Ugrás a fő tartalomra

Gerda Green: Fenevadak Erdélyben részlet


A könyv megrendelhető: publioboox.com/hu_HU/fenevadak-erdelyben

Publio Kiadó 2015. ISBN: 978 -963-397-699-9 Minden jog fenntartva!!!

Kedves Olvasó, a krimitrilógiám a Fény és förtelem, A kék macska és a Fenevadak Erdélyben könyveimből ez utóbbi nyolcadik fejezetét olvashatod most. A könyv a Moly.hu könyves oldalon 100%-os értékelést kapott az olvasóimtól és a 79. legjobb krimi értékelést kapta a többszáz krimi és többezres könyvkínálatból. Rendeld meg te is magadnak a kiadóm webáruházából, vagy gyere el a könyvebemutatómra: 2015. december 28. 16 h. Gaál Imre Galéria, 1203. Budapest, Kossuth Lajos utca 39. 

Nyolcadik fejezet:

Kolozsváron

Déltájban érkeztek Kolozsvárra, ragyogó napsütésben. A tavasszal visszametszett fák lombjai most ragyogó sötétzölden virítottak, a kellemes időben az emberek színes nyári ruhákban jöttek-mentek. A nők körében megint divatossá vált nagyanyáink kedvenc anyaga, a karton, amelynek színes mintás, virágos változataiból jó ruhákat lehetett varratni.

Szállásuk a Farkas utcában volt, szemben a Református Kollégiummal. Leparkolták a kocsit, Herold becipelte a csomagokat, Olga pedig segített Szentkirályi Ágnesnek kiszállni az autóból, mert az utóbbi hetekben őt ért támadások után nem volt annyira magabiztos, mint korábban.Telefonhívásukra rögvest jött a szállásadó hölgy, aki nagyon készségesen és jólelkűen segített mindent elrendezni.

