Ugrás a fő tartalomra

Fenevadak Erdélyben már a Top 10-ben!!! Részlet a könyvből.

Gerda Green: Fenevadak Erdélyben, grafika és borító: Nyári Eszter. Kiadó: Publio Kiadó, 2015. április 15. Minden jog fenntartva! Rendelhető: http://publioboox.com/gerdagreen 
Webdesign: Váraljai Gábor. 


A könyv megrendelhető: http://publioboox.com/gerdagreen

Publio Kiadó 2015. ISBN: 978 -963-397-699-9 Minden jog fenntartva!!!

Fenevadak Erdélyben részlet, Találkozás a nagyasszonnyal: A személyzet nagyon készségesen fogadta nem csak azért, hogy kiköszörüljék a foglalás körüli csorbát, hanem mert bizonyítani szerették volna, hogy az udvariasság személyzet munkájának a része, magától jövő természetes dolog. A Hotel Szováta igazgatója magasra helyezte a mércét és csak olyan alkalmazottakat vett fel, akiket előtte hosszasan tesztelt. Ha valamelyik emberét udvariatlanságon érte, vagy esetleg valamelyik szobalány, pincér nem volt becsületes, netán panasz volt rá, akkor annak másnap már nem volt munkája. Kivételes pozíciónak számított itt dolgozni és a vendégek elsősorban ezért a megbízhatóságért és kedvességért jártak vissza évről évre.
Olga a hallon keresztül bevonult az étterembe. Mindent márvány borított, tágas volt a tér, a lemenő nap fényei a hatalmas ablakokon keresztül megvilágították a bárt és a lobbyban tartózkodó személyeket, akik vacsora előtt elfogyasztottak még egy röviditalt. Halvány, ezüstös szürke és mélynarancs árnyalatú, süppedős ülőgarnitúrák szolgálták a vendégek kényelmét, s üveg asztalokra hozták ki az aperitifeket a rendkívül csinos és készséges pincérnők. A vendéglőbe belépve a főpincér felírta Olga szobájának a számát, mivel a Csend Házának a lakói is itt étkeztek. Olga észrevette, hogy a széles, jól megvilágított étterem egyik asztala mellől Ilonka néni és Róbert bácsi lelkesen integetnek neki.
A vacsora kitűnő, hideg-meleg ételek izgalmas választéka volt. Az előételek sajtokból, hideg sonkaszeletekből, majonézes salátákból álltak. Ezen felül háromféle levesből választhatott az éhes vendég. A mély, húszliteres, melegíthető levestároló edények alatt feliratok jelezték több nyelven azok tartalmát. Minden este, a háromból az egyik valamilyen kitűnő, erdélyi tárkonyos raguleves volt, amit a szálloda lakói nagyon kedveltek. A főételeknél párolt, grillezett, sült zöldségekből, forró, sült fokhagymás flekkenekből, erdei pisztrángokból, kis kolbászkákból, salátákból és emellé sokféle, frissen sült kenyérből választhattak. Aki a hagyományos, régi, de a reform konyha számára újból felfedezett erdélyi konyhát kedvelte, annak ott volt a juhtúrós, tejfölös puliszka kockákra vágva. A készételeknél nyári töltött káposzták és szaftos paprikás csirkék csábítottak. A gyümölcstálakon erdei szamóca, málna, hideg dinnyeszeletek, alma és egyéb idénygyümölcsök hívogattak. Desszertként fagylaltok, apró, kerek és szögletes, csokoládé és vanília krémes sütik, Eclair fánk-szerű sütemények, képviselőfánk, profiterol, házi krémes, „békának” nevezett, zöld marcipános rumos golyók, lekváros és csokis linzerek, réteslapba sütött mézes-diós nyalánkságok közül választhattak. Továbbá cukorsziruppal átitatott csokoládés, grillázsos sütemények, habos rolók, sós aprósütemények sorakoztak egyenesen a konyha sütödéjéből, mákkal, sajttal, köménnyel megszórva. A borok tekintetében is elsőrangú volt a felhozatal: Erdély és Magyarország legjobb borvidékeinek nedűit kóstolhatták az ínyenc vendégek az ételek mellé.
Olyan változatos volt a kínálat, hogy Olga nem is tudta, hogy merre nézzen, és miből vegyen. Kezdte egy finom levessel, majd sült halat tett ki a tányérjára második fogásnak bébi répákkal, brokkolival, friss salátákkal körítve. Mindnyájuk egészségre finom borokkal koccintottak. A vacsora nagyon jó hangulatban telt.
Ebben a pillanatban túlzottan is feltűnő, csillogó-villogó turbánnal a fején és földig érő selyemruhában megjelent a nagyasszony, Szentkirályi Ágnes. Mindenki kezében megállt a villa és a kanál, a beszélgetés elhalt pár pillanatra, annyira nem mindennapi jelenség volt. Természetesen elmaradhatatlan ölebei, Pimpi és Pumpi kísérték, a lába körül futkározva. Az egyik pincér majdnem át is esett rajtuk.
Kiválasztotta magának az étterem közepén lévő asztalt és attól kezdve minden róla szólt: rendelkezett, parancsolgatott, követelőzött. A pincérek rohangáltak körülötte, mint ahogy a méhek röpködnek a királynő körül. Ekkor azonban valami váratlan történt. Szentkirályi Ágnes asztalához odajött egy fiatalokból álló társaság és fesztelenül leültek mellé. Mivel Olgáék a nagyasszony asztalának közelében foglaltak helyet, a nyomozólány fülét megütötte egy ismerős hang, Szentkirályi Zentéé. Nem szándékozott megfordulni, úgy gondolta, hogy inkább a nyugodt vacsorát választja, Ilonka és Róbert társaságában. Ekkor a következő párbeszédre lett figyelmes:
- Hogy vagy nénikém ma este? Látom, a régi fényedben ragyogsz. Ugye nincs ellenedre, ha mi is csatlakozunk hozzád? Bemutatom a barátaimat: kedvesemet, Pál Erikát, aki nemrég érkezett, barátnőjét, Ligner Hildát és Molnár Kendét.
http://publioboox.com/gerdagreen

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…