Ugrás a fő tartalomra

Moholy- Nagy László (Magyarok a Bauhausban)

Copyright©2013. artificium-artis.blogspot.com     
A szöveg és a fotók semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! 
Moholy-Nagy László.

Moholy-Nagy László (sz. Weisz László, Bácsborsód, 1895. június 20.- 1946. november 24. Chicago, Illinois állam, Amerikai Egyesült Államok) magyar konstruktivista festő, fotográfus, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára, ipari formatervező, a kísérleti filmek egyik magyar úttörője. Tanulmányait az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen végezte. Fényképezőgép nélküli fotóit olyan más magyar hírességek mellé sorolhatjuk, mint Robert Capa, Munkácsi Márton és Kepes György. 
Moholy-Nagy László: Táj.
Művészeti munkássága az első világháború idején kezdődött, amikor katonai szolgálata alatt rajzolni kezdett. Korai munkáit úgynevezett katonai tábori lapokon küldte el Hevesy Ivánnak. Ezek, barátja Jelenkor című lapjában jelentek meg, verseivel és prózai írásaival együtt. 1918-ban, az első világháború végén már bemutatta egy művét a Hadviselt Művészek Kiállításán, de látogatója, gyakori vendége is volt Kassák lapja a Ma tárlatainak. 
Moholy-Nagy László: Táj (forrás: artwork image)

1919-ben már tájképeket, portrékat festett temperával, tussal, akvarellel. Rajzaiban egy különleges, csak rá jellemző vonalhálót alkalmazott, amivel megformálta a tájakat, aktokat és egyéb témáit. Ezeken a rajzokon az olasz futurista Umberto Boccioni és a magyarok közül Berény Róbert és Tihanyi Lajos hatása mutatható ki. Még ebben az évben kiállítása nyílt Szegeden, ahol iskoláit végezte, majd ezek után Bécs érintésével Berlinbe utazott. 
Moholy-Nagy László: Laci és Lucia, kettős portré-fotogram, 1925-1928

Berlinben

A német város ekkoriban nagyon színes hely volt, keleti és nyugati művészek gyűjtőhelye, magyaroké, oroszoké, hollandoké. Itt találkoztak a különböző huszadik század eleji irányzatok képviselői. Megfordultak a városban dadaisták, konstruktivisták, szuprematisták, expresszionisták. 
Moholy-Nagy László: Fotogram.

Moholy-Nagy László ekkoriban szántóföldeket ábrázoló képeket készített, melyek a lényeget összesűrítve oldal és felülnézetből mutatták be a témát. Ezeket a vizuális élményeit saját vonatútjai inspirálták, ahol is témaként felhasználta a vasúti szemaforokat, alagútakat, gyár kéményeket és hidakat. Kezdetben csak színes vázlatokat készített, majd 1920-ban egy 60X80 cm méretű festmény- sorozatot, ahol a látványt geometrikus módon, majdhogynem szerkezeti formában ábrázolta. A festményekből a MA folyóirat (Kassák konstruktivista lapja) 1921-ben reprodukció formájában jó párat bemutatott. A képek stilisztikailag illeszkedtek a Ma körben népszerű dadaisztikus, mechanikus szerkezeteket kedvelő, egységes rendre törekvő, képi architektúrát szem előtt tartó világba. Az 1921-es év még egy szempontból fontos volt számára: ekkor nősült meg, feleségül vette Lucia Schultzot, akit később Lucia Moholy-Nagy néven ismerünk.
Moholy-Nagy László: Bauhaus erkélyek, ezüstzselé nyomat, 1926, George Eastman Gyűjtemény

A mozgás tanulmányozása
Moholy-Nagy László munkásságának egyik legfontosabb szempontja a mozgás tanulmányozása volt. Ehhez rengeteg kísérleti anyagot készített, melyeket tanítása során alkalmazott is. Művében a Látás mozgásban című könyvében összefoglalta az ezzel kapcsolatos tapasztalatait, amit már az Egyesült Államokban adtak ki Vision in Motion címmel, 1946-ban és 1961-ben. Magyarul 1996-ban jelent meg. Mozgó képek című fejezetében a következőképpen ír a probléma című alfejezetben. 
Moholy Nagy László: Nikkel konstrukció, 1921, Museum of Modern Art, New York.

