Ugrás a fő tartalomra

Grafikatörténet 4.: Márk Lajos, magyar plakátok és a magyar művészekre ható külföldi alkotók

Copyright©2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!  

Márk Lajos. Hat darabos karikatúra sorozat egyik darabja. Forrás: Pintér Galéria.
Sorozatomban olyan művészekről írok, akiknek festészeti, szobrászati, építészeti munkásságukon kívül jelentős volt a grafikai tevékenységük is, vagy akik már a XIX. -XX. század fordulóján, elején önálló rajzolóként, esetleg plakáttervezőként tevékenykedtek. 
A magyar szecessziós plakáttervezésben szerepet játszottak azok a kiállítások is, amiket Budapesten szerveztek akkoriban. Ilyen volt az 1900-ban rendezett nemzetközi kiállítás, amelyen olyanok jelentek meg, mint az előző fejezetben tárgyalt Pierre Puvis de Chavannes, Eugene Carierre, Robert Fleury és a tárlat plakátját, a kor kiváló plakátgrafikusa Jules Cheret készítette. 
Jules Cheret: Grand Magasins du Louvre, 1897.

Mielőtt a hagyományos értelemben vett, reklámként szolgáló nyomtatott falragasz a plakát elterjedt volna Magyarországon, elsőként az 1800 - s évek közepén a kor cirkuszosai és állatviadalokat rendezői hirdettek a nagyérdemű számára - 1835 „hecc-színház”- állatviadal eseményekről. A kor egyik legelterjedtebb technikájával, rézkarccal készültek a falragaszok, amelyekre leginkább a kevés kép, de terjedelmes szöveg elrendezés volt jellemző.
Henri de Toulouse Lautrec: Tánc a Moulin Rouge-ban. Forrás: xaxor
"Az európai és ehhez kapcsolódóan a magyar plakáttörténet elsőként Jules Cheret, francia művész tevékenységét szokta emlegetni, aki a litográfia - kőnyomat- technikát használt sokszorosításra az 1860-s években. A kutatás azonban hajlamos elfelejtkezni a litográfia feltalálójáról Alois Senefelder színészről, aki kották sokszorosítására hozta létre a kőnyomatot 1797-ben Prágában. Ezzel lehetőség nyílt a korábbi cégtáblák és cégérek helyett a plakát sokszorosítására.1



Henri de Toulouse Lautrec: Le Divan Japonaise. Forrás: xaxor


Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901) francia művész, azért fontos a plakátművészetben, mert a kőnyomat technika alkalmazásán kívül, abban volt nagyon nagy szerepe, hogy mindig a lényeg kiemelésére törekedett az ábrázolásban: kevés szöveg, hatásos rajz és komplementer kontrasztok a színezésben. A magyar művészekre hatottak még olyan alkotók is, mint a finn Axeli Gallén Kalella, a francia Paul Gauguin, az angol preraffaeliták Edward Burne Jones, vagy az osztrák szecesszió ikonikus személyisége Gustav Klimt. 
Magyar művész a XIX-XX. század fordulójáról: Fiumei Rizs keményítő.
A magyar szecessziós plakáttervezés, amely megelőzte a tízes éveket, a franciáknál is látott motívumokon kívül más stílusjellemzőket is alkalmazott, mint: könnyed, akvarelles jellegű formálás (akkor is, ha kőnyomat, ez Cherettől ered), légies motívumok, a nőlak is sokszor szerepet kapott, mint a csábítás és a szépség szimbóluma, amivel a terméket jobban el lehetett adni, sajátos helyi humor, szóviccek, amelyek csak a korra voltak jellemzőek és az Osztrák-Magyar Monarchia és a boldog békeidők bája, ami a gazdasági fellendülést mutatta, egészen az első világháború kitöréséig.
Magyar művész a XIX.-XX. század fordulóján: Hermann János és fiai, Első Magyar Műhordó Gyára, Kőbánya. Fejlett ipar, fellendülő kerekedelem, magánkézben lévő gyártelepek, gazdasági fejlettség.
Márk Lajos, a kor jelentős festője és grafikusa (született: Retteg településen, Szolnok-Doboka vármegyében, Erdélyben, 1867-ben, meghalt: New York-ban, 1942 március 18-án). 

