Ugrás a fő tartalomra

Harmadik Publio Írói Klub Zemlényi-Kovács Zoltánnal a Hoppárézimi írójával

Zemlényi-Kovács Zoltán előadást tart a harmadik Publio Írói Klub estjén. 2015. április 8. 
A Publio Írói Klubbal régi nagy vágyam valósult meg, hiszen mindig álmodoztam olyan kiadói estekről, ahova írók és az írás iránt érdeklődők járnak. Ahol a hasonló gondolkodású emberek megtalálják egymást és jókat beszélgetnek.
2015. április 8-án tartottuk a harmadikat, amelyen a meghívott vendég Zemlényi-Kovács Zoltán író volt, akit az ország közel harminc éve a Hoppárézimi szerzőjeként ismer. A könyvből film is készült. Vele majdnem egy éve találkoztam először a XXI. Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Publio rendezvényen, a Millenárison. Már akkor is éreztem, hogy ez egy nem mindennapi találkozás.
Az érdeklődők nem nagy létszámban jöttek el, viszont annál kedvesebb és családiasabb volt a légkör. Alcser Norbert a Publio Kiadó ügyvezetője mutatta be az írót, akit jó pár éve ismer. Zemlényi-Kovács Zoltán a hazai self-publishing klasszikusa, ha a századfordulón alkotó írók, költők személyétől eltekintünk. Ady Endre is az első két verseskötetét önerőből, családi segítséggel adta ki.
Zemlényi-Kovács Zoltánnal mindig összefuthatunk a Deák téren, ahol a könyveit hóban-fagyban, esőben és napsütésben is árulja, személyesen beszélget az olvasóival és szívesen fotózkodik velük. A ma esti rendezvény elején részleteket láthattunk nagy sikerű tévé műsorokból, amelyeknek az író vendége volt. Így láthattunk régi felvételeket arról, amikor aluljáróban dedikál, amikor Sztankay István színész éppen a Hoppárézimi színdarab premierje előtt áll sorba jegyért, amikor Friderikusz Sándor beszél róla, vagy Juszt László, illetve Laár András viccelődik és együtt táncolnak. Csupa híres színész és műsorvezető, akiknek a szavain, előadásain egy ország csüggött.
Az író elmesélte, hogy már öt könyve jelent meg, köztük a Hoppárézimit négyszer is kiadta és százezer példány fogyott már belőle. Nagy szeretettel beszélt a Tenzi naplója könyvéről, amelyről egy kicsit elérzékenyülve beszélt. Nagypapája halálakor kerüld hozzá dédanyjának, Tenzinek önéletírása, mely nagy hatással volt rá. És kezdett eljárni azokra a régi helyekre, ahol ő járt, találkozni azokkal az emberekkel, akik emlékeztek rá. Feldolgozta az önéletírást és 2012-ben ki is adta self publishing kiadásként Tenzi naplója címmel.
Zolit a Publio Kiadó abban segítette, hogy a saját már elért sikerek mellett elkezdte kiadni a könyveit, e-könyv formátumban is. Ennek segítségével olyanokhoz is eljuthatnak az írásai a világ bármely részén, akik nem tudnak Budapestre jönni és személyesen az írótól megvenni azokat.
Az előadást az is színesítette, hogy jelen voltak az író családja és gyermekei, kislánya, fiai. Bűbájos kislánya – Tenzi - mindig nagyon boldog volt, amikor látta Édesapját a felvételeken.
Írástechnikai szempontból még fontos elmondani a különbséget, amit Zemlényi-Kovács Zoltán kiemelt. És ez a következő volt: a múltkori alkalommal, amikor Nemere István író volt a vendég, ő azt mesélte nekünk, hogy igyekszik a saját személyét távol tartani a regényeitől. A karakterei tőle független személyiségek és alapos kutatómunka és felkészültség egészíti ki a regényírást. Hogy ő minden reggel hattól kettőig ír több, mint negyven éve. Ezzel szemben Zoli a könyveiben leginkább önmagát, a szíve-lelke legmélyebb érzéseit, szeretetét adja és beszél, ír a küzdelmeiről, amivel másokba is erőt önt. Ő leginkább este tud írni, amikor minden elcsendesedik körülötte, amikor már nem zavarja a telefon, családja alszik, és a munkának tudja szentelni magát. Van olyan, hogy éjjel háromig-négyig is ír.
Ebből is az látszik, hogy ahány író annyiféle technika, ahány személyiség, annyiféle megközelítési mód, ahány ember annyiféle élet. Van mit tanulni tőlük.
A Publio Szerzői Klub második felében az összegyűlt érdeklődök, a kiadó írói, költői, más területek szakemberei és újságírók jelenlétében Alcser Norbert válaszolt a feltett kérdésekre. Ilyen voltak, hogy hogy hogyan tudjuk értékesíteni a könyveinket a piacon? Mennyire változik meg a személet az e-könyv és papír könyv vásárlói szokások tekintetében? Milyen technikák vannak arra, hogy menedzseljük önmagunkat? Mit tehetünk azért, hogy vonzó legyen a könyvünk? Borító? Fülszöveg? Ajánlások? Szavazások? Mely webáruházakat látogatják a legjobban az olvasók? Mi a siker kulcsa? Az eladások száma? Avagy a személyes siker? Az írás hobbi, vagy szakma? Kit mi motivál és mi a célja azzal, amit alkot?
Sok más ilyen és ehhez hasonló kérdés színesítette az estét, ami így is sokkal jobban elhúzódott, mint terveztük. Azt gondolom, hogy mindannyiunk nevében mondhatom, hogy élményekkel feltöltődve mentünk haza, hogy újabb kérdéseket feltéve magunknak lássunk hozzá az újabb feladatainknak.
                                                                                        Kocsis Nagy Noémi
                                                                                     


- Köszönöm Noémi ezeket a kedves sorokat!!! Zoli
Zemlényi-Kovács Zoltánnal dedikáltatom a Hoppárézimi példányomat a harmadik Publio Írói Klubon. 2015. április 8. 
Budapest, 2015. április 8.

Ez 127 embernek tetszik itt a blogon! 
32-en lájkolták! 
Köszönjük!

Megjegyzések

  1. Szerettem volna ott lenni, de ahogy mindig, az élet most is közbeszólt. Zolinak gratulálok!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…

Magyar szecesszió, Kós Károly

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com
A cikk semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Beleértve a cikk logikai felépítését is, mert erre is találtam példát! Köszönöm!

Halottak napján és a Reformáció Napján szeretnélek meglepni Benneteket kedves olvasóim, egy számomra oly kedves építész Kós Károly életművével. Hogy hogyan függ össze a kettő? Úgy, hogy Kós Károly áttért lutheránusról református vallásra, ami az erdélyi magyarság megmaradásának az egyik legfontosabb bástyája volt és ma is az.
A reformáció a Biblia nemzeti nyelvekre való lefordításával folytatódott, az után a bátor cselekedet után, amit Luther Márton tett, aki 1517. október 31.-én levelet írt Albert mainzi püspöknek, tiltakozását fejezve ki a búcsúcédulák árusítása ellen, valamint kiszegezte a wittenbergi vártemplom kapujára 95 tételből álló vitairatát is.
Tulajdonképpen Kós Károly élete, még ha nem is volt ennyire harcos személyiség, mint Luther, abból a folytonos munkából áll, aminek c…