Ugrás a fő tartalomra

Grafikatörténet 6.: Vadász Miklós és Földes Imre

Copyright©2016. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!  

Vadász Miklós: Az Est. Az újság reklámja.1913. Forrás: Magyar Plakát, Osiris, 2006.
Kedves Olvasóim! 
Ha tetszett a bejegyzésem, akkor kérlek kövess az új írói oldalamon a facebookon! 


Kocsis Nagy Noémi írói oldal: 


Vadász Miklós (Budapest,1881.június 27. -Párizs,1927.augusztus 10.),grafikus, festő
A tízes évek elejének gyakran foglalkoztatott mestere, aki az Est napilapnak ismert plakáttervezője volt. Az általa készített reklám az egyik legkedvesebb, amit felidézhetünk ezen újsággal kapcsolatban. 
Az Iparművészeti Főiskolán végezte tanulmányait Budapesten. Kiválóan illusztrált, akvarelleket és plakátokat készített szép számmal, amivel felkeltette maga iránt az érdeklődést. Dolgozott a Borsszem Jankó című lapnak is. Majd Párizsba ment, ahol a "Le Rire" hetilap munkatársaként tevékenykedett. 
Vadász Miklós: Önarckép.

Ebben az időszakban a nagyvárosokra jellemző figurák jelentek meg rajzain, ami mellett folyamatosan akvarellezett is. Egy másik sajtóorgánum, amiben megjelentek munkái, az az "Assiette au beurre" című szatirikus francia kiadvány volt, ahol két számban, egész sorozatot tudott illusztrálni. 
Vadász Miklóst úgy tartjuk számon, mint a század elejének egyik legkiválóbb rajzi tehetségét, aki számos író művét illusztrálta. Sok rajzát őrzi a Magyar Nemzeti Galéria is. Olyan hírességekről készített portrékat, rajzokat és vázlatokat, mint: Ráth György, ami megjelent Radisics Jenő: Az Országos Ráth György Múzeum 1906-os kalauzában. 
Vadász Miklós: Ráth György portréja.
Ugyanakkor más korabeli hírességek is modelljei voltak, mint Kiss József, Ivánfi Jenő színművész, Molnár Ferenc, Pálmay Ilka, Márkus Emília színésznő, akit Ibsen Nórájának szerepében örökített meg, vagy mint Mária Antóniát Szomory Dezső darabjában. Illusztrálta Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című művét.
Vadász Miklós szívesen ábrázolt olyan témákat, amiket a mindennapi nagyvárosi, vagy vidéki életből lesett el, útjai során, mint: Vásár, Virágárusok, Kávéházban, Színfalak mögött, Kofa, A tátralomnici nagyszállóban vagy utcai jelenet Párizsban. 
Földes Imre: Buziási-Phönix természetes szénsavas ásványvíz! Reklámplakát 1910-ből.
Az 1910-es években a plakát, a reklámgrafika terjedésével a művészek megalapították a Művészek Reklám Műhelyét, ami már egy előrelépés volt afelé, hogy egységesen lépjenek fel az érdekeikért. Tagjai voltak: Major Henrik, Bíró Mihály, Faragó Géza, Korda Vince, Mühlbeck Károly. Az első világháború alatt aztán a magyar plakátművészet elsősorban karitatív feladatokat látott el, aminek a célja a hadiözvegyek és árvák megsegítése, illetve az ország katonai költségeinek a felvállalása is, ezért ezeknek a plakátoknak a zöme könyvre, textilre, fémre és aranyra vonatkozó hadikölcsönre szólított fel. 
Földes Imre: A világháború képes krónikája. Forrás: Magyar Plakát, Osiris, 2006.
Földes Imre (1881-1948) festő, grafikus
Faragó Géza mellett a másik jelentős plakátművész a XX. század tízes éveiben. Sok információnk nincs sajnos az életéről, amit biztosan tudunk, hogy a budapesti Mintarajztanodában tanult, mint oly sokan a kortársai közül, ahol mesterei Zemplényi Tivadar és Hegedűs László voltak. Berlinben és Bécsben, Münchenben és Párizsban is tanult.
Földes Imre: Téli szalámi, tiszta sertéshús. 1920 Forrás: Magyar Plakát, Osiris, 2006.
A Műcsarnoknak 1905-6-iki téli tárlata óta kiállítója és vízfestményekkel, azonkívül reproduktív grafikai munkákkal szerepelt. Főleg plakátjai révén vált ismertté.1.
