Ugrás a fő tartalomra

Betűtörténet 9: Képes Krónika és Thúróczy Krónika


Copyright© 2012.artificium-artis.blogspot.com
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!

A P iniciálé László ábrázolása a Képes Krónikából

  Nyugat-európai könyvkészítés

Az egyetemek elterjedésével megnőtt a kereslet Európában a könyvek iránt. Mivel a könyvmásoló szerzetesek nem bírták már a rájuk nehezedő nyomást, Párizsban és Bolognában az egyetemi városokban könyvkészítő műhelyek jöttek létre, melyek célja a könyvkiadás volt. A céhek voltak hivatottak ellátni a könyv iránt érdeklődő diákságot és művelt főket új kötetekkel.

Íródeák ábrázolása a Képes Krónikából.

Papírgyártás
Az írnokok korábban pergament használtak (ez borjúbőrből készült és nagyon drága alapanyag volt), ezért át kellett térni a papírgyártásra. A papír hamar terjedt, könnyebb és olcsóbb volt előállítani. Létrehozták a papírfeldolgozó üzemeket, amihez fát ledarálták, áztattatták és speciális anyagokkal előkészítették.
Szent László király koronázásának ábrázolása a Képes Krónikában.
Magyar könyvemlékek a kora reneszánszban
Abban az időben, amikor Angliában a nagy katedrálisok kódexkészítői dolgoztak, a kultúra szempontjából máshol is fontos alkotások jöttek létre, többek között a magyar királyi udvarban. Nagy Lajos király (1342 -1382) udvarának, a XIV. századi luxuskódexe a Képes Krónika (Chronicum pictum) volt, ami latin nyelven íródott. Szövegét Kálti Márk másolta, vagy szerezte, feltételezhetően 1360 előtt díszítették. A szöveg egy kéz kalligrafikus írása az elejétől a végéig, minden kétséget kizáróan magyar másoló kézírása.
Attila Leó pápa előtt.
A magyarországi viszonyokat, nemzetségeket, történelmi hagyományokat, legendákat jelenítik meg a képanyagban, amely meghaladja a krónika szövegeket fejlettségében. Feltételezik, hogy Nagy Lajos király kedvenc festője, Hertul fia Miklós végezte a könyv festését. Az iniciálékat, azaz a kezdőbetűket bőségesen díszítette a vezér és uralkodóportrék, címerével és viseletével. Koronázás, a nemesek közötti párbeszéd jelenik meg a kis kompozíciókon, valamint a XIV. századi divat szerint öltözött karcsú figurák. A lovagi eszményt látjuk viszont a Képes Krónika oldalain.Ugyanakkor úgy tekintünk rá, mint a középkori művészet, történelem és kultúrtörténet fontos forrására. Törzsanyagában 75 kiló fólió pergamen, kötése XVI. századi papírtáblás fehér bőr, amit vaknyomás díszít. Első pergamenlapja üres, a második a címlap. A szöveg beosztása kéthasábos, a teljes szövegtükör esetén 33 soros.
A Képes krónika szerint:

