Ugrás a fő tartalomra

Grafikatörténet 3.: Iványi Grünwald Béla és a magyar művészekre ható külföldi alkotók

Copyright©2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Iványi Grünwald Béla festőművész portréja, 1906. Fotóforrás: Wikipedia
Kedves Olvasóim! 
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kérlek kövess az új írói oldalamon is! 



Kocsis Nagy Noémi írói oldal: 


Iványi Grünwald Béla:
Iványi Grünwald Béla, eredeti nevén Grünwald Béla a Somogy megyei Somogy-Somban született 1867. május 6-án és 1940. szeptember 24-én halt meg Budapesten. Édesapja gazdálkodó ember volt,  Bélának rajta kívül még hat testvére született. A rajzolásra a figyelmét az az öreg juhász hívta fel, aki a közeli Zichy-birtok alkalmazásában volt. Az fiatal fiút Gróf Zichy Antal is támogatta, aki a cári udvarban szolgáló Zichy Mihály festőművész testvére volt.1. 
Iványi Grünwald Béla: Hadúr kardja, vagy Isten kardja, 1890.
Iványi Grünwald Bélát, tizenöt éves korában, 1882-ben íratták be szülei a Mintarajztanodába. 2. Iványi Grünwald Béla az Országos Magyar Királyi Mintarajziskolába és Rajztanárképzőbe járt. Ennek az oktatási intézménynek a tervezetét Eötvös József dolgozta ki. 1876-1877 között nyílt az iskola az Andrássy úton, a már korábban 1861-ben megnyitott Országos Magyar Képzőművészeti Társulat székháza mellett. 
Az 1896-ban átadott, Hősök terén található „új” Műcsarnokig ezt az épületet szerette a legjobban a közönség.3.  
Iványi Grünwald Béla: Nagybányai táj a Gutinnál, 1908.
A Mintarajtanodában tökéletes rajztudással gazdagodott, mégis hiányolta  a szabad modell utáni rajzolás lehetőségét, mivel főként gipszfejeket kellett festeni és rajzolni, ahogy ez akkoriban megszokott volt.
A Mintarajziskola után a Müncheni Képzőművészeti Akadémiára indult,  barátjával Zemplényi Tivadarral együtt. 1887-ben megismerte Csók Istvánt, akivel még Münchenben találkozott. Ők mindketten Gabriel von Hackl élőmodelles osztályának tanítványai voltak. 
Iványi Grünwald Béla: Hazatérő nyáj.
Iványi Grünwald és Csók István együtt utaztak Párizsba, nem sokkal később Ferenczy Károly festőművész is. Azért gondolták a fiatal művészek, hogy talán ők is sikerre tesznek szert Párizsban, mert ott élt a kor ünnepelt magyar festője Munkácsy Mihály, aki szívesen fogadta műtermében a magyar festőnövendékeket. Iványi Grünwald Béla két barátjával együtt kezdetben a Colarossi Akadémiára, majd a Julian Akadémiára járt, ahol elsősorban festészetet és szobrászatot lehetett tanulni modernebb szemlélettel. Párizs akkoriban leginkább kozmopolita hely volt, ahova nem csak Európából, de Amerikából és Ázsiából jött hallgatók is szívesen beiratkoztak. 
Iványi Grünwald Béla: Akt tanulmány a Fürdés után című festményhez.
