Ugrás a fő tartalomra

Városi séták Budapesten: Gül baba türbéje



Gül Baba síremléke. A museum.hu fotója

Copyright©2013. artificium-artis.blogspot.com    
A szöveg és a fotók semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!

Gül baba alakja köré már a török világ kezdetén a legendák sűrű szálai fonódtak. Neve - amely magyarul „Rózsa Apó”-t jelent. Evlia Cselebi török világutazó és történetíró szemléletesen írja le Gül baba halálának legendás körülményeit. 1541. szeptember 2-án - egy pénteki napon - a várost elfoglaló Szulejmán szultán nevére és tiszteletére dzsámivá alakított Nagyboldogasszony templomban - a mai Mátyás templom - a győzelemért első ízben tartott hálaadó imádság közben érte utol a halál Gül babát. Temetésén mag a Szulejmán szultán is részt vett. Szulejmán el kanuni - „Törvényhozó” Szulejmán szultán a legenda szerint úgy adta át Budát a város első török urának, Szulejmán pasának, hogy: „Gül baba” lévén Buda őrzője, az ő gondoskodása ügyeljen fel rá!”
A Rózsadomb délkeleti lejtőjén - támfalakkal övezett kis kertben - áll Gül baba síremléke. Gül baba - kinek híre ma is jól ismert az egész mohamedán világban - a kis-ázsiai Sivasz tartomány Merzifun városában született. Az iszlám egyik szerzetesrendjének - a bektasi dervisrendnek a tagjaként a szultánok egész sorát szolgálva hirdette a Korán igéjét.
Gül baba türbéjének a teteje. Fotó: Kocsis Nagy Noémi, 2013.
A rendet, melyhez tartozott, Hadzsi Bektas Veli alapította a XIV. század elején. Központi kolostoruk (tekkéjük) - ahová az alapítóit is temették és amely ma múzeum - a törökországi Hadzsi Bektasban van. A rend tagjai és a janicsárok között igen szoros kapcsolat alakult ki az idők folyamán. A rendtagok - a dervisek - békés időben földműveléssel és iparral foglalkoztak, avagy a művészetek valamely ágát művelték kolostoraikban, a „tekké”-ben, a háború idején azonban karddal a kezükben igazi „hitharcos”-ként küzdöttek az iszlám seregeinek győzelméért, s lettek „gázi”-vá - győztessé -, avagy „sehid”-dé, vértanúvá.
A türbét (sírépítményt) a harmadik budai pasa, Jahjapasazáde Mehmed építette a sír fölé az 1543-48 közötti időben. Az építmény alaprajza szabályos nyolcszög. Külső homlokzati fala szépen faragott homokkőkváderekből falazott, s egyetlen díszét csak az oldalfalakat tagoló tükörmezők képezik. A türbét félgömbkupola fedi, amelyhez az átmenetet a belső térben is látható - s annak egyetlen díszéül szolgáló - vak szamárhátívsor alkotja.

Síremlékét ma az újkori Wagner-villa maradványai között kialakított fedett oszlopcsarnok övezi. 1914-ben műemlékké nyilvánították. Az első műemléki felújítása 1918-ban fejeződött be. Magát a türbét az 1962-es helyreállítás során végzett kutatás eredményei nyomán állították helyre Pfannl Egon építész tervei alapján. Ekkor bontották ki az ajtónyílás fölötti felülvilágítót és állították helyre a türbe egyetlen kőkeretes - felül szamárhátíves felülvilágítós - ablakát is, valamint fedték be a kupolát vörösrézlemez burkolattal. Vörösmárvány padozata is akkor készült. A folyamatos állapotromlás után az 1990-es években került sor a türbe újabb felújítására.

Gül baba sírja a török időkben sűrűn látogatott zarándokhely volt. A sírt Evlia Cselebi is felkereste, amikor 1660-64. között Budán járt. Látogatásának emlékét megörökítette a türbe falára írott néhány rögtönzött versben, amely a visszafoglalást követő átalakítások során semmisülhetett meg. Szövegüket csupán Evlia művéből ismerjük. Ugyancsak ő írta le a türbe gazdag és díszes berendezését, mely a török időket követően elkallódott.A fenti, a síremlékhez kapcsolódó szöveget a Museum.hu a oldaláról idéztem, a múzeumi nyitva tartásról szóló információkat a lap alján találjuk. 