Meglátott végül Szent László herceg egy pogányt, aki egy szép magyar lányt vitt lova hátán, Szent László herceg pedig úgy gondolván, hogy az a váradi püspök lánya, s noha súlyosan meg volt sebesülve, tüstént üldözni kezdte lovával, melyet Szögnek nevezett. Amikor pedig már elérte volna őt, hogy lándzsájával ledöfje, semmiképpen sem volt erre képes, mivel sem az ő lova nem futott gyorsabban, sem amannak a lova nem maradt le semennyire sem, hanem mindegyre kartávolság volt a lándzsa és a kun háta között. Így kiáltott és szólt Szent László herceg a lányhoz: »Szép húgom, ragadd meg a kunt az övénél és vessed magad a földre!« Meg is tette ezt. Amidőn pedig Szent László herceg a földön fekvőt közelről lándzsával ledöfte volna, ugyanis meg akarta őt ölni, a lány nagyon kérte, hogy ne ölje meg azt, hanem engedje el. Ebből is látszik, hogy nincs hűség az asszonyokban, mivel fajtalan szerelemből kívánta őt megszabadítani. A szent herceg pedig sokáig viaskodott vele, s miután inát elvágta, megölte őt. De az a lány nem a püspök lánya volt. 1.
A legjelentősebb oldalak a műben, a nagyobb méretű keretezett képek, amelyek szép tájain, háborús jeleneteket, csatákat láthatunk. Harcoló lovagok, sziklák között elbújó csapatok, földön heverő holttestek. Ezek az ábrázolások arra utalnak, hogy a mű festője jól ismerte, a nagy francia krónikák XIV. századi képciklusait, illetve az egyházi zsoltároskönyvek ábrázolásait. Egyik kedvelt ábrázolás a Szent László kultusz révén meghonosodott "Szent László harca a kunnal" ábrázolástípus, ami nem csak itt, de számos magyarországi templom freskóján is fennmaradt. Lényege a kereszténység diadala. A Szent László kultusz kialakulásához az járult hozzá, hogy az 1095-ben elhunyt László királyt, III. Béla a pápa jóváhagyásával 1192-ben szentté avatta. Innen számítjuk azt a csodálatos középkori lovagi kultúrát, ami a Képes Krónikában is megjelenik. Leginkább Károly Róbert és I. Lajos hódoltak ennek a kultusznak. Nagy Lajos még aranyforintja hátoldalára is az ő képét verette. 
A Képes krónika 21. lapja. A felső nagy miniatúra a magyarok bejövetelét Pannóniába, a "D" iniciálé bizonytalan, hogy Elődöt, vagy Árpádot, az "A" iniciálé szintén bizonytalan, hogy Álmost, vagy Árpádot ábrázolja
A Képes Krónika történetéhez még az is hozzátartozik, hogy ugyan most a budapesti Országos Széchényi Könyvtár őrzi, ahol Clmae 404. a jelzete, de ez nem volt mindig így. A XV. században (1458-1490) még Magyarországon volt Mátyás király udvarában, ahonnan Franciaországba, majd a szerb despotához Brankovics Györgyhöz került. A XVI. században a bécsi udvari, majd az Osztrák Nemzeti Könyvtárba, ami miatt úgy volt számon tartva, mint bécsi Képes Krónika (Chronicum pictum Vindobonese). 1932-ben azonban kultúregyezményt kötöttek Velencében és 1934-ben így visszakerülhetett Budapestre.
Az első oldal a Képes Krónikából.
Hasonló hatásokra utal, a szerényebb kivitelezésű, Arisztotelész írásait tartalmazó és Nagy Sándornak írott, szintén Nagy Lajos udvarában és neki készült Secretum Secretorum. Luxemburgi Zsigmond királyunk (1387-1437) Prágában született magyar, német, cseh király és német-római császár volt, az ő udvarában, sokrétű művészi tevékenység folyt. A nevéhez köthető Buda és Visegrád nyugati szintű kiépítése. Építkezés (végvárrendszerek kiépítése), törvények megszilárdítása gazdasági értelemben, szobrászat, festészet és könyvművészet köthető a nevéhez. Fényűző udvartartás vette körül, nagy pompával, ünnepélyességgel és tekintéllyel. 
Albrecht Dürer (1471-1528) híres festménye Luxemburgi Zsigmondról.
Ő szervezte meg az utolsó európai keresztes hadjáratot 1396-ban. Minden ténykedése még jelentősebbé vált, 1410-től Zsigmondnak római királlyá választása után. Bizánctól Dániáig mindenhonnan érkeztek követek Budára, a király évekig nagy utazásokon vett részt, ajándékokat cseréltek és művészeket hívtak meg, vagy küldtek más udvarokba. 1410. augusztus 1-én újra megnyitotta a korábban bezáratott óbudai egyetemet, akinek a vezetői korábban ellene lázadtak. Klasszikus fakultásokat nyitottak az egyetemen, mint a legtöbb hasonló intézményben Európában és ehhez XXIII. János pápa járult hozzá. Zsigmond könyvtárának részei voltak, bátyja Vencel könyvtárának luxuskódexei, vagy francia luxus ötvöstárgyak.
Zsigmond német-római császárrá koronázása utáni időszakban, 1433 körüli festményen
A lippai ispotály (kórház) terveihez, a sienai ispotály tervrajzait szerezte meg és bizalmas híve, a firenzei Filippo Scolari, hívására 1426-ban Magyarországra jött és feltételezhetően neki is dolgozott Masolino da Panicale, a firenzei quattrocento festészet nagy mestere. A magyar írástörténet és nyomtatott könyvek előtt, még fontos előképek azok a címeres levelek, amelyeknek díszes címerképén gyakran francia, svájci és németországi miniátorok munkái láthatóak. 
A 40. oldal a Chronicum pictumból, azaz a Képes Krónikából.
Filippo Scolari, aki Masolino da Panicalet Budára hívta, magyar nevén Ozorai Pipo Tizzano-ban született Itáliában 1369-ben és Lippán halt meg 1426. december 27-én. Címei a következők voltak: szörényi bán, kincstartó, sárvári birtokos. Korai éveit Itáliában töltötte, mint elszegényedett firenzei polgár gyermeke, akik köréből tizenhárom éves korában Németországba, majd Budára került egy itt élő olasz kereskedőhöz, név szerint Lucca Pecchia-hoz. A kereskedő megtanította a mestersége minden titkára és tekintve, hogy a kis Pipo igen tanulékony, jó eszű a matematikában jártas fiú volt, hamar felfigyeltek rá. Korai pártfogói között mindenképpen érdemes megemlíteni János érseket és Kanizsai Miklóst, akik abban támogatták, hogy a simontornyai vár várnagyává váljon. 
Masolino da Panicale: Angyali üdvözlet ábrázolása.
Híre eljutott Zsigmond király fülébe is, aki 1399-ben vette igénybe a segítségét akkor, amikor az emberei egy háború költségeit képtelenek voltak kiszámolni és Ozorai Pipo, aki már arab számokkal számolt rövid időn belül megoldotta helyettük. A király hamar kegyeibe fogadta és ennek eredményeként körmöci kamaraispánná, majd sókamaraispánná nevezte ki, személyében így hűséges támogatóra lelt. Pipo 1403-ban a király seregét a dunántúli lázadó nagyurak ellen vezette. 1404-ben már temesi báni címét nyerte el a Zsigmondtól, majd ezután szörényi bánná is vált. 1408-ban Zsigmond király megalapította a Sárkány rendet, aminek a tagjai közé elsőként kedves hadvezérét Ozorai Pipot kapta, aki egyébként vezetett hadjáratokat Velence, Bosznia, a husziták, a törökök ellen és nagy szerepe volt a déli végvárakból kialakult védvonal kiépítésében. 
Ozorai Pipo, azaz Filippo Scolari ábrázolása Andrea del Gastagno Híres emberek sorozatán.
Hogy honnan kapta magyaros nevét? Felesége Ozorai Borbála volt. Pipo nagy vagyonra tett szert, aki hazánkban magyarként élt, beszélt és dolgozott. Birtoka a Tolna megyei Ozorán volt, ahol nagyszerű reneszánsz várkastélyát építette fel, a települést mezővárosi rangra emelte. Kórházakat és templomokat építtetett és jó szívvel adakozott, jótékonykodott. Szolgálataiért megkapta a királytól 1409-ben a sárvári várat, amit az uralkodó elvett a Kanizsaiaktól a lázadásuk miatt, de ezt a család megvette tőle 1424-ben, amiért cserébe megkapta Simontornyát, ami közelebb esett ozorai birtokához. Pipot az itáliai krónikások bőkezűségéért, vonzó tulajdonságaiért, tisztességes és mértékletes magatartásáért dicsérték és az első magyar főúr, akiről írásos emlék és ábrázolás is fennmaradt. Sajnos utód nélkül halt meg, de abban a dicsőségben részesült, hogy a magyar királyok kultikus temetkezési helyén a székesfehérvári bazilikában temették el. 2.
A Thuróczy Krónika, Thuróczy János: A magyarok krónikája, képanyag: mek.oszk.hu
Buda ábrázolása a Thúróczy Krónikában.