Iványi Grünwald tanárai itt Tony Robert Fleury és William Bouguerau voltak. A hallgatók nagyon kedvelték Jules Bastien-Lepage finom átmenetekben gazdag, gyöngyházfényű festészetét. A nagy élményt számára Hollósy Simon megismerése jelentette, aki a müncheni szabadiskolát vezette és akik ide jártak előkészítőre azok közül, akik a müncheni akadémiára felvételizni szerettek volna. Első bemutatkozása 1889-ben az Andrássy úti Műcsarnokban volt, ahol a téli tárlaton állította ki az Esti szürkület című festményét. Első, komolyabb és jelentősebb festménye az Isten kardja (vagy Hadúr kardja, 1890-ből, ami a Magyar Nemzeti Galériában található,olaj-vászon, 161X150 cm.) Az Attila-eredetmondát dolgozza fel, s még Bastien- Lepage hatása érzékelhető rajta. 
Thorma János: Biltz Irén képmása.
Ekkor készült az Ave Maria (Áhítat, Imádkozó lány, 1891, olaj-vászon, 120X115,2 cm, MNG). Iványi Grünwald Bélának azonban Párizsban nem úgy alakultak a tervei, ahogy elképzelte, ezért Münchenben folytatta pályafutását. Bibliai témájú képét ekkor festette Az angyal Jézus születését jelenti a pásztoroknak címűt és az Est az erdőn címűt, amiért megkapta a Műbarátok köre ösztöndíját. Azt a díjat, amit 1891-ben alapítottak és Iványi Grünwald Béla 1892-ben kapta meg. 4.Sokszor állított ki a Műcsarnokban és a Glaspalastban is. Az összeesküvők sorsot húznak című képét a magyar állam vette meg, a Nemzeti Múzeumnak. A kép reflektálás Csók István Árvák című Münchenben is bemutatott képére.1894-ben utazott a képért kapott állami pénzből barátjával Eisenhut Ferenccel Egyiptomba. Több képet is festett ott. 
Iványi Grünwald Béla: Imádkozó lány, Áhítat, 1891.
Legelső képem, amit kiállítottam, egy nyári alkonyat volt, két alakkal. Valamelyik kis sötét teremben, a régi Műcsarnokban lógott. Igen boldog voltam, hogy elfogadták. A következő évben megfestettem az "Isten kardját." Leutaztam Hódmező-Vásárhelyre, Kallós Ede barátommal. Ő magyar típusokat mintázott, én meg szorgalmasan pingálgattam. Képem a kiállításra készült, ismét egy sötét teremben lógott, fenn, jó magasan. Furcsa idők is voltak azok, szűkkeblűen viselkedtek az ifjúsággal szemben. Ha elgondolom, hogy ugyanazok a következő évben Csók István gyönyörű képét, az "Úrvacsorát", először szintén a harmadik sorba akasztották és Csók munkáját is, ha jól tudom, Vágó Pál akarata vitte le az első sorba! Alexander Bernát fedezett föl; kritikáját velem és Csókkal kezdte. Hosszasan írt rólunk és igaz szeretettel. Ettől az időtől kezdve, lehettem tán huszonnégy éves, minden évben rendesen kiállítottam a Műcsarnokban. 5.
Akt tanulmány a Három nő című festményhez.
1895-ben újból Münchenbe ment, ahol megint találkozott régi barátjával Hollósy Simonnal, akinek rengeteg anyagi gondja adódott, az iskola fenntartásával kapcsolatban. Egy olyan szabad szelleműbb iskola nyitásában gondolkoztak, mint a Julian Akadémia, ami később a Nagybányai Iskola formájában jelent meg Magyarországon 1896-ban az erdélyi Nagybányán. Így Iványi-Grünwald Béla intézte annak anyagi részét, Hollósy Simon szervezte meg a tanítást és mindent, ami ezzel jár.  
Iványi Grünwald Béla: Falkép.
Úgy képzelték el, hogy főként Münchenben tartózkodtak volna, a szabadban való festést Magyarországon képzelték el. Az Iványi Grünwald monográfia írója Szabó László utal arra, hogy az ötlet biztos Iványi Grünwaldé volt, mert ő már fiatal korától Párizsból és Münchenből is azért jött haza, hogy Magyarországon ihletet nyerjen, a szabadban festhessen.

