Ugrás a fő tartalomra

Gerda Green / Kocsis Nagy Noémi: Krimitrilógiája olvasói értékelése

Kozák János spanyol, angol, német és még számtalan nyelv tanára és ismerője. Régi hűséges olvasóm. Fotó: Kocsis Nagy Noémi, minden jog fenntarva! 
Kövess új írói oldalamon is: 


Kedves Noémi!
Bár még csak a szárnyaidat bontogatod íróként, igen produktív fantáziádnak köszönhetően már három izgalmas krimit is olvashattam Tőled (A Fény és förtelemA kék macska és a Fenevadak Erdélyben c. könyveket).

Az első könyvben a kezdeti bonyolult, szövevényes szálak miatt nagyon kellett figyelni, ki-kicsoda, éppen mi történik és kivel, kárpótlásul azonban az olvasó valódi, hétköznapi emberek és a magyar valóságba is illeszkedő nagyvállalatok életébe csöppenhetett bele. A második krimidben már sokkal letisztultabb a cselekmény, és a harmadikban tökéletesen átlátható és követhető  lett.

Képzeletednek és nyelvi pallérozottságodnak köszönhetően olyan tökéletesen fested le a természet jelenségeit és egy-egy szereplőd jellemvonásait, hogy gyakran azt hittem, legalábbis egy Virginia Woolf-nagyságú író könyvét tartom a kezemben. Minden elismerésem! Faramuci módon, azonban, egyetlen építő jellegű negatívumként, mégis pont ezt említeném. Valóban gyönyörű és nagy emberismeretről tanúskodik, de - férfi lévén -, nagyon nehezemre esett türelmesen végigolvasni a 19. századi részletes természeti leírást is. Én inkább az izgalmas cselekményért rajongok! J

Ahogy az már a krimikben lenni szokott, a jó - jelen esetben, nem szokványos módon, egy okos, bátor, csinos és független fiatal nő küzd a gonosszal - nem egyszer szó szerint -, és szent feladatának tekinti az igazság maradéktalan felkutatását. Ami engem igazából az egész trilógiában megfogott, az az, hogy nem a jól megszokott - és Uram bocsá’  - unalmas módon kutatják hőseid az igazság ösvényét, hanem tele meglepő fordulatokkal és izgalmas, sejtelmes alakokkal, lényekkel, álomszerű képekkel. Ezekből önkéntelenül is arra következtetek, hogy egy roppant intuitív személyiség vagy.

A krimijeid már-már a fantasy határát súrolják, mégis megmaradnak a realitás talaján, szereplőik továbbra is a hétköznapi hibáikért ill. vágyaikért szerethető vagy épp megvethető emberek, s ezáltal tükröt tartanak az olvasónak is. Mulatságos, néha karikatúra-szerű jellemábrázolásaid igen gyakran megnevettetek, minden bizonnyal jó kedélyű személyiségre utalnak, olyas valakire, aki történeteibe készséggel fűzi bele a hús-vér emberek álmait-vágyait, hisz nem is lennénk emberek, ha megtagadnánk ezen ösztönöket, érzéseket.   

Nagyon tetszett, hogy míg egyfelől próbálod lerántani a leplet az alantas, pénzhajhász és gonosz emberi természetről, másfelől örök értékként vonultatod fel a család, a jóság és a barátság, és - ami felettébb tetszett - a harmadik könyvedben az állatbaráti szeretet eszményét, egyszersmint jelezve ezzel a bennünk rejlő isteni és ördögi erők örök harcát.
Kedves Noémi, lebilincselőek a történeteid! Csak így tovább!

Üdvözlettel, 
János

Ez 68 olvasónak tetszik itt a blogon! 
És 18-an osztották meg a facebookon!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…