Thuróczy Krónika (Chronica Hungarorum) és az Esztergomi Missale
A nem egyházi, tehát világi kiadású könyvek, kevésbé gazdag illusztrációs anyaggal rendelkeznek, de volt egy nagyon gazdagon díszített, az úgynevezett: Thuróczy Krónika, vagy más néven Chronica Hungarorum, amelyet 1488. március 20.-án adták ki Brünnben. Szerzője Thúróczy János, Túróc vármegye nemese, birtokosa. Túróc vármegye a Magyar királyság északi részén, a Felvidéken volt, utolsó székhelye Túrócszentmárton volt (ma Szlovákia). 
Béla ábrázolása a Thúróczy Krónikában.
Thúróczy János nemcsak nemes, hanem történetíró és országbíró is volt. Az 1480-as években kezdte el írni a művet, amit kiegészített II. Kis Károly történetével, valamint Lorenzo dei Monaci átírt költeményével, a hunok történetét Küküllei János, I Lajos életrajzával egészítette ki. Illusztrációként Konrad Stahel és Matthias Preinlein metszeteit használták fel, harminchat darab fametszet-dúccal, de valójában negyvenegy királyt ábrázoltak vele, vagyis bizonyos dúcokkal több királyt is megformáltak. 
A Thuróczy Krónika tatárjárást ábrázoló jelenete.
A Chronica Hungarorum (Thúróczy Krónika) második kiadása 1488. június 3-án jelent meg, Erhardt Radtolt augsburgi nyomdász kiadásában.Ebben már fametszéssel készült csatajelenetek is előfordulnak, negyvenegy vezér és királyok, mindössze huszonnégy dúccal. Átfaragták, vagy egyeseken előforduló részleteket más kompozíciókhoz is felhasználtak. A Képes Krónika magyar művészének a képeit is felhasználták, a Szent László király és a kun harcos küzdelmének ábrázolásában. A második kiadást Mátyás királynak ajánlották, mely szöveg részlet arany betűkkel került a lapokra.
A Thuróczy Krónika Velencét ábrázoló metszete.
A főként budai könyvkiadók költségén kiadott, magyarországi egyházi könyvek között voltak a misekönyvek és breviáriumok. Sok magyar vonatkozású és témájú fametszettel jelentek meg, ilyen volt az Esztergomi Missale Leghíresebb illusztrációja: Szent István, Szent László és Szent Imre herceg és a felettük holdsarlón trónoló Patrona Hungariae. Ezt az ábrázolást valószínűleg német mester készítette. Velence, Ratdolt-nyomda, 1486, színes kánonképet tartalmaz, ami többszínnyomású fametszet és ilyen szempontból is érdekes. Iniciálékat tartalmaz, amelyeken reneszánsz díszítések vannak és fekete alapúak. Johannes Emericus de Spira velencei nyomdász keze alól kikerült misekönyvek voltak magyarországi forgalomban, illetve az iniciálé nagyságú bibliai illusztrációk.
Hunyadi János ábrázolása a Thuróczy Krónikában.
A főleg egyházi kötelékben, tehát szerzetesekként, papokként alkotó magyar fametszők művei elpusztultak, egyetlen szerzetesnek a nevét ismerjük, aki a XV. században Magyarországon volt fametsző, őt Antal szerzetesnek hívták.
Szent István király ábrázolása a Thuróczy Krónikában.
                                                                                                             Kocsis Nagy Noémi