Márk Lajos: Fejdíszes lány. Jjl: Márk, forrás: Nagyházi Galéria
Tüskés Anna: Márk Lajos élete és munkássága. - The life and works of Lajos Márk. In: Tanulmányok Budapest múltjából XXXVI. Budapesti Történeti Múzeum, 2009, pp. 173-184.
Apja, Márk Márkus a 19. század egyik közismert közgazdásza, pénzügyi szakembere volt. 
Márk Lajos elemi iskolai tanulmányait Marosvásárhelyen végezte. Gimnáziumba már 1880-tól járt a jezsuita, Jézus Társasági Kalocsai Érseki Főgimnáziumban. A harmadik és negyedik osztályt már a Budapesti Lónyai utcai Református Főgimnáziumban végezte: az 1881/82-es tanévben mint magántanuló, az 1882/83-as tanévben a gimnázium rendes tanulójaként. 1885-ben betegségére hivatkozva kérelmezte a vallás és közoktatási minisztertől, hogy érettségi vizsgát magánúton tehessen a (piarista) Pesti Kegyesrendi Főgimnáziumban. A sikeres érettségi vizsgát követően a különleges rajzolási tehetséggel megáldott fiatalembert édesapja 1885-ben a Magyar Királyi Országos Mintarajztanoda és Rajztanárképzőbe íratta be, ahol „vendégnövendékként” végzett tanulmányokat; első rajztanárai Köves Izsó, Greguss János és Székely Bertalan voltak. Münchenben Hollósy Simon növendéke volt, tanult Párizsban a Julian Akadémián (l. előző, Grafikatörténet 3. jegyzetet is) . 
Márk Lajos: Hat darabos karikatúra sorozat, forrás: Pintér Galéria.
Hollósy Simonnál készült fel a müncheni Képzőművészeti Akadémia felvételijére. Az Akadémián Johan Herterich előkészítő osztályában 1886. október 18-án kezdte meg tanulmányait, Márk itt festett életnagyságú férfiaktját 1888-ban a bajor állam a szokásos összeg ötszöröséért, 100 márkáért megvásárolta.

Márk Lajos: Önarckép, forrás: vebidoo.de
Münchenből Párizsba ment, és közel két évig a Julian Akadémián képezte magát tovább. Fleury és Bouguereau tanítványaként készült festőművésznek. Budapestre visszatérve 1890-91-ben önkéntes katonai szolgálatot teljesített. Az önkéntes a szolgálat felsőhatárával 1912. december 31-én bocsátották el, egyidejűleg a Jubileumi Emlékérem kitüntetést kapja meg. Jelenlegi ismereteink szerint három katonatémájú festményt készített, ezek: a Huszár, a Pápai hadgyakorlat és a Budavár visszavétele 1849-ben.
Márk Lajos: Nő tükör előtt, jjl: Márk. Forrás: Pintér Galéria.
1892–1897 között a Benczúr Gyula által vezetett mesteriskolában csiszolta és fejlesztette tudását. Tanulmányai költségeihez a 1893/94-ben 200 forint, 1894/95-ben kétszer 350 forint és 1896/97-ben 500 forint állami ösztöndíjban részesült. 1897 nyarán a Hollósy Simon által vezetett Nagybányai Festőiskola kurzusán is részt vett. 
Márk Lajos: Nő virággal, jjl: Márk. Forrás: Pintér Aukciósház.

Művészetének bemutatására 1910-ben a National Arts Club meghívására az Amerikai Egyesült Államokba utazott, és ott tartózkodott egészen 1921-ig, majd 1924-ben ismét odalátogatott. Élete utolsó pár évét ugyancsak az Amerikai Egyesült Államokban töltötte. 
Márk Lajos illusztrációja Herczeg Ferenc Andor és András című regényéhez.
Első kiutazása alkalmával 1910. február 18-án érkezett New York-ba, ahol a helyi társadalmi elit tagjai, és az osztrák-magyar külképviselet vezetői részvételével fogadást adtak tiszteletére, illetve a New York-i National Arts Club épületére felvonták a magyar nemzeti lobogót. Érkezése alkalmával a The New-York Times külön tudósításban (Louis Mark pictures show) mutatta be addigi tevékenységét. Az „Újvilágban” elismert és igen népszerű, sikeres portréfestőként tartották számon. Megfestette az amerikai társadalmi és politikai elit kiválóságait többek között Thomas Woodrow Wilson amerikai elnököt és Comre Robert E. Pearyt az északi sark meghódítóját is. Művészi munkássága elismeréseként az amerikai National Arts Club tagjai közé is beválasztották.
Márk Lajos: Hat darabos karikatúra sorozat, forrás: Pintér Galéria.