1918-tól saját grafikai stúdiót működtetett Budapesten. 1921-ben Temesváron dolgozott, mint az ottani Helikon művészeti vezetője, majd 1935-ben Bukarestbe költözött. 
Földes Imre: A Magyar Turista Egyesület 25 éves múltja, 1888-1913. Könyvborító és illusztrációk.
Stílusa alapvetően a pontos grafikai megjelenítésre épül, de ugyanakkor karikírozó és gyakran él a humor eszközével, ezért szívünkhöz közelállónak érezzük embertípusait. Egyes plakátjai és könyvborítói még a szecesszió jegyében születtek, de bizonyos értelemben már az az absztrakció felé is kacsingatott, amikor figuratív kompozicióiban élt a reklámnak a látványt sűrítő eszközeivel. Abban az értelemben bizonyosan, hogy grafikai látásmódjánál fogva nagyon lényegretörően ábrázolt és a művészi megoldásai is kiváló ízlésről tesznek tanúbizonyságot. Földes Imre, művész kortársaihoz hasonlóan, tudása és kompozíciós érzéke azért mai napig helytálló, mert a szakma olyan elengedhetetlen szabályait, mint arány és színérzék, megfelelő betűtípusok magas szintű tanulmányai után megfelelően alkalmazta munkáin. 
Bortnyik Sándor: Jelentem alássan a LYSOFORM-mal én is bevonultam. 1914.
Gyakran készített púdert, szappant, sampont reklámozó plakátokat, vagyis a kor női szépségtermékeit reklámozó alkotásokat. Likőr hirdetésein megfigyelhetőek más képességei is, mint a biztos rajzi tudáson kívül az emberi/állati anatómia pontos ismerete, amikor az egyik poszteren a fogatot két ló húzza. Egyik legjobb, karikírozó hajlamát tökéletesen tükröző plakátja, ami lényegében az egészséget életmódot tükrözi, a magyar találmány a szódavíz vicces ábrázolásával. Ezen az evés-ivásban, a jólétben elkényelmesedett férfit élénkít fel egy csinos és fiatal nő szódavízzel.
 Földes Imre: Ha egészséges akar lenni, igyék szódavizet! Forrás: Magyar Plakát, Osiris, 2006.
Sok megbízást teljesített a korabeli magyar némafilm rendezőknek, többek között Korda Sándor Mágnás Miskájához, vagy Kertész Mihály filmjéhez, A Kuruzslóhoz filmplakátként. Ez utóbbi mozialkotásban a nagyszerű Csortos Gyula játszotta a főszerepet, aki a későbbiekben a Hippolyt a lakájban tűnt fel, mint Hippolyt 1931-ben. Földes Imre még készített plakátot Kertész Mihály filmjéhez a Bánk Bánhoz is.
Földes Imre grafikája, plakátja Korda Sándor Mágnás Miska című filmjéhez, 1916.Magyar Filmintézet 1999-es frankfurti kiállításán.
Legyen szó étterem vagy mozi plakátról van valami meghökkentő és rendkívüli báj, a letűnt kor hangulatát tükröző, vidám ábrázolásokban, amik annyira vonzzák a tekintetet, hogy Földes Imre alakjai beépülnek a vizuális tudatunkba és memóriánkba. A figyelemfelkeltés ezen módját blikkfangnak hívják és Földes Imre ennek érdekében nem félt kissé túlzottan is hatásos elemeket alkalmazni, természetesen mindig is a jó ízlés határain belül. 
                                                                                                                           Kocsis Nagy Noémi
Ez 1970 embernek tetszik itt a blogon! 
Köszönjük!
Földes Imre plakátja, Kertész Mihály filmjéhez A kuruzsló-hoz, 1917. Főszerepben: Csortos Gyula.Magyar Filmintézet 1999-es frankfurti kiállításán.
Jegyzetek:
1. Magyar Zsidó Lexikon: Földes Imre szócikk, szerkesztő: Újvári Péter, 1929, 285. o.   
Földes Imre: Mascotte Bár, Nagymező u. 30.1917-1918. E plakát is hűen tükrözi Földes Imre párizsi tanultságát, Jules Cheret és Henry de Toulouse Lautrec hatását.Magyar Filmintézet 1999-es frankfurti kiállításán.
Felhasznált szakirodalom:
Nyugat, III. évfolyam, 6. szám, 1910. március 16., 412-413 o. Lengyel Géza cikke Faragó Gézáról.
Magyar Zsidó Lexikon: Földes Imre szócikk, szerkesztő: Újvári Péter, 1929, 285. o.
Rosner Károly: A plakát kézikönyve, 1935, Budapest,
Magyar plakátkiállítás, Nemzeti Szalon, 1958, Budapest, 