Hogy bonyolultságában ragadjuk meg a mozgóképem problémáját, meg kell vizsgálnunk a film legfontosabb összetevőit:
az optikát  (látás)
az akusztikust (hang)
a kinetikust (mozgás).
Moholy-Nagy László: Fény-tér modulátor, 1920-as évek.

a vizuális című fejezetben a következőképpen ír:
Festészet, fényképezés, film és televízió egyetlen probléma részét képezik, habár technikájuk teljesen különböző lehet. Ugyanabba a birodalomba tartoznak; a vizuális kifejezéshez, ahol lehetségesek kereszt-megtermékenyítések. 
Moholy-Nagy László: Látás mozgásban könyvének borítója, amerikai kiadása, angol nyelven, 1947-ben.

A szuprematista festő, Malevics fejlődése példaként szolgálhat a kereszt-megtermékenyítésnek erre a folyamatára. Utolsó képe egy fehér négyszög fehér vásznon, amely világosan a filmvásznat szimbolizálja. Bár mint festménynek megvan a maga jelentősége, rendkívül tanulságos mint a pigment-festészettől a fény-festészethez való átmenet szimbóluma. A fehér felület "elméleti" ernyőként szolgál a fény közvetlen vetítésére, ami a fény mozgásban, tér-idő realitás. Ez megelőlegezte az új szemléletmódot. Ösztönös győzelemnek lehet tekinteni a mai film szerencsétlen törekvései felett, melyek többé-kevésbé sikeresen utánozzák a régi festőállvány-festői kompozcícióját, monokuláris látását és festői színhelyeit. 
Kazimir Malevics: Szuprematista kompozíció, Fehér fehéren, 1918.

A szuprematizmus kiszorította a kéziipart a festészetből, habár a festőállvány-festészet mint kizárólagosan kézi mesterség tovább létezhet még néhány évtizedig, megőrizve pedagógiai célokra, és mint a szín és fény új kultúrája számára való út előkészítésének az eszköze. De ez az előkészítő fázis igencsak lerövidíthető, ha a vizuális szükségletek problémáit helyesen fogalmazzák meg és megszervezik a rendszeres optikai kutatást. A mozgókép megfelelhet a maga szerepének, ha beindul, és az új médiumot és annak specifikus lehetőségeit veszi az eljárás alapjául. Nélkülözhetetlen elemei a spektrum ellenőrzött szoláris fényhatásai, a változó intenzitású mesterséges fények, a reflektorok, a vetítők, a polarizációs eszközök, a fény interferenciája és törése, valamint az emulzió, az előhívás és a fényképmásolás új kémiája lesznek. 
Moholy-Nagy László: Fotogram, 1925, George Eastman Gyűjtemény.

A mozgás tanulmányozásához kapcsolódóan fontos volt még az 1921-ben Weimarban kiadott manifesztum, melynek címe Felhívás elementáris művészetre volt. Ezt Raoul Hausmann, Hans Arp, a berlini dadaisták és az orosz Ivan Punyi jegyezték. Ebben a tanulmányban volt egy fontos mondat, ami Moholy- Nagy Lászlót is jellemezte és ez a következő volt: A művész nem egyéniség, hanem a világot alkotó erők feltárója. 
Moholy-Nagy László: Két akt, ezüstzselé nyomat, 1925, George Eastman Gyűjtemény.

1922 a fény problémájának a kutatása
Moholy-Nagy László ebben az évben készítette az üvegarchitektúráit, azaz olyan festményeket, amelyeket absztrakt formák szerint, építészeti megközelítésben mutatták be az ábrázolandó témát. Az év nyara szintén izgalmas volt számára, ugyanis a felesége Lucia Schultz, vagy másképpen Moholy-Nagy ismertette meg a sötétkamra, az előhívás, a fényérzékeny papír titkaival. Továbbá találkozhatott még Christian Schad Schadográfiájával, kamera nélküli fotóival, amelyből jó pár megjelent a berlini Dadaphone című lapban. Moholy-Nagy László, Christian Schadhoz és Man Rayhez hasonlóan kamera nélküli fényképeket készített. A kamera nélküli fotók témája az áttetsző mértani testek ábrázolása volt, az áttetszőség, a transzparencia elvei szerint jöttek létre ezek a műalkotások. Ezekben a különböző anyagokat, egymástól eltérő mértékben megvilágító és átvilágító fény tekintetében vizsgálta, a téma ilyen módon való érzékeltetése volt a legfontosabb számára.  
Moholy Nagy László: Két baba, ezüstzselé nyomat, George Eastman Gyűjtemény.