Amerikából is tartotta a kapcsolatot szülőföldjével, és az első világháború kitöréséig időközönként hazalátogatott. A festő Márk Lajos 1912. május 25-én az Egyesült Államokban kötött házasságot a győri származású Molnár Rózsával. Molnár Rózsa rövid ideig a Rákosi Szidi vezette színésziskola növendéke volt. Házasságukból egy gyermekük született 1919-ben, ifjú Márk Lajos (Louis Mark). Márk Lajos öntudatos állampolgárként 1914 nyarán, az első világháború kitörésekor az Osztrák–Magyar Monarchia Egyesült Államokba akkreditált nagyköveténél katonai szolgálatra jelentkezett. A nagykövet a besorozását életkorára és munkásságára tekintettel visszautasította, így a festő az Egyesült Államokban maradt. Márk Lajos és felesége sohasem mondtak le a magyar állampolgárságukról, és nem kértek amerikai állampolgárságot sem. Márk Lajos és felesége karitatív tevékenység keretében a New York-i Sydenham Hospitalban 1914 márciusában magyar honfitársaik gyógyítására egy betegágyat alapítottak.
Márk Lajos: Nő gyöngysorral, forrás: Nagyházi Galéria
Márk Lajos a műértők és a kritikusok figyelmét először az Afrika-kutató gróf Teleki Sámuelről készített, a gróf Teleki Samu a Zanzibári szultán jelmezében című festményével keltette fel 1889-ben, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat téli kiállításán. A festményről első alkalommal 1889 decemberében, a Kiss József által szerkesztett, újonnan megjelenő kulturális hetilap, A Hét próbaszáma tudósított, majd később az egyik szám címlapján reprodukciót közöltek a festményről. 1889-1910-között néhány alkalomtól eltekintve alkotásaival rendszeresen megjelent az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat tavaszi és téli, illetve a Nemzeti Szalon kiállításain. A Nemzeti Szalonban 1907 novemberében gyűjteményes kiállítás keretében 137 festménnyel és 14 karikatúrával mutatkozott be. 


Márk Lajos: Nő virágokkal, jjl: Márk, forrás: apród.hu
Az Amerikai Egyesült Államokból visszatérve csoportkiállítás keretében 1923-ban, 1927-ben és 1932-ben, illetve néhány alkalommal a Munkácsy-Céh reprezentatív kiállításain az Ernst Múzeumban mutatta be sokoldalúságát, illetve Pozsony és Belgrád festészetet szerető közönsége gyönyörködhetett alkotásaiban. A belgrádi kiállítás alkalmával megfestette az akkori jugoszláv miniszterelnök feleségét is. 
Márk Lajos: Fiatalkori önarckép, forrás: Kieselbach.hu
A Velencei Biennálén több alkalommal (1901-ben, 1905-ben, 1909-ben, 1910-ben, 1930-ban és 1932-ben), illetve az 1911-es Római Világkiállításon két alkotásával járult hozzá a magyar festőművészet nemzetközi meg- és elismertetéséhez. Márk Lajos sohasem volt a Képzőművészeti Főiskola tanára. A tanítás, a mester-tanítvány viszony érdekelhette, mivel 1907-ben Kallós Ede szobrászművésszel közösen egy abban a korszakban különlegesnek számító „koedukált” rajz- és festőiskola, a Julian Akadémia szellemiségét követő „szabadiskola” alapítását tervezték.
Márk Lajos: Pipás önarckép.
Márk Lajost és feleségét a művésztársadalom tisztelete övezte. A tiszteletet és szeretetet mutatja például Heltai Jenő „Prológus” címmel 1922-ben jegyzett verse is, amelyet Márk Lajosnénak küldött.
Tréfás, ironikus megszólalásai tették a művészvilág egyik kedves és szeretetre méltó alakjává, a művészvilágban csak „Louis-nak” szólították. Számtalan vidám történet és megjegyzés fonódott az évtizedek során a személye köré. A korszak kiemelkedő magyar íróival és költőivel (Nagy Endre, Kiss József, Mikszáth Kálmán, Molnár Ferenc, Herczeg Ferenc, Heltai Jenő és még számos kiemelkedő személyiséggel) tartott és ápolt szoros baráti kapcsolatokat, illetve néhány kötetüket tette színesebbé és gazdagabbá könyvillusztrációival, karikatúráival. 

