Ugrás a fő tartalomra

Betűtörténet 10: Johannes Gutenberg

Gutenberg Bibliája, Biblia Latina, 114. oldal, Johannes Gutenberg, Mainz, Németország. fotó: The University of Texas at Austin.




Copyright© 2015.artificium-artis.blogspot.com

A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!

 A Gutenberg galaxis idejében



Gian Francesco Poggio Bracciolini (1380-1459) firenzei írásmester munkája. 





A Gutenberg nevéhez köthető könyvnyomtatás kialakulása idején még nem minden olvasó rajongott a nyomtatott könyvért, nehezen fogadták el a technikai újítást. Velence az 1500-as években a könyvnyomtatás egyik legfontosabb városa volt, főként Aldus Manutius működése idején. 
Más itáliai városok nem értek a nyomába, kivéve Firenzét, ahol a festészet is nagyon magas színvonalon volt. Firenzében főként az írásművészetet gyakorolták az ezzel foglalkozó szakemberek, mint Niccolò Niccoli és Gian Francesco Poggio Bracciolini (1380-1459). 

Niccolo Niccoli: Pagina in minuscola carolina.

A műhelyekben remek kézzel írott könyvek készültek, ezért tiltva voltak a nyomtatott kötetek a könyvtárakban. Vespasiano da Bisticci híres könyvkereskedő azt írta: Könyvtárainkban a könyvek felülmúlhatatlanul jók, mindegyiket tollal írták, és ha egyetlen nyomtatott könyv is közéjük kerülne szégyenlené magát ilyen társaságban.1. Abból a szemléletből indultak ki, hogyha valami géppel egyszerűbben, olcsóbban elkészíthető, akkor kevesebbet ér és kisebb megbecsülésben kell részesíteni, mint a kézzel előállított változatot. Ez ellen a felfogás ellen próbáltak küzdeni a kor németországi könyvnyomtatói Gutenberg, Fust és Schöffer.
Niccolo Niccoli.
Itáliában, Velencében Aldus Manutius tevékenysége számottevő, aki Francesco Colonna művét a Hypnerotomachia Poliphili-t 1499-ben nyomtatta, ami mind betűtípusában (Poliphilus), mind rajzi anyagában számottevő mű, hiszen az illusztrációkat a kor legnagyobb festőinek művei ihlették. A Hypnerotomachia mű előtt, olyanok munkássága segítette a nyomtatás kialakulását Manutiusén kívül, mint Ratdolt és Plantin, akik alapos munkával vívták ki a nyomtatott betű rangját, abban a korban, amikor az emberek többsége még analfabéta volt. Újításuk a könyvek szerkezetének, a megjelenés módjának, a több koron át ívelő stílusának a létrehozása volt. Azok a betűk, amelyeket megalkottak, ma is sok tipográfusnak szolgálnak mintául. Az itáliai könyvnyomtatás történetében a sikert a szakmai pontosság adta és az, hogy az írott szövegben igyekeztek a kézírás, a szerző sajátosságait nyomtatott formában bemutatni, ami az olvasás és a civilizáció egyik alapvető elvárása volt. 
Niccolo Niccoli műve csodálatos példája a kézírásos könyvnek.
6.    Johannes Gutenberg találmányai
Johannes Gutenberg portréja. 
Gutenberg, német feltaláló, teljes nevén Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg, Mainzban született 1400 körül és 1468. február 3-án halt meg. A mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás, a betűfém, a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, szedő-sorjázó vagy más néven szedővas (winkel), a kézisajtó és a festékező labdacs európai feltalálója. Neki tulajdonítják a könyvnyomtatást, a mozgatható betűt. Életéről keveset tudunk. Gutenbergen kívül sokan kísérleteztek a könyvnyomtatással. Mi utal erre? Johannes Gutenbergnek, egyetlen könyvben és nyomtatványban sem szerepel a neve. Pontos születési dátuma ismeretlen, vagy az 1390-es évek végén, vagy az 1400-as évek elején született.