Az 1922-es év más szempontokból is fontos volt neki, mert ekkor lett tanár a Bauhausban. Ugyanakkor Kemény Alfréddal másképpen Durusszal, aki művészetkritikus volt közösen adta ki, a Dinamikus-konstruktív erőrendszer című manifesztumot. Moholy-Nagy László kísérleti szobrokat is faragott fából, amelyeket geometrikus elemekkel egészített ki, s ezek összefüggéseit vizsgálta manifesztumában. 
1922-ben a Sturm Galériában Berlinben közösen állított ki Péri László szobrásszal, aki színesre festett deszkareliefeket készített. Moholy-Nagy László itt szivárványszínekben pompázó, lazúrosan festett festményekkel, fém és fa szerkezetekkel állított ki. 
Moholy-Nagy László: Féltékenység (Eifersucht), 1927, fotó-kollázs, fotómechanikus és rajzolt részekkel, George Eastman Gyűjtemény.

Még ebben az esztendőben részt vett, a Bauhaus akkori városában Weimarban, a dadaista-konstruktivista találkozón. Előadása a dinamikus-konstruktív erőrendszerekről szólt, egyre több időt töltött ugyanis a Bauhaus műhelyeiben. Az iskolában nagyon érdekelték a különböző anyagokkal folytatott kísérletek és ennek eredményeképpen Walter Gropius meghívta az iskolába tanárnak. 
Moholy-Nagy László: q 1 Szuprematista kompozíció, 1923, Museum of Modern Art gyűjteménye.

A Bauhausban, 1923-1928 között

Mielőtt Walter Gropius meghívta volna a Bauhausba tanárnak, Moholy-Nagy László Berlinben már ismert személyiség volt. Járt a Bauhaus műhelyeiben. Fontos szerepe volt az iskola programjának és tevékenységének a kialakításában. Amikor Johannes Itten a fénytan írója, teoretikus, tanár és művész távozott az iskolából átvette a helyét. Moholy- Nagy László feladata az előkészítő tanfolyam és a fémműhely vezetése volt. Oktatási módszerének lényegét az Anyagtól az építészetig című könyvében adta ki. További iskolai tevékenységei közé tartozott a színpad rendezvényeinek figyelemmel kísérése, elemzése, a textilanyagokkal folytatott kísérletek, a sorozatgyártással kapcsolatos kísérletek és az iparral való kapcsolatteremtés lehetőségei. 

Moholy-Nagy László: Táj.
Az ő nevéhez köthetők a Bauhaus könyvek, sorozatok. Ez volt a legtermékenyebb alkotói időszaka, ekkor írt, dolgozott a legtöbbet. Tanári tevékenysége, oktatói módszerei, az általa nevelt hallgatók és az általa írott könyvek több kontinensen hatottak, megalapozták a modern lakáskultúrát és az új látásmódot. 
Moholy-Nagy László: Táj szemaforokkal.

Ezeket a kísérleteket követően pár év múlva létrehozta mozgó fém és üvegplasztikáját, amellyel színpadra tudott fényjátékot vetíteni 1929-1930 között. A szerkezet arra volt alkalmas, hogy bemutassa a fényjelenségek változásait. 1930-ban, kísérletei után filmet készített, amelyben a fénygép játékát filmre vette és melynek címe Fekete-fehér-szürke fényjáték. 
Moholy-Nagy László: Konstrukció, fotogram.
A Bauhaus-könyvsorozat 
Moholy-Nagy László gondozásában jelent meg, igényes, elegáns és szép tipográfia jellemezte. A szerző életének legfontosabb műve. 1923-ban az orosz művésznek Alexandr Rodcsenkonak megfogalmazott egy levelet, amelyből az derült ki, hogy még gazdagabb formát akart neki adni és több érdekességről szeretett volna benne írni. Sok témában tervezett még könyveket, szeretett volna publikálni az irodalomról és a nyelvről, a művészet és agitáció témakörben, a technika aktuális és speciális kérdéseiről, a gazdaságról, a politikáról, az új élet konstrukcióról, felfogásról, mint szociológiai problémáról. 
Moholy-Nagy László: Kompozíció, 1927.

