Ugrás a fő tartalomra

A hónap művésze 19: Herbszt László


Herbszt László: Tavasz. 
Copyright©2014. artificium-artis.blogspot.com     
A szöveg és a fotók semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! 


Herbszt László tervezőgrafikus kollégámmal annak kapcsán találkoztunk, hogy idén ő készítette a XII. Aranyrajzszög díj plakátját, az évente ismétlődő rendezvényen 2003 óta vesz részt. A beszélgetésnél rögtön a közepébe vágtunk, mert régóta ismerem, figyelem és szeretem a grafikusi munkásságát, kedvenc írónőm Finy Petra könyvei számára készített illusztrációit és másokat. És évek óta sok közös tanítványunk van, akikért együtt szoktunk izgulni a KREA Kortárs Művészeti Iskola diplomavizsgái alatt.


Herbszt László: XII. Aranyrajzszög díj és kiállítás plakátja. 

KNN: - Mennyi idő állt rendelkezésedre elkészíteni az idei plakátot az Aranyrajszögre?
HL: - Szűk volt a határidő, egy nap alatt készültem el vele, egy délutánom-éjszakám és egy reggelem telt el vele. Sikere volt.
Herbszt László: Finy Petra: A csodálatos szemüveg könyv borítója és illusztrációi. 
KNN: - Gratulálok. Mióta tart az illusztrátori pályád, hogy úgy fogalmazzak, a grafikusi mellett?
HL: Finy Petra, a Csodálatos szemüveg című könyve volt az első, amelyet illusztráltam. Az Aranyvackor pályázaton a Naphegy Kiadónak tetszett a szöveg, és próbaképpen csináltam hozzá illusztrációt, amit a kiadó is elfogadott. Petráról még a reklámszakmában hallottam és nagyon örültem ennek a lehetőségnek. A Naphegy Kiadó egy évvel később valósította meg a könyvet, azaz adta ki és a könyvbemutató 2011-ben volt. (Augusztusban, az Anno Meseboltban rendezték, ezen én is részt vettem, csodás esemény volt! KNN.)

Herbszt László: Finy Petra: A csodálatos szemüveg c. könyv illusztrációja. 

KNN: - Évi hány könyvhöz készítesz rajzokat?
HL: - Évente csak egyet, ez bőven elég az egyéb grafikusi munkáim mellett.
KNN: - Kár, én úgy gondoltam, hogy többet, mert nagyon szeretem a rajzaidat.

HL: - Igen, de én úgy gondolom, ha valaki túlzásba viszi, nagyon elfárad benne. Ki lehet égni ebben a munkában is, mint minden másban.
Herbszt László: Tasnádi István: Kőmajmok háza, borító és illusztrációk a grafikus kivitelezésében. 
KNN: - Mi volt az a felkérésed, amiről szívesen beszélnél az Artificium olvasóinak?
HL: - Például Tasnádi István regénye, a Kőmajmok háza.
KNN: - Ez milyen regény, úgy értem milyen korcsoportnak szól?

Herbszt László: Tasnádi István: Kőmajmok háza, illusztráció. 
HL: Ez egy ifjúsági regény, a tizenéves korosztálynak.
Herbszt László: Finy Petra: Szárnyak és paták, borító. 


KNN: - Hogy zajlik egy ilyen munka a te esetedben?
HL: - A Csodálatos szemüveghez képest más a korosztály ezért más a kép-szöveg arány, ezért A Kőmajmok házánál a kulcsjelenetekhez készítettem rajzokat.
KNN: - Az író ilyenkor ad utasításokat, vagy inkább rád bízza ezt a munkát?
HL: - Inkább az utóbbi, mert így jobban lehet dolgozni.
KNN: - Mi volt a legutóbbi munkád, ami ilyen felkérésre készült?
HL: - Megint Finy Petrától a Szárnyak és paták című, mesekönyv, ami 2013-ra jelent meg könyvhétre, speciális dolog volt, mert a megrendelő az Egy Csepp Alapítvány cukorbeteg gyerekekkel foglalkozik.
Herbszt László: Finy Petra: Szárnyak és paták, illusztráció. 