Ilyen rekeszekben tartotta Gutenberg a betűit, Gutenberg Museum Fribourg.
Kézi öntőkészülék, modernebb változat, de az elv azonos, mint Gutenberg idejében.
Ő készítette a világ első 42 soros Bibliáját, 1455 táján. A Gutenberg dokumentumok elvesztek, mert 1462 októberében, két rivális érsek közötti háborúban kifosztották és felégették a helyet, ahol tárolták. A XVII. században a város megszenvedte a harminc éves háborút. A XVIII. században a francia forradalom csőcseléke pusztított benne. Gutenberg apja kapcsolatban állt a püspöki pénzverdével, így Johannes is gyakorlatot szerzett a fémmunkákban, ami a későbbi munkájában segítségére volt. Nevét először 1420-ban említették, apja végakaratának intézésekor. Egy 1430-as dokumentum szerint a mainzi tanács engedélyezte a száműzött hazatérését. 1434-ben Johannest letartóztatták vissza nem fizetett adósság miatt, később házassági ígéret megszegéséért. 
A mainzi székesegyház.
1439-ben újból bíróság elé állt. Létrehozott egy vállalkozást barátaival, ami drágakő-csiszolással foglalkozott, illetve templomi zarándokoknak készítettek tükröket. Gutenbergnek a kegytárgy készítés mellett volt egy másik találmánya, amit a bírósági dokumentumokban rejtélyesen csak kaland és művészetként emlegettek. Létrehoztak egy gépet, amelyet Konrad Saspach esztergályossal és Hans Dünne, aranyművessel készített el. Konrad Saspach prést is készített, Hans Dünne aranyműves metszett formákat, amit a nyomdai betűk korai megnevezéseként lehet felfogni. Harmadik társuk Andreas Dritzhen, azonban meghalt pestisben. Életben maradt két testvére próbálta átvenni a helyét az üzletben, de főleg ebben a sikerrel kecsegtetőben, amiben Gutenberg társaival vett részt, vagyis a könyvnyomtatásban.
Mainz favázas házai, amelyek között Gutenberg napjait töltötte.
Gutenberg még Dritzhen halála előtt utasítást adott a formák beolvasztására. Elküldte Lorenz Beildecket szolgáját, Dritzhen fivéréhez Claushoz, hogy megkérje szedje szét a műhelyben a prés alatt fekvő tárgyat (a leírás szerint 4 csavarból állt és két csavar kiszedésével lehetett szétszerelni).Gutenberg embere mire odaért, nem találta a rejtélyes eszközt. A Dritzhen fivérek peres úton akartak részt venni az üzletben, de nem tudtak. A témával kapcsolatban Albert Kapr könyve foglalkozik, ami 1996-ban jelent meg. Címe: „Gutenberg: the Man and his Invention”. Azt állítja, hogy a nyomtatás valójában Strasbourgban született.
Gutenberg nyomdagépe.

Gutenberg művei a Weltgericht és a Donatus
A Weltgericht, az utolsó ítéletről szóló költemény, amelynek töredékeit 1892-ben találták meg a Mainzi Egyetem egyik számlakönyvének kötésében.2.1440 és 1444 között készülhetett. A Welgericht betűtípusa egyértelműen Gutenberghez köthető. A Donatus latin nyelvtankönyv, ami huszonhét soros, később került elő a strasbourgi nyelvtankönyv kötéséből. Keletkezési dátumát, 1440-re tesszük, még a strasbourgi per utáni évekre. 1445-ben a későbbi II. Pius pápa lejegyzett, egy előző évi megbeszélést, amelyen egy férfi a Bibliával kapcsolatos munkájáról beszélt neki, amit meg is mutatott. 
A Weltgericht.
Johannes Gutenberg elmulasztotta visszafizetni, néhány korábbi strasbourgi adósságát. Feljegyzések szerint 1465-ben járadékot kapott a mainzi hercegségtől. 1468 februárjából egy feljegyzés maradt hátra végakarata kedvezményezettjéről. 1444 és 1448 közöttről nem maradt fenn semmilyen információ Gutenbergről. Azt viszont tudjuk, hogy százötven rajnai forint kölcsönt vett fel, majd Johann Fust nevű ügyvédtől további nyolcszázat.
Részlet Gutenberg Weltgerichtjéből.
1445-ben pert folytatott Fust ellen, aki üzlettársa és finanszírozója volt. Fust végrehajtatta a kölcsönei behajtását és rátette a kezét Gutenberg üzletére. Fust a gazdag ember, aki elrabolta Gutenbergtől lángelméje szüleményét, vagyis a nyomdáját akkor, amikor 15 év munkájával állhatott volna elő. Bevonta a vállalkozásba Peter Schöffer patricametszőt, aki magasabb esztétikai szintre emelte Gutenberg könyveit, mint amilyen lett volna eredetileg. Amikor Gutenberg kiszállt az üzletből, akkor készítette Fust és Schöffer a Mainzi Psalteriumot (zsoltároskönyvet) és 1462-ben egy másik Bibliát.