Márk Lajos: Ifjú hölgy, jbl: Márk, forrás: Párisi Galéria és Művészeti Szalon.
A magyar színházi élet kiválóságai közül többek között megfestette Maróthy Margit, Márkus Emilia, Lábass Juci, Góthné Kertész Ella és Bajor Gizi színművésznőket, Diósyné Handel Berta és Jeritza Mária operaénekesnőket is. Az utókor számára megörökítette Kernstok Károly, Kosztolányi Kann Gyula festőművészeket, I. Ferenc József magyar királyt és a korszak számos vezető magyar politikusát, vallási és közéleti személyiségét. 1899-ben Lehullott a rezgőnyárfa című festményén megörökítette Erzsébet királynét és udvartartását, amint elhagyják a Városligeti Royal pavilont cigányzene hangjai mellett. Ezt az alkotását a Műcsarnokban 1900 telén mutatták be. 1897-ben más festők mellett közreműködött Eisenhut Ferenc Hódoló díszfelvonulás című monumentális körfestményének az elkészítésében. A körfestmény közel másfél száz vázlatát 1933-ban az Országház Múzeumának adományozta. 


Márk Lajos: Nő gyöngysorral, forrás: mercador.ro
Márk Lajos aktív közéleti tevékenységet folytatott az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatban, majd a Magyar Képzőművészek Országos Szövetségében különböző tisztségeket – bizottsági tag, alelnök, szakosztályelnök, felügyelőbizottság elnök stb. – töltött be. Alapító tagja volt a Magyar Képzőművészek Egyesületének, a Nemzeti Szalonnak, illetve az Arcképfestők Társaságának is. A Képzőművészeti Társulatban és a Nemzeti Szalonban több alkalommal különböző pályabíróságokba is beválasztották. Alapító tagja volt a magyar művésztársadalmat összefogó Fészek Klubnak (1901). 
Márk Lajos: Különböző női portréi.

1928-ban a magyar képzőművészek anyagi gondjainak enyhítésére művészi irányzattól, iskolától függetlenül sikerült összefognia a magyar képzőművész társadalmat és megalakítani a Munkácsy-Céhet, amelynek elnöki tisztét töltötte be. 1929-ben az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar származású képzőművészekkel összefogva megalapította a Munkácsy-Céh Amerikában működő tagozatát is. 

Márk Lajos: Illusztráció Herczeg Ferenc: Andor és András című regényéhez.
Magyar képkiállítás szervezésére 1938-ban a családjával az Egyesült Államokba utazott, de a második világháború eseményei megakadályozták hazatérésében.
Haláláig New Yorkban élt, és az 57. utca (West 57th Street) 130. szám alatt tartotta fenn műtermét. 1942. március 18-án szívroham következtében távozott az élők sorából. Márk Lajos elhunytáról a korabeli napilapok megemlékeztek, a Munkácsy-Céh külön emlékülés keretében rótta le kegyeletét eltávozott elnöke emléke előtt. 


Emlékezete: A háború vége felé Márk Lajos felesége is meghalt. Ebből az alkalomból 1946-ban a neves író-költő, Heltai Jenő részvétlevelet küldött a budapesti Amerikai Nagykövetségen dolgozó ifj. Márk Lajosnak. Márk Lajos művészetének lenyomatát képeivel, grafikáival, karikatúráival és plakátjaival hagyta az utókor számára.






Márk Lajos illusztrációja Herczeg Ferenc: Andor és András című regényéhez.

Díjak:

1897 „Mention Honorable” Párizs,
1900 ezüstérem a 1900-as Párizsi Világkiállításon,
1906 „Díszoklevél” a Milánói Nemzetközi Kiállításon,
1908 bronzérem a londoni Első Magyar Képzőművészeti Kiállításon,
1908 aranyérem a Müncheni Nemzetközi Műtárlaton,
1911„Diploma di Honore” a Torinói Világkiállításon,
1915 nagy aranyérem a San Franciscói világkiállításon.

1902 a Magyar Országos Képzőművészeti Társulat 4000 koronás Társulati-díja 2.

Márk Lajos illusztrációja Herczeg Ferenc: Andor és András című regényéhez.

1893-ban Glatz Oszkár Párisban a Julianban aztán egy egész csoport Hollósy-iskolással került össze. Thorma, Markó Ernő, Kunffy Lajos, Márk Lajos, jómagam és még többen dolgoztunk ott Münchenben járt magyarok. Csók István is kilátogatott ugyanakkor a két Salon kiállításait megnézni, ottléte alatt ő is ehhez a társasághoz csatlakozott." 3.

