Ugrás a fő tartalomra

A szabadság rabságában, portréfilm Holesch Dénesről.

A szabadság rabságában, portréfilm Holesch Dénesről.
Copyright©2013. artificium-artis.blogspot.com    
A szöveg és a fotók semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!

 
Joyce Greer, a későbbi Joyce Holesch, a művész feleségének "sorsdöntő portréja". Felesége híres zongoraművész volt, akinek szenvedélyes játékát hallva a rádióban, a festő felkérte, hogy álljon modellt neki, majd tíz (!) nap múlva feleségül vette. Házasságuk a művész haláláig tartott, két gyermekük született.

A pénteken (2013. június 14. 15.30-kor), a Duna tévén bemutatandó Holesch Dénes (1910-1983) „A szabadság rabságában” című portréfilm kapcsán a festőművész életművét hosszú évek óta hűségesen ápoló és rendszerező Fekete Klárival beszélgettünk. Fekete Klári, egykori modell, több nyelven beszélő Holesch- kutató, rengeteget tett azért, hogy ez a film elkészüljön. Klári a Holesch család személyes jó ismerőse, barátja, aki a festőművész feleségével Joyce Greerrel, a későbbi Joyce Holeschsel és fiával, Hugóval még Magyarországon ismerkedett meg, velük nagyon jó kapcsolatot ápolt és több, mint tíz éve ennek a munkának szenteli magát. Fáradhatatlanul katalogizálja a festő rajzait, festményeit, vázlatait. Mindenhol a világon felvette a kapcsolatot emberekkel, akik Holesch Dénes festőművész képek tulajdonosai, gyűjtemények örökösei, kurátorai, akik kedvesen, személyesen, levelekben és emailekben segítik önfeláldozó munkáját.
II. János Pál pápa portréja, amit a művész fotó alapján készített. Amikor azonban a pápa meglátta, áldását adta rá.
A Felvidékről származó, Budapesten tanult, a világot bejáró Holeschnek, a hollywoodi sztárok portréfestőjének és a lovak jó ismerőjének, a lóábrázolás szerelmesének számtalan helyen maradt fenn egy-egy képe, vázlata, amellyel olykor a művész az őt elszállásoló előkelőségeknek fizetett. A film meglelt életrajzi dokumentumok, levelek, fotók, rokonok visszaemlékezései alapján készült. A Googleba beütve a Denes de Holesch nevet számos forrást lelünk fel róla. A rendkívül lírai, szép műben láthatjuk-hallhatjuk Diszkantini Imre unokaöccs, fia Hugó, a Magyar Nemzeti Galéria volt igazgatója Bereczky Lóránd, vagy a párizsi, montmartrei műkereskedő Robert Philippe véleményét is. A 54 perces életrajzi-dokumentumfilmből betekintést nyerhetünk Holesch Dénes életébe, műhelytitkaiba, baráti-szakmai kapcsolataiba, örökös magyar hazája iránti vágyódásába és nyughatatlan nemzetközi, művészi útkeresésébe. Az alábbiakban elolvashatják a forgatókönyvíró-producer Fekete Klárival készült riportunkat.
Fekete Klári, a Holesch hagyaték rendszerezője, a film producere és forgatókönyvírója.

KNN.: Kedves Klári kérlek beszélj arról az Artificium olvasóinak, hogy ki és mi számodra Holesch Dénes festőművész és élettörténete, akivel, amivel oly régóta és fáradhatatlanul foglalkozol?
FK.: Számomra a Holesch sztori egy meghatóan magyar, happy end nélküli sikertörténet. 
 Holesch Dénes korai grafikája: Besztercebánya délnyugati  külvárosának régi házait ábrázolja, melyek a Garam-parton álltak. Mára ez az egész városrész eltűnt - ott megy az autóút. Részlet Klara Kubickova PHD leveléből, amelyet Fekete Klárának írt. A mű ma a Középszlovákiai Múzeum tulajdona.
KNN.: Honnan származott Holesch Dénes, mit kell tudni az életéről nagy vonalakban?
FK.: A jómódú, felvidéki, nemesi származású fiú, Trianon vesztese, világgá ment a harmincas években, hogy megtalálja, megélje, sokszor nélkülözések, fájdalmak árán, az emberi és művészi szabadságot. Mi űzte, mi hajtotta, mi volt az a nyugtalanság, ami vezérelte őt félévszázados vándorlása alatt? Miért késett el a hazatéréssel?  Ezt a titkot szerettem volna megfejteni, az foglalkoztatott több, mint tíz éves tényfeltáró munkám folyamán. 
Holesch Dénes korai grafikája: Besztercebánya délnyugati  külvárosának régi házait ábrázolja, melyek a Garam-parton álltak. Mára ez az egész városrész eltűnt - ott megy az autóút. Részlet Klara Kubickova PHD leveléből, amelyet Fekete Klárának írt. A mű ma a Középszlovákiai Múzeum tulajdona.
KNN.: Mi a helyzet most a Holesch kutatással? Könnyebb most rábukkanni a műveire, felfedezni egy-egy lappangó festményét, rajzát? Hogy van számon tartva a világban?
FK.: Hogy Holesch a világ magyar festője lett, az Internet világában egy gombnyomással fel lehet fedezni, e téren nincs szükség nagy kutatásra. Beütjük a Dénes de Holesch nevet a Google-ba és órákon át böngészhetjük az aukciós eredményeit, életével, művészetével kapcsolatos információkat. 