Fust művének a részlete.

Peter Schöffer patricametsző Psalteriuma azaz Zsoltárgyűjteménye, Zsoltároskönyve.


Gutenberg Bibliája
Gutenberg Bibliája, a Genezis, Mózes első könyve.
Gutenberg nevét maradandóvá teszi az a Biblia, amelyet a világ 42 soros Biblia néven tart számon, az oldalankénti sorok számára utalóan. A több mint 1200 oldalas mű 1455 körül készült el. Sokak számára ez a könyv mindmáig a világ egyik legszebb könyve, esztétikai és technikai értelemben egyaránt.3.
A Gutenberg Biblia, fotó: AmitavGosh.com, 2012. május 30.
Érdekessége, hogy mivel korábban a kolostorokban gótikus betűkkel írtak a kódexekbe, az első nyomtatható betűket is ennek mintájára kísérletezték ki. Vagyis Gutenberg arra törekedett, hogy a kézzel írt bibliákat kövesse megjelenésben. A Biblia kiadásakor nem csak hitbéli és esztétikai szempontokat vett figyelembe az alkotó, de kereskedelmieket is. Azért nem is kívánt változtatni, a korábbi Biblia-képen, mert önmagában a nyomtatás, mint  technikai újítás nagy kísérlet volt, ezért biztosabb sikert lehetett aratni a megszokott séma, új szempontok szerinti előállításával.
Gutenberg Biblia részlet.
Egy szép részlet a Gutenberg Bibliából.
A Biblia tipográfiai értelmezhetőségének nehézségei abból adódnak, hogy egy szövegen belül Gutenberg többféle betűtípust használt. A legújabb kutatások szerint, a matricából öntött mozgatható betű, az 1470 körüli években jelent meg, akkor már el kezdtek kereskedni a betűkkel. Feltételezik, hogy Gutenberg patricák kombinációit használta a betűi létrehozásához. A korabeli technika a patricák nedves homokba való nyomása volt, vagyis lehet, hogy nem használt állandó öntőformát. Azt feltételezik, hogy matricát nem is használt. De ez csupán feltételezés és még ötszáznegyven évvel sem, a könyvnyomtatás feltalálása után sincs pontos képünk arról, hogy hogyan történt minden.
Gutenberg 42 soros Bibliájának egy hasábja.

Gutenberghez köthető technikai újítások
Gutenberg sajtójának részletei.
A könyvnyomtatás feltalálása, olaj alapú nyomdai festékek kikísérletezése, a kézirat szerkeszthetősége, a levonat kinyomtatásának a lehetősége. Egyes kutatók és Simon Loxely szerint, a könyvnyomtatás a második évezred legjelentősebb találmánya. Hatására elindult a reformáció. A korábbi évszázadokban az írásolvasás oktatása, a biblia olvasásának lehetősége az egyház hatáskörébe tartozott. Rotterdami Erasmus és Luther Márton írásai, vitairatai nagy hatást váltottak ki. Mint minden találmánynak, ennek is vannak kezdetleges és fejlesztett változatai és nem mindig azé, az érdem, aki egy találmányt kifejlesztett.
Gutenberg nyomdagépe rekonstruált változat.
 
Gutenberg által előállított ABC és más gótikus betűtípusok
Fémbetűjének ötvözetében 80 % ólom, 15 % antimon és 5% ón + nyomdafesték volt. Betűtípusa, a ma Texturnak nevezett gót típus volt,  jellemzője, hogy az egyenesen álló nyújtott betűkből álló abc. Nem íves vonalvezetés, hanem derékszögek és egyenes vonalak jellemzik, a korábbi (írott) abc-khez képest rövidebb le és felnyúló betűszárak, hogy a lehető legtöbb betűt lehessen elhelyezni egy-egy oldalon.
Textur betűtípus, forrás: Free Meyne Textur Font.

Naked monk Regular, Old English betűtípus (új).