A türbe mellett árkádsor. Kocsis Nagy Noémi, fotó: 2013.
Budapestre érkezésem huszonhét évvel ezelőtt elképesztően hatott rám. Sokkszerűen értek az élmények, melyek között voltak rosszak is jók is. A rosszakat inkább elfelejteném és szeretnék csak a jókra emlékezni. Egyik ilyen, a szüleimmel tett városi séták közül, a látogatás volt Gül baba türbéjéhez. Sokat mesélt nekem az apám a Török Birodalomról, Buda váráról, II. Szulejmánról. Mindez nagyon misztikus volt fantáziámban és kerestem-kutattam a törökök emlékeit Budapesten. A fürdők szépségeit lenyűgözve figyeltem, régi kövekben véltem felfedezni a nagy birodalom kulturális emlékeit és a későbbi történelem tanulmányaimból próbáltam információkat szerezni a középiskolában. 

Gül baba szobra, fotó: Kocsis Nagy Noémi, 2013.


Az emlékeimben élő utca, mely stílszerűen Gül baba nevét viseli és egyike Buda azon patinás utcáinak, amik megmaradtak a régiek közül. Ilyen lehetett Óbuda és a Tabán környéke is, amikor még nem bontották le a régi házakat, vagy nem aszfaltozták le azokat. Nagy bazaltkövek, meredek kaptató. Mivel a leírás szerint a síremléket rózsakert is körülvette, úgy képzeltem ott ül maga Gül baba, verseket költ és gyönyörködik a dunai kilátásban. Házak teteje nem rontja a horizontot, a Margit-körúton nem pöfögnek autók, nem csilingel villamos és zöld és virágos minden, ameddig a szem ellát. Ezeket képzeltem és azt, hogy talán boldog volt és békében élhetett itt.
A hely szelleme még most is átsugárzik a kissé lerobbant műemléken, melynek lehet, hogy az október végi borús idő is meghatározta a hangulatát. Minden esetre a múzeumi ismertető alapján a kilencvenes években felújították és ha nem is vártam most ragyogó rózsakertet, azért kicsit megdöbbentett, az egyébként ingyenesen látogatható és őrzött műemlék kertje. A kapuzat kövei, lépcsői, a türbét körülvevő oszlopsor alapjai málladoznak. A lehullott levelek belepik az utat. Egyébként csodálatos hangulat árad a türbe környezetéből, gyönyörű mozaikok, török feliratok, márvány kút és nagyszerű kilátás van onnan. Azonban csodálkozom a száz ötven éves közös történelem emlékeinek ilyen őrzésén, hogy a török kormánnyal karöltve nem teszünk meg többet a Türbe ragyogó fényben, pompás megjelenésben való bemutatásáért. Én inkább szednék egy minimális belépőt, ha ez lenne az ára annak, hogy maga a síremlék látogatható legyen, ha kell idegenvezetéssel. Illetve valaki rendszeresen felseperné az udvart és működne mellette a kávézó, ahol el lehetne mélázni egy kicsit a régi emlékeken...
A Gül baba türbéjét körülvevő oszlopok. Fotó: Kocsis Nagy Noémi, 2013.

Különben a hely jól látogatott, pár családot és külföldieket is láttam az úton felkapaszkodni. Mi a Gül baba utcája hosszabb útvonalat választottuk, de ha annak közepétől balra elkanyarodunk, akkor hamarabb feljutunk a síremléket körülvevő kerthez.
A Gül baba utca tetejének a kilátása. Fotó: Kocsis Nagy Noémi, 2013.
A Gül baba türbéjének a megközelítése:

 ingyenes belépés
akadálymentesített
Cím: 1023 - Budapest, Mecset utca 14. (bejárat: Türbe tér 1.)
Telefonszám: (+36 (1)) 487-8800
Nyitva tartás: H-V 10-18





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…