Magyar plakáttörténeti kiállítás, 1960, Budapest, 
Magyar Művészet 1919-1945, szerkesztő: Kontha Sándor, 1985, Budapest, Akadémiai Kiadó  100+1 éves a magyar plakát, 1986, Budapest, 
Földes Imre plakátja, Kertész Mihály némafilmjéhez. 1914-ben. A plakát érdekessége a drámai megjelenésen kívül az is, hogy a TIVOLI fényjátékházban, azaz moziban játszották, a Nagymező u. 8-ban. Később itt, e szecessziós házban, annak helyén színház lett, amit nemrégiben zártak be sajnálatos módon. Jó másfél éve még voltam egy előadáson benne.
Szántó Tibor: A magyar plakát, 1987, Budapest, 
Szentkirályi Zoltán-Détshy Mihály: Az éptészet rövid története, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1994, 212-222. o,
Bakos Ferenc: Idegen szavak szótára, Akadémiai Kiadó, 1995, Budapest,  
Plakát Parnasszus, plakátkiállítás katalógusa, 1995, Székesfehérvár, 
Réti István: A nagybányai művésztelep, Vince Kiadó, 2001.
Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között, Terc Kiadó Budapest, 2001,
Carla Breeze: American Art deco, W.W. Norton&Company, New York, London, 2003,
Kieselbach Tamás: Modern magyar festészet, 1892-1919, Budapest, 2003, 
Kieselbach Tamás: Modern magyar festészet, 1919-1964, Budapest, 2004, 
Földes Imre: Szent-Margitszigeti Üdítővíz.
Gellér Katalin: A magyar szecesszió, 2004, Budapest, 
Vadas József: A magyar art deco, 2005, Budapest, 
Magyar Plakát 1885-2005, szerkesztette Cseh Mária, 2006, Budapest, 
Vadas József: A magyar konstruktivizmus, 2007, Budapest, 
Arnt Cobbers: Breuer, Vince Kiadó, Budapest, 2007, 24-112 o, 
Laskhmi Baskaran: A forma művészete. Mozgalmak és stílusok hatása a kortárs formatervezésre, Scolar Kiadó, Budapest, 2007, 24-112. o.
David Jury: Mi az a tipográfia, 2007, Budapest,   
Földes Imre: Rohanjunk a rohanó időkkel, Szépségápoláshoz Dido kell.
Magdalena Droste. Bauhaus, Taschen-Vince Kiadó, Budapest, 2008, 
Gabriele Fahr-Becker: Wiener Werkstätte, 1903-1932, Hong Kong, Köln, Los Angeles, Madrid, Paris, Tokyo, Taschen Kiadó, 2008, 
Kocsis Nagy Noémi: Nemzetközi Grafika és Plakáttörténet, iskolai tananyag, 2009. 
Szabó László, Iványi-Grünwald Béla, Kossuth Kiadó, Magyar Nemzeti Galéria, 2010,
Art deco és modernizmus, Lakásművészet Magyarországon, 1920-1940, Kiállítási Katalógus, Iparművészeti Múzeum, 2012, Budapest, 
Magyar Nemzeti Galéria weboldala, 
Csodaszarvas Műkereskedelmi Portál,
Kieselbach Galéria weboldala, 
Wikipedia.   

Földes Imre: "Páratlan és csodás hatású arcz szépítő és finomító a Földes féle Margit Créme. Margit-puder, Margit-szappan, Margit-shampoon legjobb."


  

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…

Magyar szecesszió, Kós Károly

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com
A cikk semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Beleértve a cikk logikai felépítését is, mert erre is találtam példát! Köszönöm!

Halottak napján és a Reformáció Napján szeretnélek meglepni Benneteket kedves olvasóim, egy számomra oly kedves építész Kós Károly életművével. Hogy hogyan függ össze a kettő? Úgy, hogy Kós Károly áttért lutheránusról református vallásra, ami az erdélyi magyarság megmaradásának az egyik legfontosabb bástyája volt és ma is az.
A reformáció a Biblia nemzeti nyelvekre való lefordításával folytatódott, az után a bátor cselekedet után, amit Luther Márton tett, aki 1517. október 31.-én levelet írt Albert mainzi püspöknek, tiltakozását fejezve ki a búcsúcédulák árusítása ellen, valamint kiszegezte a wittenbergi vártemplom kapujára 95 tételből álló vitairatát is.
Tulajdonképpen Kós Károly élete, még ha nem is volt ennyire harcos személyiség, mint Luther, abból a folytonos munkából áll, aminek c…