Ez 1264 embernek tetszik itt a blogon!
 
Forrás: 
1. Wikipedia: I. László magyar király szócikk.
2. DEHKLORNSz cikke, a Nádasdy Ferenc Múzeum weboldalán, irodalom: Vadas Ferenc: Ozorai Pipo emlékezete, Szekszárd 1987.  

Felhasznált szakirodalom:
2. Ester Pastorello: L’Epistolario Manuziano, Inventario Cronologico-Analitico, 1483-1597, Firenze, Leo S. Olschki Editore, MCMLVII, 12. o.
Benda Kálmán-Irinyi Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda (1561-1961), Budapest, 1961, 25.-28.
A Kézisajtó Kora, a Bornemissza-Mantskovit Műhely, az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján.
Tóth Samu: A nyomtatott betű, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969.

Anette Laming: Őskori barlangművészet, Lascaux, Gondolat Kiadó, Budapest, 1969. Fordította Vajda Endre: 10-12. o. 46-49. o.
Haiman György: Tótfalusi Kis Miklós, a betűművész és a tipográfus, élete műve betűinek és nyomtatványainak tükrében. A bibliográfiát összeállította Soltész Zoltánné, Magyar Helikon, Budapest, 1972
Magyar Művészet 1890-1919, Akadémiai Kiadó, 1981, Garas Klára: A könyvművészet és az illusztráció, 445-453. 

Világirodalmi kisenciklopédia I. (A–L). Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. és http://hu.wikipedia.org/wiki/Aldus_Manutius
 Deák Ferenc: Betű és rajz, Kriterion, 1988. 
Pálfayné Dan Ildikó: Szíria. A civilizáció bölcsője. Második otthonom. Kőpress Nyomdaipari Kft., Budapest. Felelős vezető: Budai Gyula. 50-51 o. 
Történelmi Világatlasz, Kartográfiai Vállalat, 1991.
Bakos Ferenc: Idegen szavak szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. 
V. Ecsedy Judit: A régi Magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600, Balassi Kiadó, Országos Széchenyi Könyvtár, 2004.
Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel, Osiris Kiadó, 2004.
Type A Visual History of Typefaces and Graphic Styles, 1628-1900, 1901-1938 Taschen, edited by Cees W.de Jong, With texts by Jan Tholenaar and Cees W.de Jong. Volume I., Volume II.
Ady Endre összes versei, Osiris Kiadó Budapest, 2006.
Simon Loxely: titkok és történetek a betűk mögötti világból, London, 2004, fordító: Kertész Balázs, Láng Zsuzsa, 2007
David Jury: Mi is az a tipográfia? fordító: Gebula Judit, Kovács Balázs, Scolar Kiadó,  2007.
Füzesné Hudák Julianna, Erdész Ádám: Egy nyomdaműhely titkaiból: Gyomai Kner Nyomda. Gyomaendrőd: Gyomai Kner Ny. Zrt. (2007).
Storm Type Foundry, Etelka Hairline, Real Store (Czech).
Wikipedia az egyes szócikkekhez.

Ring Graphic Crew weboldal, 2009.es május 18-i frissítés. 
Romanek Imre: Mobil eszközök hatása a tervezőgrafikára, szakdolgozat, KREA Kortárs Művészeti Iskola, Budapest, 2012. március 6. Konzulens tanár: Kocsis Nagy Noémi
Harry Ransom Center weboldala, The Univerity of Texas at Austin 
Modern Libraries: 1550s-1590s CE weboldal
 
 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…