Iványi Grünwald Béla: Csendélet.

A nagybányai születésű Réti István és Thorma János festők segítettek abban, hogy 1896-tól a nyári hónapokat Nagybányán tölthessék és ebben segített Thurmann Olivér polgármester, aki jó szívvel segítette a festőtelep létrejöttét. Iványi-Grünwald a millennium évében, 1896-ban pályázott a IV. Béla király életét ábrázoló nagyméretű képével. A tiszteletdíjat nem kapta meg érte, mert a zsűri nem vette át. A történelmi téma megfestésében nem volt eléggé tapasztalt sem ő, sem korának más festői, mert Münchenben nem jártak Carl von Piloty osztályába, akinél ez a téma tantárgy volt. 
Szinyei Merse Pál: Majális, 1873.
A Budapestre, Hollósy Simon vezetésével hozott növendékek megnézték az ezredéves országos kiállítást, ahol Szinyei Merse Pál Majálisa (1873) nagyon nagy hatással volt rájuk, mert azt természetlátást képviselte, amire ők törekedtek Nagybányán. Mivel nem volt pénz, úgy tűnt nem tudnak utazni, de Hollósy Simon tanítványának Glatz Oszkárnak az édesapja adott kölcsön. Kezdtek nagy sikereik lenni és Szinyei Merse Pál is meglátogatta őket az első nyáron. 
Iványi Grünwald Béla: Fürdőzők.
Illusztrációkat is készítettek. A Révai Testvérek Kiss József díszkiadásához kerestek művészeket, ezért Révai Ödön elutazott Nagybányára Kiss Józseffel, ahol is Iványi-Grünwald Bélát, Ferenczy Károlyt és Hollósy Simont kérték fel  a rajzok elkészítésére. Sok ezek közül lappang, de pár a műkereskedelemben felbukkant az utóbbi években. A Révai testvérek kiállították ezeket a képeket, amiknek nagy sikere volt  és Hock János nagyon pozitív kritikát írt róla. 6.
Iványi Grünwald Béla: Virágszedők.

Nagybánya gyönyörű erdei és ege aztán úgy lekötöttek, hogy, bár még egy-kétszer visszatértem Münchenbe, de aztán végre is ott megtelepedtem, megnősültem és most már boldog apa és nagybányai polgár vagyok. Ezekről az évekről most nem is írok. Mindez oly közel van még amahhoz, hogy tán jobb lesz várni vele. Várjunk... hiszen az is csak úgy elmúlik, mint a többi. (Kitüntetéseim: Műbarátok Köre 1500 forint ösztöndíja, Lipótvárosi Kaszinó 2000 koronás díja. Paris : bronz érem, St.-Louis: bronz érem, Római díj.)" 
Az első jelentős kiállításuk Budapesten, az Andrássy úti régi Műcsarnok épületében volt (ami ma a Képzőművészeti Egyetem része), 1897-ben. Eredetileg a Hősök terén lévő új Műcsarnokban lett volna. Iványi Grünwald Béla 1898-ban nősült meg, vette el Biltz Irént, a görög katolikus pap lányát és Nagybányán telepedett le. Feleségéről Thorma János készített portrét. 1898 decemberében egy másik kiállítás nyílt a nagybányai festők műveiből, ahol ő is kiállított. 
Iványi Grünwald Béla: Falusi utca.
1899-1900-as téli kiállításon megkapták a Képzőművészeti Társulat elismerését  harmadik tárlatukkal. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Téli Kiállítása a Műcsarnokban, című 1903-as plakátját is ő készítette. 
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság által 2007-ben felavatott Iványi Grünwald Béla síremlék a Kerepesi úti Nemzeti Sírkertben. Fotó: Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság fotógaléria.
Nemzetközi kiállítások, amik befolyásolták a magyar festészetet, grafikatörténetet, plakátkészítést
Pierre Puvis de Chavanne: Nyár, 1873.
Nemcsak tehetséges fiataljaink tanultak külföldi művészeti egyetemeken, de sok jó nemzetközi kiállítást is Budapestre hoztak, melynek célja a nemzetközi művészet minél szélesebb körben való megismertetése volt a magyar közönséggel. Ilyenek voltak a svájci Ferdinand Hodler kiállítása. Vagy a Nemzeti Szalon 1900-as kiállítása, Pierre Puvis de Chavannes, Eugéne Carierre, Robert Fleury részvételével és amelynek a plakátját Jules Cheret készítette. 
Jules-Bastien Lepage: Jeann d'Arc, 1879.
A korabeli magyar művészekre ugyanakkor nagy hatással volt a finn Axeli Gallen Kallela (1865-1931) művészete, aki grafikus, festő, építész és iparművész volt és akinek a művészetére egyaránt jellemző volt a nemzeti romantika, a szecesszió, a realizmus és a szimbolizmus. 
Ő 1884-től szintén Párizsban a Julian Akadémián tanult, tehát magyar művészeink egy része vagy személyesen, vagy a munkáival ott találkozhatott. 
Axeli Gallen Kallela: A Szampo védői.
Tanárai Jules Bastien-Lepage és Pierre Puvis de Chavannes voltak. Hatott még a magyar művészekre Gauguin, az angol preraffaeliták William Morris és John Ruskin, valamint Gustav Klimt stílusa is.  
Pierre Puvis de Chavanne: Lányok a tengerparton, 1879.
Ez 1859 embernek tetszik itt a blogon!
11-en osztották meg a facebookon!
Köszönjük!