Ezt a betűtípust majdnem ötszáz évig használták Észak-Európában, Svédországban a XIX. század végéig, Németországban a második világháborúig. Angliában az első nyomtatott könyvek, William Caxton könyvei is gót betűvel készültek. Az ő alkalmazottja Wynkyn de Worde a Fleet Street atyja, 1520-ban már antikvával nyomtatott, amelyet főleg Shakespeare műveiben használtak. Angliában a gótikus betűtípus, lekerekített, cikornyás, díszített betűtípus, amelyet Old Englishnek neveznek, s helyi érdekességnek számít. A grafikusok, tipográfusok nem használják, de amikor régi hangulatot kívánnak felidézni (szatócsbolt, régi stílusú étterem, olyan kiadványok, amelyek a múlt hangulatát idézik, akkor ezt a betűtípust használják). Észak-franciaországi cégéreken használják, ami Paul Renner szerint, azt jelenti, hogy ebből a régióból ered és nem Németországból.
Schneider Buch Deutsch Trash Fr (új).


                                                                                                               Kocsis Nagy Noémi
Ez 2476 embernek tetszik itt a blogon!
Köszönjük!

Jegyzetek:
1.David Jury: Mi az a tipográfia?  35. oldal.
2.Korai nyomtatványok töredékeit gyakran fedezik fel, régi könyvek kötéseiben. Ezeket nyomdai hulladékokként szokták nyilvántartani. A későbbi könyvkötők, szívesen felhasználták anyagukat a pergament. Amikor ezek a kötések elpusztultak, az újrakötés alkalmával napvilágra kerülnek ezek a nyomatok.
3.Simon Loxely: Titkok és történetek a betűk mögötti világból.

Felhasznált szakirodalom:
2. Ester Pastorello: L’Epistolario Manuziano, Inventario Cronologico-Analitico, 1483-1597, Firenze, Leo S. Olschki Editore, MCMLVII, 12. o.
Benda Kálmán-Irinyi Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda (1561-1961), Budapest, 1961, 25.-28.
A Kézisajtó Kora, a Bornemissza-Mantskovit Műhely, az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján.
Tóth Samu: A nyomtatott betű, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969.
Anette Laming: Őskori barlangművészet, Lascaux, Gondolat Kiadó, Budapest, 1969. Fordította Vajda Endre: 10-12. o. 46-49. o. Haiman György: Tótfalusi Kis Miklós, a betűművész és a tipográfus, élete műve betűinek és nyomtatványainak tükrében. A bibliográfiát összeállította Soltész Zoltánné, Magyar Helikon, Budapest, 1972
Magyar Művészet 1890-1919, Akadémiai Kiadó, 1981, Garas Klára: A könyvművészet és az illusztráció, 445-453. 
Világirodalmi kisenciklopédia I. (A–L). Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. és „http://hu.wikipedia.org/wiki/Aldus_Manutius
 Deák Ferenc: Betű és rajz, Kriterion, 1988. 
Pálfayné Dan Ildikó: Szíria. A civilizáció bölcsője. Második otthonom. Kőpress Nyomdaipari Kft., Budapest. Felelős vezető: Budai Gyula. 50-51 o.  Történelmi Világatlasz, Kartográfiai Vállalat, 1991. Bakos Ferenc: Idegen szavak szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994.  V. Ecsedy Judit: A régi Magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600, Balassi Kiadó, Országos Széchenyi Könyvtár, 2004.
Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel, Osiris Kiadó, 2004.
Type A Visual History of Typefaces and Graphic Styles, 1628-1900, 1901-1938 Taschen, edited by Cees W.de Jong, With texts by Jan Tholenaar and Cees W.de Jong. Volume I., Volume II.
Ady Endre összes versei, Osiris Kiadó Budapest, 2006.
Simon Loxely: titkok és történetek a betűk mögötti világból, London, 2004, fordító: Kertész Balázs, Láng Zsuzsa, 2007
David Jury: Mi is az a tipográfia? fordító: Gebula Judit, Kovács Balázs, Scolar Kiadó,  2007.
Füzesné Hudák Julianna, Erdész Ádám: Egy nyomdaműhely titkaiból: Gyomai Kner Nyomda. Gyomaendrőd: Gyomai Kner Ny. Zrt. (2007).
Storm Type Foundry, Etelka Hairline, Real Store (Czech).
Wikipedia az egyes szócikkekhez.
Ring Graphic Crew weboldal, 2009.es május 18-i frissítés. 
Romanek Imre: Mobil eszközök hatása a tervezőgrafikára, szakdolgozat, KREA Kortárs Művészeti Iskola, Budapest, 2012. március 6. Konzulens tanár: Kocsis Nagy Noémi
Harry Ransom Center weboldala, The Univerity of Texas at Austin 
Modern Libraries: 1550s-1590s CE weboldal
 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…