KNN: - Hol tanultad a grafikusi szakmát?
HL: - Az Iparművészeti Egyetem (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem), vizuális kommunikáció szakát végeztem, akkor elég nagy káosz volt (mindent mindennel összevontak), az hogy grafikus vagyok csak a diploma betétlapjából derül ki. 
KNN: - Kik voltak a tanáraid?
HL: - Szívesen megemlíteném például Virágvölgyi Péter tanár urat (Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel című könyv szerzője, azóta elhunyt KNN.), akit nagyon nagyra tartottam, és aki kitűnően ismerte a mesterséget. 
KNN: - Hol helyezkedtél el egyetem után?
HL: - Igazából már egyetem alatt a harmadik évtől dolgoztam az Art Force grafikai stúdióban, ahol olyan kollégáim voltak, mint Simon Attila, Kathi Zsolt, Almási Csaba, Halasi Zoltán, Veres Tamás. Úgy éreztem kezdetben, hogy „bedobtak a mélyvízbe”. A feladat az volt, hogy minőségi munkákat kellett nagyon rövid idő alatt elkészíteni. Néha kapkodtam a fejem, de a kollégáim hál’Istennek türelmesek voltak velem. (Nevet).

Herbszt László: Artworks. 

KNN: - Milyen munkákat készítettetek akkoriban?
HL: - A csomagolás, arculattervezés volt a húzó ágazat, mindenféle típusú, méretű cégnek dolgozott az Art Force.
KNN:- Miért volt hasznos számodra ez a csapatban való dolgozás és hogyan látod az akkori munkáidat?

HL: - Mert új és hasznos szakmai tapasztalat volt, hogy gépen tudjak tervezni, ez nem egyszerű feladat, mert monitoron minden máshogy működik, a színek, arányok, méretek, olvashatóság a hibák akkor derülnek ki, ha a tervet kinyomtatjuk. Ezt magyarázom a tanítványaimnak is mindig, mert ilyenkor látja az ember, hogy mik a javítanivalók. Természetesen az évek, a tapasztalat és rutin ebben sokat segít.
Herbszt László: A Magyar Nemzeti Múzeum állandó régészeti kiállításának katalógusa. 


KNN: - Hogyan folytatódott tovább a szakmai előremeneteled?

HL: - Egy év után, a cégen belül a Royal Rocket grafikai stúdióba kerültem, ami akkor szintén a Szent István parkban volt és ott már könnyebben mentek a dolgok számomra. Egész tendereket bíztak rám, 1999-ben tavasztól őszig sok ilyet nyertünk meg, köztük az én terveimmel is. A megrendelőink közt olyanok voltak, mint a Sláger Rádió és Julius Meinl üzletlánc kampánya, ami az első összetett BTL kampányom volt mindenféle eszközzel a sorsjegytől az óriásplakátig.
Herbszt László: Hoppá plakát. 

KNN- Fontosnak tartod, hogy az óriásplakátokon is megjelenjen a termék?
HL- Az attól függ, hogy milyen termékről vagy szolgáltatásról van szó.
KNN- Milyen munkát végzel a legszívesebben?
HL – Gyakorlatilag én mindenféle munkát szeretek végezni, legyen az online, offline, ATL, BTL, design vagy reklám, illusztráció, logó, arculat, könyv, kiadvány, applikáció vagy plakát.
KNN- A magyar plakáttervezésnek a XIX.-XX. század, fordulójától volt nagy hagyománya  a második világháborúig.
Herbszt László: Nyár. 
HL – Igen és utána Magyarországon a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években volt a második felvirágzás a kulturális plakátok szegmensében, ami mára sajnos nem annyira maradt meg, mint mondjuk Lengyelországban.
Herbszt László: Szántóföld napja plakát. 

KNN- Hogyan látod a mai magyar plakátok helyzetét?

HL- Sokan azt hiszik, hogy a plakát az szórólap és telezsúfolják mindenféle dologgal, így elveszti a tömörségét és így az a 2,7 másodperc, amit egy átlagnéző eltölt előtte nem elég az üzenet átadására.
Herbszt László: Amerikai Intézet plakát.

