azért azt lemerem írni, hogy a karakterek jók, ott láthatók Bölecz Lilla kiváló grafikáin teljes valójukban. Érdekes hangzású, beszédes neveket viselnek, ruháztuk és külsejük érzékletes leírása jól kiegészíti  a cselekedeteiket. Helyenként megvillanó finom irónia, szatirikus humor, csipetnyi misztikum színesíti a szerintem egyébként klasszikus krimi elemekre épülő történetet. Egyedül a misztikus vonalnál éreztem egy kis bizonytalanságot, mintha az írónő nem lett volna biztos benne, hogy meddig mehet el a krimikben gyakori feltételezés és tévhit felől a valódi természetfeletti jelenségek felé.  Fantasy rajongóként én bírtam volna többet is, a krimi kedvelők helyett viszont nem nyilatkozhatok. Összességében kellemes kikapcsolódást jelentett számomra a Fény és förtelem. 

http://publioboox.com/kocsisnagynoemi
http://publioboox.com/gerdagreen

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…