1923-ban jelentette meg az Anyagtól az építészetig című könyvét ebben a sorozatban, melyben a konstrukcióról, a szerkezetről írt, ugyanakkor a Bauhausban folyó vizuális nyelvteremtésről is. A könyv lényege az aktív alkotók nevelése és a befogadóké volt, akik értették az élet modern vívmányait és tudtak is élni annak lehetőségeivel. Ebben magába foglalt egy programot, amelynek lényege az volt, hogy az érzelmeket és a gondolatokat vizuális kultúrával lehet és kell fejleszteni. A Bauhaus műhelyeiben olykor az anyagokkal való bánásmódot tanította, végső cél a "teljes ember" megformálása volt, aki az "élet minden dolgában ösztönösen megállja a helyét".
Moholy-Nagy László: Berlin, 1930 körül.

1925-ben adta ki Oscar Schlemmer és Molnár Farkas kollégáival közösen a Bauhaus színháza című könyvét, és még ebben az évben megjelentette a Festészet-fényképészet-film című művének első kiadását is. Tegyük hozzá, hogy ez volt az az év, amikor megnyílt Dessauban az új Bauhaus-iskola, a Walter Gropius által tervezett épületben. (A témáról részletesebben a blogom Bauhaus című bejegyzésében olvashatnak). 
1927-ben a második kiadását érte meg a Festészet-fényképészet-film, ami a kor, azaz a húszas évek legaktuálisabb technikai problémáiról írt, mint: az optikai megformálás módjai, lehetőségei a festészetben, az elektrotechnika segítségével, a hangosfilm, a távolba látó készülék - a telehor - a televízió előzménye. A fényképezés és a kollázs-montázs műfaja, ami akkoriban már ismert volt a dadaisták révén. 
Moholy-Nagy László: Fotogram.

A montázs
Az 1920-as években a montázs a Dadaizmus színre lépésével kedvelt műfajjá vált, a rendszerint valamilyen alapra (farost, karton) ragasztott fotókat, rajzot, képek, képrészletek összeillesztését jelentette, amivel teljesen új kompozíciókat lehetett alkotni a művészetben, vagy társadalom kritikákat megfogalmazni. Ilyen volt Kurt Schwitters Merz-művészete Hannoverben, vagy a berlini dadaistáké (Raoul Hausmann).Schwitterz Merz-művészetében is a merz-szót a Kommerzbank újságkívágásos módján ebből a kifejezésből alkotta. Ez az eljárás foglalkoztatta Moholy-Nagy Lászlót is, aki síkra applikált, kivágott, absztrakt elemeket ragasztott, festett, plasztikai formákkal teletűzdelt alkotásokat készített. Az általa készített fotómontázsoknak fotóplasztika nevet adott és kora és társadalma problémáit kívánta benne visszatükrözni. A címek is jól érzékeltetik ezt a szándékot a Huszonöt csődbe ment keselyű azokra a bankárokra, nagy vállalat vezetőkre utal, akik így jártak. Tudjuk, hogy 1929-ben következett be az első nagy gazdasági világválság és a művészek érzékenyebbek lévén az átlag embereknél felfigyeltek ezekre a figyelmeztető jelekre. 


Moholy-Nagy László: Kompozíció.

A Bauhaus-oktatás
Moholy-Nagy László a Bauhausos működése idején az oktatásban fontosnak tartotta az érzékszervi gyakorlatok kipróbálását, mint tapintás, látás, az érzékelések elemzése a diákok számára. A korban újdonságnak számító montázs, fotó és filmfényjáték is bemutatásra került. Elméleti megközelítésben Moholy-Nagy László a diákokkal foglalkozott a régmúlt és az akkori közelmúlt vizuális kultúrájával, annak elemzésével a mindennapokban. Sajnálatos módon ez a tevékenység csak 1928-ig tartott, amikor a Bauhaus akkori igazgatója Walter Gropius távozott az intézményből és őt követte Moholy-Nagy László is, aki túl technicistának látta az intézményt. Ezt követően néhány évig Berlinben élt, ahol Ervin Piscator színházában a Krolloperben készített díszleteket: a Hoffmann meséihez 1929-ben és a Pillangókisasszonyhoz 1931-ben. 
Moholy-Nagy László: Festmény.