KNN- Térjünk vissza a saját munkásságodra, sokáig ügynökségeken dolgoztál, most szabadúszó vagy?
HL – Igen szabadúszó vagyok 2008 vége óta, a szabadúszóság olyan dolgokkal is jár, amit egy ügynökségen mások csináltak és nem feltétlenül a szívem csücske: árajánlat, számlázás ilyesmi. De ketten vagyunk Zoli barátommal így megoszlanak a feladatok, és ügynökségeknek továbbra is bedolgozunk.

Herbszt László: Finy Petra: Madárasszony.


KNN- Miket csinálsz mostanában?
HL – Most bolygótérképet rajzolok hét - kilenc éves gyerekeknek, az ELTE részéről Hargitai Henriktől jött a felkérés és hat illusztrátor dolgozik benne. Mindenki más bolygón „munkálkodik”, én a Holdat kaptam.
Herbszt László: Punctum arabtelefon lapbemutató plakát. 

KNN- És még milyen munkáid vannak?
HL – Mindenféle munkák, ezek szerencsére elég gyorsan változnak, logó és arculattervezés elég gyakran van, ezekhez általában valamilyen webes vagy mobil felület is kapcsolódik.
KNN- Milyen díjakat nyertél, amire büszke vagy?
HL – A Graphis Design 2003-as évkönyve, amiben az ArtWorks logóm oldalpárban szerepel a Salt Lake City-ben megrendezett téli olimpia ikonjaival. A többi díjamra is büszke vagyok.
Herbszt László: Álomszörny. 

KNN- Mi a hobbid?
HL- Szerencsés állapot, munkám a hobbim, ami nem kapcsolódik a szakmához az a zenehallgatás.
KNN – Nagyon sok sikert és kitartást kívánok a további szakmai előmeneteledben és köszönöm a riportot.
HL – Én is köszönöm a lehetőséget.
Herbszt László: Terv Csoport. 

Herbszt László önéletrajza:

1971-ben született Szőnyben.

Munkahelyek
2008– szabadúszó (Opendoorz)
2005–2008: hat Reklámügynökség, -vezető art director
2000–2004: Leo Burnett -art director, ArtWorks -vezetô designer
1997–2000: Art Force, Royal Rocket -art director
1997: Plaza Műterem, Gyôr -art director
Középiskola után egy évig nyomdában dolgozott.
2009–Athene Szakközépiskola -tanár
1998–Krea Kortárs Művészeti Iskola -tanár
Herbszt László: Kobold. 

Felsőfokú tanulmányok:
2000: Diploma
1995–2000: Magyar Iparművészeti Egyetem, Vizuális Kommunikáció Tanszék, alkalmazott grafika szak.
Herbszt László: Európa sziget. 

Eredmények, díjak, kiállítások:
IBBY 2013 legjobb ifjúsági regény,
BIB Nemzetközi Pozsonyi Biennálé 2013,
Mese itt mese ott észt-magyar illusztrációs kiállítás 2013.
Arany Rajzszög Díj 2011- kulturális kategória.
Magyar Tipográfia 100, Magyar Iparművészet 2010 válogatás az elmúlt évtized alkotásaiból.
Transparency International plakátpályázat első helyezés 2010.
József Attila 100 Békéscsaba megyei jogú város díja, Hipnózis
reklámfesztivál online TCR kategória első helyezés 2009.
Graphis Design 2008,
Czech Design kiállítás a monarchia országaiban 2008.
Graphicum 2007, Graphis Logo5, Graphis Letterhead.
Graphis Design 2005,
Plakát.hu 2005,
Golden Dove 2005 első helyezés rendezvény kategóriában.
Arany Rajzszög Díj 2004- a legjobb szuverén alkalmazott grafikai produkcióért,
Embléma.hu 2004,
Kreatív Reklámfesztivál 2004 TCR print kategória első helyezés.
Graphis Design 2003.
Herbszt László: Tél. 


Egyéb:
2002-ben Roth Péterrel és Kánvási Krisztiánnal megalapítottuk a Punctum Vizuális Művészeti és Irodalmi folyóiratot, aminek négy száma jelent meg.

                                                                                               Írta: Kocsis Nagy Noémi

Ez 586 embernek tetszik itt a blogon! 
10-en szeretik a cikket a KREA csoportban! 
10-en osztották meg a facebookon! 
Köszönjük!


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…