Ugrás a fő tartalomra

Fenevadak a Müsziben Zemlényi-Kovács Zoltán cikke a könyvbemutatómról


Fenevadak a Müsziben

Tegnap este 6 órától a Müszi (Művészeti Szint alternatív szórakozóhely a Blahán) egy rejtett szegletén volt megrendezve Kocsis Nagy Noémi, alias Gerda Green Fenevadak Erdélyben című könyvének bemutatója. Nem véletlenül ott!

Egy nyikorgó XIX. század eleji lifttel lehetett csak feljutni a 60-as, 70-es évek retrofeelingjét őrző Müsziből ide. A rozsdás ajtóra feltehetően alvadt vérrel volt felírva, hogy hármat kell kopogni a liftesnek, akár csak egy rémregényben! Kopogtam is hármat, bár meglehetősen furcsálltam ezt az ódon várkastélyra emlékeztető megközelítési módot. Rövidesen a lift szívet remegtető zökkenéssel megérkezett, s a kísértetiesen csikorgó liftajtót egy rémisztően horrorisztikus külsejű liftes tárta ki. Remegve beléptem, de lehet, hogy rosszul tettem. De ekkor már késő volt! A tagbaszakadt liftes egy gyors mozdulattal behúzta a nyikorgó vasrácsot, s onnan többé nem volt menekvés! A dermesztő magányt árasztó klausztofóbiát teremtő szűk liftben a lassan pergő másodpercek óráknak tűntek. Kérdéses volt számomra, vajon kijutok-e valaha egyáltalán innen. Felérkezve jött azonban a feketeleves!
A liftből egy még lidércesebb, világítatlan helyre jutottam, ahol semmi sem volt kiírva, hogy mi merre van, így hát tapogatózni kényszerültem, és vakegér módjára a fény felé botorkálva jutottam el Gerda Green „Fenevadak Erdélyben” című harmadik, legújabb könyve bemutatójának helyszínére.
Először a mára már egyre ismertebb BTK, azaz Blogturné klub négy képviselője beszélt munkájukról. T.i. 22 népszerű könyvblogger összeállt, és újonnan megjelenő könyvekről írnak blogjaikon, ami pozitív hatással van a könyvek fogadtatására. Néha retro blogturnékat is rendeznek: már megjelent köteteket is górcső alá vesznek.
Gerda Green, azaz Kocsis Nagy Noémi ezúttal is feltűnően csinos volt – bár ez megszokott nála. Aki ismeri, tudja róla, ahol megjelenik, ott megfagy a levegő és minden szem rászegeződik!!! Beszélgetőtársaként Szabó Zsanett, a Publio kiadó „marketing fenevadja” méltatta Noémi a kiadónál megjelent műveit és persze a legújabbat is, melynek címe Fenevadak Erdélyben. Nem titok ugyanis, hogy Noémi – J. K. Rowlinghoz hasonlóan! – évekig hiábavalóan ostromolta a kiadókat, mire ráakadt a Publiora, akik örömmel kiadták első krimijét (Fény és förtelem), majd ennek folytatását (A kék macska) is.
Gerda sorozatának harmadik részének borítóját és hátborzongató grafikáit Nyári Eszter grafikusművész készítette, melyek közül néhány a könyvbemutatón is ki volt állítva Noémi feje felett.
A Fenevadakban a sorozat első két részében már megismert nyomozópáros, Báthory Olga és Szepesi Herold újabb kalandjairól olvashatunk, melyek nem ritkán vérfagyasztóak, s érzelmileg felkavaróak. Bár a krimi műfaj világszerte nagy népszerűségnek örvend, számomra furcsa, hogy egy rendezett családban élő kisgyermekes művészettörténész miért éppen a gyilkosságok cselekménye felgöngyölítésének izgalmában leli örömét, de Noémi ebben profi, ez volt mindig is titkolt vágya, ami mostanra megvalósult.
Lefelé már nem mertem lifttel menni…
zkz

Könyveim itt érhetők el:
Kiadói oldal 1: 

Kiadói oldal 2: 

Artificium és Gerda Green könyvek szakmai oldal: 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…