Összefoglaló:
Márk Lajos középiskolai tanulmányai után Münchenben Hollósy növendék és a Képzőművészeti Akadémia növendéke. Párizsban a Julian Akadémia és Benczúr Gyula mesteriskolájának a növendéke 1892-1897 között. Témái között életképeket, aktokat és portrékat találunk. Olyan művészek arcképét is megörökítette, mint Bajor Gizi és Jeritza Mária. Az Egyesült Államokban keresett portréfestőként dolgozott. Budapesten műveiből gyűjteményes kiállítást rendeztek 1907-1908-ban a Nemzeti Szalonban, amellyel számos magyar és külföldi díjat elnyert. Grafikai munkásságaként plakátterveket, illusztrációkat és karikatúrákat köthetünk a nevéhez. Több műalkotása a Magyar Nemzeti Galériában, magángyűjteményekben található. Művészetének stílusát a szimbolizmus és a szecesszió kifejezésekkel jellemezhetjük, mindamellett, hogy a Münchenben tanult realista, plasztikus és anyaghű látásmódját mindvégig megőrizte. Igazi sikereit Észak-Amerikában aratta, ahol 1910-1921 között élt. 1910-ben New Yorkban, 1923-ban San Franciscoban volt gyűjteményes tárlata. 1932-ben mutatkozott be újból az Ernst Múzeumban Budapesten. Amerikai nagyvárosokban csoportos tárlatokon vett részt,  és ott is halt meg 1942-ben.4. 
                                                                                          Összeállította: Kocsis Nagy Noémi
Ez 1964 embernek tetszik itt a blogon!
Köszönjük!
Jegyzetek:
1.Kocsis Nagy Noémi, Grafikatörténet jegyzet, 2009.
2.Csodaszarvas Műkereskedelmi Portál, valódi forrás: Orosz Péter és Tüskés Anna tanulmánya.  Orosz Péter: Márk Lajos festőművész élete és munkássága. Budapest, Duna Palota, 2007.
Tüskés Anna: Márk Lajos élete és munkássága. - The life and works of Lajos Márk. In: Tanulmányok Budapest múltjából XXXVI. Budapesti Történeti Múzeum, 2009, pp. 173-184.
3.Réti István:A nagybányai művésztelep, Vince Kiadó, 2001, 117-118. 
4. A Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára, Szeged 1988,  
Lyka Károly: Márk Lajos újabb festményei, Művészet 1907., kieselbach.hu, 

Felhasznált szakirodalom:
Rosner Károly: A plakát kézikönyve, 1935, Budapest,
Magyar plakátkiállítás, Nemzeti Szalon, 1958, Budapest, 
Magyar plakáttörténeti kiállítás, 1960, Budapest, 
Magyar Művészet 1919-1945, szerkesztő: Kontha Sándor, 1985, Budapest, Akadémiai Kiadó  100+1 éves a magyar plakát, 1986, Budapest, 
Szántó Tibor: A magyar plakát, 1987, Budapest, 
Szentkirályi Zoltán-Détshy Mihály: Az éptészet rövid története, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1994, 212-222. o,
Bakos Ferenc: Idegen szavak szótára, Akadémiai Kiadó, 1995, Budapest,  
Plakát Parnasszus, plakátkiállítás katalógusa, 1995, Székesfehérvár, 
Réti István: A nagybányai művésztelep, Vince Kiadó, 2001.
Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között, Terc Kiadó Budapest, 2001,
Carla Breeze: American Art deco, W.W. Norton&Company, New York, London, 2003,
Kieselbach Tamás: Modern magyar festészet, 1892-1919, Budapest, 2003, 
Kieselbach Tamás: Modern magyar festészet, 1919-1964, Budapest, 2004, 
Gellér Katalin: A magyar szecesszió, 2004, Budapest, 
Vadas József: A magyar art deco, 2005, Budapest, 
Magyar Plakát 1885-2005, szerkesztette Cseh Mária, 2006, Budapest, 
Vadas József: A magyar konstruktivizmus, 2007, Budapest, 
Arnt Cobbers: Breuer, Vince Kiadó, Budapest, 2007, 24-112 o, 
Laskhmi Baskaran: A forma művészete. Mozgalmak és stílusok hatása a kortárs formatervezésre, Scolar Kiadó, Budapest, 2007, 24-112. o.
David Jury: Mi az a tipográfia, 2007, Budapest,  
Magdalena Droste. Bauhaus, Taschen-Vince Kiadó, Budapest, 2008, 
Gabriele Fahr-Becker: Wiener Werkstätte, 1903-1932, Hong Kong, Köln, Los Angeles, Madrid, Paris, Tokyo, Taschen Kiadó, 2008, 
Szabó László, Iványi-Grünwald Béla, Kossuth Kiadó, Magyar Nemzeti Galéria, 2010,
Art deco és modernizmus, Lakásművészet Magyarországon, 1920-1940, Kiállítási Katalógus, Iparművészeti Múzeum, 2012, Budapest, 
Magyar Nemzeti Galéria weboldala, 
Csodaszarvas Műkereskedelmi Portál,
Kieselbach Galéria weboldala, 
Wikipedia.      




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…