Ugrás a fő tartalomra

Gerda Green: A kék macska részlet

Gerda Green: A kék macska, Publio Kiadó 2014. december. Minden jog fenntartva! Borító és illusztrációk: Bölecz Lilla. 
A könyv megrendelhető: http://publioboox.com/gerdagreen

Olga mind bennebb és bennebb botorkált az erdőben. A zseblámpájával, amit a kabátjából szedett elő. Azokra az alkalmakra tartogatta, ha valamilyen oknál fogva lemerülne a telefonja. Halvány fényével maga előtt világította meg az utat és fogalma sem volt, hogy merre bukdácsol. Hol lefele ment a keskeny ösvényen, hol felfelé. Sáros, csúszós és nedves volt minden és itt fenn a hegyekben már havazott. Hiába volt enyhe a karácsony előtti tél a városban, az erdőben sokkal-sokkal hidegebb volt és az erősödő havas szélben mozognia kellett, hogy meg ne fagyjon. 
Különös hangokat hallott és rettentően félt. A szél hangosan süvített, reccsentek az ágak és a gyökerek folyton beleakadtak a lábába, ahogy előre szeretett volna jutni. Körülötte minden olyan volt, mint a varázserdő, a fák megelevenedtek és furcsa formákba rendeződtek, az egyik lombjai éhes szájjá, vagy félelmetes állattá alakultak, mintha be akarnák kapni, a másik ágai furcsán integettek, táncoltak és kézként nyúltak utána. Beleakaszkodtak a hajába és visszarántották a kabátját. A rájuk fagyott jégtől dermesztőek voltak és a zseblámpa fényében olykor egészen túlvilágiak. 
Hideg izzadtság patakzott a hátán a félelemtől. Gyökerükben megbotlott, elesett és nagyon megütötte magát. Amint a saras havat leverte magáról és a sötétben kitapogatta a leejtett zseblámpát, az rögtön kialudt. Szerencsére nem tört el, nagy nehezen visszakapcsolta. 
Befagyott patakmedren keresztül kellett átvergődnie, mert eltévesztette a szűk ösvényt, ahol az egyik fán halványan turistajelzést látott derengeni. A patakban a vékony jég berepedt a lába alatt és amint átevickélt rajta be is szakadt nagy roppanással, bokáig beázott a lába keskeny talpú kis csizmájában. Ágakba és gyökerekbe kapaszkodott volt, hogy olykor négykézláb ment, csúszkált mégis folyton elesett.
Ahogy egyik-fától a másikig araszolt nagyon rázta már a hideg és arra gondolt, hogy hogy fogja ezt a kalandot túlélni? A modern technika vívmányainak megszűnésével az ember csak a saját ösztöneire hagyatkozhat. Odavilágított a zseblámpával a fa aljába, amit még nem borított be annyira a hó és látta, hogy a törzse mohás. Tudta, hogy észak fele tart. Közben igyekezett nyomokat hagyni maga után, ha keresésére indulnak megtalálják, de tudta, ha éjjel még több hó esik, akkor ez reménytelen. Már azon törte a fejét, hogy hol húzódjon meg. A népmesékben, amit gyermekkorában olvasott az elbujdosott királylány nagy fák odvába rejtőzött, amíg arra nem járt a királyfi, hogy megmentse. Bízott benne, hogy az elküldött sms célba ért Róbert bácsinál és Heroldnál.
Már több órája bolyonghatott így, ha céltalanul nem is, de teljes bizonytalanságban, amikor foszforeszkáló lényt látott meg a hóban. Azt hitte, hogy a szeme káprázik az éhségtől és a fáradtságtól. Megállt egy pillanatra, hogy jobban megnézze és látta, hogy sárga szempár villant rá. Észrevette, hogy kistermetű macska volt, szőre türkizkéken világított és foszforeszkált, sárga szeme barátságosan villogott. 
Kiadói oldal 1: 

Kiadói oldal 2: 

71 embernek tetszik a blogon! 
Köszönjük! :-) 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…

Magyar szecesszió, Kós Károly

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com
A cikk semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Beleértve a cikk logikai felépítését is, mert erre is találtam példát! Köszönöm!

Halottak napján és a Reformáció Napján szeretnélek meglepni Benneteket kedves olvasóim, egy számomra oly kedves építész Kós Károly életművével. Hogy hogyan függ össze a kettő? Úgy, hogy Kós Károly áttért lutheránusról református vallásra, ami az erdélyi magyarság megmaradásának az egyik legfontosabb bástyája volt és ma is az.
A reformáció a Biblia nemzeti nyelvekre való lefordításával folytatódott, az után a bátor cselekedet után, amit Luther Márton tett, aki 1517. október 31.-én levelet írt Albert mainzi püspöknek, tiltakozását fejezve ki a búcsúcédulák árusítása ellen, valamint kiszegezte a wittenbergi vártemplom kapujára 95 tételből álló vitairatát is.
Tulajdonképpen Kós Károly élete, még ha nem is volt ennyire harcos személyiség, mint Luther, abból a folytonos munkából áll, aminek c…