A XVII. századi ház udvarára, a boltíves kapun át lehetett bejutni, a nagy közös udvarból pedig, mindkét oldalon, apartmanok nyíltak. Amint Olga belépett ide, melegség öntötte el a szívét. A modernül, de rusztikusan felújított belső minden esztétikai igényét kielégítette. A vakolatot tégláig visszakaparták a restaurátorok, így láthatóvá vált a régi falszerkezet, a keresztboltozatos mennyezet, a vaskos falak, valódi erődítmény hangulatát árasztva a belépők felé.  
A kis lakásban korszerűen felszerelt konyha, falra szerelt vékony képernyős tévé, felújított antik bútorok, a hálóban az ágyon hófehér gyapjútakaró, díszpárnák, általában tisztaság és tágasság várta a vendégeket.
Olga átkísérte Ágnest a saját lakrészébe, ahol segített neki kipakolni, majd megbeszélték, hogy rövidebb pihenő után elindulnak a Házsongárdi Temetőbe megkeresni ősei sírját. Amíg Ágnes pihent, Herolddal nyakukba vették a várost, hogy körülnézzenek Kolozsváron.
Kisétáltak a Fő térre, ahol megcsodálták Fadrusz János lenyűgöző szoborcsoportját. Mátyás király, Kolozsvár szülötte, harci lován ülve, vára bástyájáról tekint le győztes seregeire. Fejét babérkoszorú díszíti, széles vállán köpeny. A legnagyobb magyar királyt kiváló hadvezérei, Magyar Balázs, Kinizsi Pál, Báthory István és Szapolyai János veszik körül, akik a híres fekete seregben szereztek érdemeket. Fadrusz János műremekét ünnepélyes keretek között 1902-ben avatták fel, a szobor makettjével az alkotó az 1900-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert – olvasta az útleírásban Olga.
-         Csodálatos, nagyszerű – mondta Herold. – Betölti az egész teret a látvány, a mögötte magasodó székesegyház ezt még magasztosabbá teszi.  
-         Megnézzük Mátyás szülőházát is? – kérdezte Olga.
-         Természetesen, menjünk. Utána felsétálhatnánk a Fellegvárra, majd visszafele jövet megeszünk egy jó sütit a Főtéren, amiből viszünk kóstolót Ágnesnek is.
-         Tökéletes program.
Átsétáltak a téren Mátyás szülőházáig. Megcsodálták a középkori épületet, elolvasták a falát díszítő bronz emléktábla szövegét. Olga egy könyvből ismertette Herolddal a Mátyás születésével kapcsolatos történetet, amit Heltai Gáspár írt. A könyv Tündérország címmel jelent meg a Franklin Társulatnál, a negyvenes években és 1541-1571 közötti elbeszéléseket tartalmaz. Egy antikváriumban lelt rá Olga Budapesten, még utazás előtt.
-         A következőket írja Heltai Gáspár Mátyás királyról. Herold, figyelj.
-         Hallgatlak – mondta Herold mosolyogva.
Annak utána Hunyadon egy igen szép várat építe. És az Gerébek nemzetségéből hoza feleséget magának, az Erzsébet asszont, az nagy Szilágyi Mihálynak ides szép hugát. Abból kedig két fiat nemze. Hunyadon szülé az Erzsébet asszony a nagyobbikat, az Hunyadi Lászlót, ki annak utána az uraknak árultatásából Budán méltatlan és kegyetlenül elvesze. Egynihány esztendő mulva úgy szülé a'küssebbiket, az Mátyást, ki annakutána felséges, sőt legfelségesb magyari király lőn. Szülé kedig ezt a Mátyást Kolozsvárott Erdélben, mikoron írának Krisztus Urunknak születése után 1443, Böjt második havának huszonhetedik napján, reggel három órakort." Heltai Gáspár Az Hunyadi Jánosról, Erdéli Vajdáról És Annak Jeles Dolgairól, 21. oldal – olvasta Olga.
-         Nagyon érdekes. Nagyon szeretem a régi históriákat. Sétálunk még? – kérdezte Herold.
-         Persze.
Mátyás szülőházától elgyalogoltak a szőke Szamos hídjáig. Szecessziós épületek mellett haladtak el, majd a hídról ábrándozva nézték, hogyan áramlik a gyors folyó a hatalmas barna kövek fölött a Tisza irányába. A nyár ragyogásában sokan vidáman sétálgattak és fagylaltoztak.
Felgyalogoltak a Fellegvárra. A hegy oldalát harsogóan zöld lombos fák tarkították, az ágyásokban vörös és sárga rózsák, mély narancs és téglaszínű gardéniák virítottak. A kilátás a tetőről ámulatba ejtette őket, lenyűgöző volt. Elláttak onnan a Főtérig, a Szent Mihály és a Minorita templom tornyáig, a háttérben, a házak fölött a várost körülölelő sötétkék hegyekig. A lég tiszta és áttetsző volt, az égre csak néhány hófehér fátyolfelhő kúszott be, csipkefüggönyként megtörve a világoskék, kristályos égi harmóniát.
Olga mindig szerette azokat a városokat, amelyeket hegyek vesznek körül, mert úgy érezte, a történelem során, a városfalak nyújtotta védelmen túl ez a hegyek alkotta falak segítették a lakosságot az önvédelemben. A napfény úgy esett a házfalakra, hogy a sárga vakolat egészen élénk sárgának, az okker mély okkernek és a bordó cseréptetők pedig sötét bordónak, jó minőségű vörösbor színűnek hatott. Szemben, a folyóval párhuzamosan hosszan nyúlt el a Sétatér. Körbejáratták tekintetüket a távlatok felett majd lesétáltak a Fellegvárról. A hegy aljában egy játszótéren gyerekek hintáztak és Olga arra gondolt, hogy majd ide fogja elhozni a kislányát, ha lesz neki. Tudta, hogy kislánya lesz és el fogja ide hozni. Itt, közel a Szamoshoz, hűvös lett hirtelen. A hegyekkel körülvett városokban mindig más a hőmérséklet. Mintha nem is nyár lenne, hanem tavasz. Olga úgy érezte, hideg széláramlat kanyarodott be a Fellegvár alá. Teljesen beleborzongott.
-         Menjünk Herold, sétáljunk le a Szamos-partra!
-         Rendben.
A fűben néhány ember feküdt takarókon. Olga szerette azokat a folyópartokat, ahol még van fű és fák, ahol nem borít be mindent a szemét, ahol nem betonozták le az összes sétányt.
Visszaballagtak a Fő térre és a Deák Ferenc utca elején bementek a Kárpátok cukrászdába.
86 olvasónak tetszik a blogon! 
Köszönjük!



Publio Kiadói oldal 1: 

Publio Kiadói oldal 2: 


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…