Holesch Dénes: Udvarlás.
KNN.: Téged mi fogott meg leginkább Holeschben? Mi az, ami vonzott az ő életművéhez?
FK.: Engem a vágtázó, szabadon futó, egekbe törő Holesch-lovak háttere, meséje érdekelt. Másként nézünk, Van Gogh sárgáira, Radnóti Hetedik Eclogájára is, ha ismerjük a mögöttes emberi történetet. Hihetetlenül meseszerű volt, ahogy kaptam a megerősítéseket –igen, rá kellett jönnöm, a kegyelmeket- a visszaigazolásokat a munkám során. Ez persze szárnyakat ad az embernek, tudja, hogy jó nyomon jár. 
 Holesch Dénes: Baba portréja. A művész testvére. 1928.
KNN.: Milyen a Te munkád lényege? Kutatás, levelezés, utazás? Hogyan tudnád olvasóinknak megfogalmazni?
FK.: Nem is nevezném munkának. Inkább szüntelen örömforrás volt számomra a festő hazai elfogadtatásáért folytatott tevékenység. Hihetetlen történetekről tudnék beszámolni. Mert hát ki hiszi el például, hogy véletlen volt az, amikor a felbecsülhetetlen értékű levelezése, mely a most elkészült filmben szerepet kapott, és a legjobb kínai képei egy lomtalanításnál a szemétre kerültek, és nem a darálóban végezték, hanem eljutottak pár hét múlva hozzám!
KNN.: Ez tényleg nagyon izgalmas dolog, kérlek, mesélj még erről nekünk!
FK.: Egyre nyilvánvalóbbá vált számomra, hogy nem véletlenül talált meg engem ez a feladat. S az is, hogy ezt az időigényes tényfeltáró munkát nem fogja, nem tudja elvégezni egy hivatásos művészettörténész, -mert nem kap hozzá anyagi támogatást-  és akkor marad semmiben, az ismeretlenségben, elkallódik, elszürkül ez a különleges történet. 
Holesch Dénes: Férfi sárga turbánban.
KNN.: Zárszóként kérlek, hogy mond el kedves Klári, az Artificium olvasóinak azt is, hogy mit vársz a portréfilm holnapi bemutatásától?
FK.: Nagyon várom végre,  a sok önkéntes segítséggel elkészült portréfilm bemutatóját, hogy eljut-e az emberekhez? Megértik-e a történet szerintem minden mai magyar ember számára igen aktuális üzenetét? 
Holesch Dénes: Lóverseny.
KNN.: Kérlek, hogy mond el a bemutatás időpontját és csatornáját is!
FK.: Először június 14-én, pénteken 15.30-kor vetíti a filmet a Duna TV.”A szabadság rabságában címmel”. Szakmailag már sikert ért el filmünk, első díjat nyert Pünkösdkor, a IX. Göcsej Filmszemlén.
KNN.: Ehhez őszintén gratulálok. Egy mondatban kérlek, hogy még említsd meg a legfontosabb filmben dolgozó szakemberek neveit. 
Holesch Dénes: Fekete lovak.
FK.: A rendező: Katona Szabolcs, operatőrök: Körtési Béla és Mohi Sándor, forgatókönyvíró és producer: Fekete Klári.
KNN.: Kedves Klári, köszönöm szépen, hogy rendelkezésünkre álltál és beszéltél Holesch Dénesről és a róla készült portréfilmről az Artificium olvasóinak.
FK.: Én köszönöm a lehetőséget és invitálok minél több cikk olvasót, hogy tekintse meg a filmet, vagy vegye fel magának, hogy később is meglegyen a filmjei között.

                                                                                                        Kocsis Nagy Noémi
Holesch Dénes: Fehér lovak.
Ps. Korábban egy kis kutatással én is hozzájárultam Fekete Klári embert próbáló munkájához. KNN.
Ez 635 embernek tetszik itt a blogon!
45 ember osztotta meg a facebookon!



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…