Jegyzetek:
1. Szabó László, Iványi-Grünwald Béla, Kossuth Kiadó, Magyar Nemzeti Galéria, 2010, a könyv 6. oldala
2. Uo.  
3. Uo. 
4. Uo. 14. oldal.  
5. Részlet Malonyay Dezső: Grünwald Béla című könyvéből: Művészet Negyedik évfolyam, 1905 Negyedik szám p. 217-226.
             http://epa.oszk.hu/00000/00009/04/217-226-grunwald.htm

6. Szabó László, Iványi- Grünwald Béla, 24. oldal 

Felhasznált szakirodalom:
Rosner Károly: A plakát kézikönyve, 1935, Budapest,
Magyar plakátkiállítás, Nemzeti Szalon, 1958, Budapest, 
Magyar plakáttörténeti kiállítás, 1960, Budapest, 
Magyar Művészet 1919-1945, szerkesztő: Kontha Sándor, 1985, Budapest, Akadémiai Kiadó      
100+1 éves a magyar plakát, 1986, Budapest, 
Szántó Tibor: A magyar plakát, 1987, Budapest, 
Szentkirályi Zoltán-Détshy Mihály: Az éptészet rövid története, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1994, 212-222. o,
Bakos Ferenc: Idegen szavak szótára, Akadémiai Kiadó, 1995, Budapest,  
Plakát Parnasszus, plakátkiállítás katalógusa, 1995, Székesfehérvár, 
Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között, Terc Kiadó Budapest, 2001,
Carla Breeze: American Art deco, W.W. Norton&Company, New York, London, 2003,
Kieselbach Tamás: Modern magyar festészet, 1892-1919, Budapest, 2003, 
Kieselbach Tamás: Modern magyar festészet, 1919-1964, Budapest, 2004, 
Gellér Katalin: A magyar szecesszió, 2004, Budapest, 
Vadas József: A magyar art deco, 2005, Budapest, 
Magyar Plakát 1885-2005, szerkesztette Cseh Mária, 2006, Budapest, 
Vadas József: A magyar konstruktivizmus, 2007, Budapest, 
Arnt Cobbers: Breuer, Vince Kiadó, Budapest, 2007, 24-112 o, 
Laskhmi Baskaran: A forma művészete. Mozgalmak és stílusok hatása a kortárs formatervezésre, Scolar Kiadó, Budapest, 2007, 24-112. o.
David Jury: Mi az a tipográfia, 2007, Budapest,  
Magdalena Droste. Bauhaus, Taschen-Vince Kiadó, Budapest, 2008, 
Gabriele Fahr-Becker: Wiener Werkstätte, 1903-1932, Hong Kong, Köln, Los Angeles, Madrid, Paris, Tokyo, Taschen Kiadó, 2008, 
Szabó László, Iványi-Grünwald Béla, Kossuth Kiadó, Magyar Nemzeti Galéria, 2010,
Art deco és modernizmus, Lakásművészet Magyarországon, 1920-1940, Kiállítási Katalógus, Iparművészeti Múzeum, 2012, Budapest, 
Magyar Nemzeti Galéria weboldala, 
Kieselbach Galéria weboldala, 
Wikipedia.      

 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…