Moholy-Nagy László és Korunk folyóirat 
Moholy-Nagy László külföldi tartózkodásai során a kolozsvári Korunk folyóirattal alakított ki jó szakmai kapcsolatot a harmincas évek közepén. 1934-1935 között Hollandiában élt és alkotott már, de a Korunknak pontosan küldte a cikkeit Kolozsvárra. Így tett 1935-1937 között is, amikor Londonban élt, ahonnan szintén küldött cikkeket Kolozsvárra a szerkesztőségbe, ahol folytatásokban közölték írásait és az Anyagtól az építészetig című könyvét. A főszerkesztővel Gaál Gáborral való barátsága 1917-ig nyúlt vissza. 
1937-ben az Egyesült Államokban telepedett le Chicagoban, ahol is New Bauhaus néven újra alapította a németországi iskolát. Ott is folytatta kísérletező és teoretikusi feladatait, egészen haláláig. 1937-ben amikor már egy Egyesült Államokban élt még mindig tartotta a Korunk folyóirattal a kapcsolatot, a témát 1979-ben Mezei József dolgozta fel, Moholyról szóló, Bukarestben megjelent antológiájában. A kolozsvári avantgarde lap  a harmincas évek végéig áttekintést adott Moholy-Nagy László sokoldalú munkásságáról. 


Moholy-Nagy László: Portré.

Az Egyesült Államokban megjelent könyvei
The New Vision (Az anyagtól az építészetig), Vision in motion (Látás mozgásban), 1946, 1961, Magyarországon 1996-ban, és An Abstract of an Artist (Egy művészpálya summája). 
Moholy-Nagy László: Konstruktivista kompozíció.


Legutóbbi The art of Light kiállítása 2011-ben Budapesten nyílt az Iparművészeti Múzeumban 
A világ több mint húsz múzeumából (Tate, Whitney, Tokyo Metropolitan stb.) és magángyűjteményekből származó, mintegy kettőszáz műtárgyat és dokumentumot felvonultató kiállítás a madridi la Fábrica igazgatója, Oliva Maria Rubio kurátori koncepciója alapján jött létre a berlini Martin-Gropius-Bau és a hágai Gemeentemuseum közös munkájának eredményeként. Az európai kiállítássorozat korábbi helyszínei, Madrid, Berlin és Hága után a budapesti bemutató szeptember végéig várja a közönséget.  

                                                                                                           Kocsis Nagy Noémi

Ez 135 embernek tetszik itt a blogon!
32 embernek tetszik facebookos oldalunkon!
5-en osztották meg a facebookon!
Köszönjük! 


Felhasznált szakirodalom:
Magyar művészet, 1919-1945, szerkesztő Kontha Sándor, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985, Szabó Júlia: 253-277 o.
Szentkirályi Zoltán- Détshy Mihály: Az építészet rövid története, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1994, 212-222 o.
Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995.
Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között, Terc Kiadó, Budapest, 2001. 
Edina Breeze: American Art deco, W.W.Norton&Company, New York, London, 2003.
Kieselbach Tamás: Modern magyar festészet, 1892-1919, Budapest, 2003.
Kieselbach Tamás: Modern magyar festészet, 1919-1964, Budapest, 2004.
Vadas József: A magyar art deco, Corvina, Budapest, 2005.
Vadas József: A magyar konstruktivizmus Corvina, 2007.
Arnt Cobbers: Brauer, Vince Kiadó, Budapest, 2007.
Laskhmi Baskaran: A forma művészete. Mozgalamak és stílusok hatása a kortárs formaterrvezésre, Scolar Kiadó, Budapest, 2007, 24-112 o.
Magdalena Droste: Bauhaus, Taschen-Vince Kiadó, Budapest, 2008.
Gabriele Fahr-Becker: Wiener Werkstätte 1903-1932, Hong Kong, Köln, Los Angeles, Paris, Madrid, Tokyo, Taschen Kiadó, 2008, 
Wikipedia, 
Gonzopress Magazin, 2011-es szám.



 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…