Ugrás a fő tartalomra

Betűtörténet 7.: Betűkészítő eszközök, nyomtatási módok


Copyright© 2016.artificium-artis.blogspot.com

A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!

Könyvkészítés.

Európai nyomtatási módok
Mi igényelte a nyomdászat kialakulását Európában és mikortól számítjuk azt? A XV. században voltak első jelei az Ázsiában már ismert nyomtatásnak, vajon van- e kapcsolat a kettő között? Azt biztosan tudjuk, hogy Európában a kódexmásolók nem győzték munkával, tehát szükségszerű volt egy ilyen találmány alkalmazása. Az értelmiség az egyház irányításán kívül is sokszorosítani kívánta a tudást és bővíteni ismereteit. A reneszánsz embernek már nagyobb volt a műveltség igénye, mint a középkorban élt társának. A kínai és az európai könyvnyomtatás is mozgatható betűt használt, de semmi bizonyítékunk nincs a két kultúra közötti összefüggésre, hacsak nem a kereskedők révén, akik a könyvnyomtatásra vonatkozó ismereteket elhozták Ázsiából.
Európában a táblanyomtatás és a mozgatható betű gondolatát adhatták, a XIII. század körül használatos pecsétek is, amelyek betűket tartalmaztak. Vagy a technikai újítást nyújthattak a fametszők is, akik a XV. század elején a táblanyomtatás munkáját végezték. Az ördög bibliájaként ismert kártyajátékok, amelyeket az egyház tiltott, de a kocsmákban, fogadókban és titkos helyeken igen népszerűek voltak, a nagy igényre való tekintettel fametszettel készültek, mert így könnyebb volt sokszorosítani. Ebből kifolyólag finomodott a fametszés technikája.
Könyvkészítő műhely.

A nagy technikai újítás előtt
A Gutenberg féle nyomdagép megjelenése előtt már lehetővé vált, a betűnként való egyedi szedés. Így lehetőség nyílt arra, hogy különálló betűk megválasztott sorozatából lehessen szedni, nyomtatni, majd ugyanazokat az elemeket más sorrendbe rakva, új összeállításban ismét kinyomtatni. Kínában már a második évezred kezdetén, de valószínűleg az első évezred közepe óta létezett a nyomtatás. A nyomómintát azonban, akkoriban még egy tömbben faragták ki és erre a fordított (tükör) képre nyomták rá a papírt.
A nyomóminták anyagai lehettek porcelánból, fából, bronzból. Egyedileg szedhető betűt használtak Kínában, később Koreában, még jóval az európai megjelenése előtt, de módszer azért nem terjedt el, mert a távol-keleti nyelvek több ezer írásjegyet használtak.
Betűöntő.
Kína és Európa (Gutenberg) eljárásának hasonlósága
A kínaiak több ezer írásjele közül, amelyeknek csak kis része jelölt hangot, a többsége a kifaragott nyomtatható jeleknek, szótagokat és szavakat, elvont fogalmakat jelöl. Johannes Gutenberg a betűin kívül, gyakran előforduló betűkompozíciókat, úgynevezett, ligatúrákat Æ, Œ készített és ezeket egy dúcra faragta, öntötte ki, de használt rövidítéseket is. A 42 soros (B42) bibliájához, 290 különböző jelet öntött, de ez később nem volt annyira használatos. 
Ligatúrák.
A ligatúrák használata a könyveknek, a kézíráshoz való hasonlatosságának létrehozása miatt volt fontos, vagyis akkoriban a cél nem elsősorban a technikai újítás, hanem a kézzel írott kódexek másolása volt. A valódi változás, a XV. században kezdődött, amikor az itáliai humanista nyomdászok, a reneszánsz írás betűjeleit kezdték el alkalmazni, aminek természetesen az alapja az ókori antikva volt. Tökéletesedett a nyomtatás folyamata, a kézírás elkülönült a nyomtatástól. Az új könyvek jellemzői az antikva betűformák és az újfajta sorritmus.

A klasszikus nyomtatás kellékei és emberei
A szakemberek, akik a nyomtatáson dolgoztak
1. a tervező,
2. a metsző,
3. az öntő.
Betűöntő emberek és műhely.
A betű készítése
Amikor a nyomdászat elkezdődött, akkor ezt a nagy kézügyességet igénylő munkát egyedül végezte a nyomdász. Elkészített egy tervet, abból kialakította a fém rudacskát, ami acélból volt. Egyik végére véste a betű képét, formáját, hogy a betű alakja kirajzolódjon. Ezt hívták:
-       patricának
-       sablonnak vagy
-       betűfej-lyukasztónak.
A fémlemezbe sajtolt betűs fém rudacska a patrica, amelynek a lenyomata a matrica. A betűk készítése betűfejes fémrudacska, a betűbeütő eszköz, a patrica elkészítésével kezdődött, amit acélból metszettek ki mint a betű, fordított képét. A patricát ezután fakalapáccsal beütötték egy lágyabb fémbe, fémötvözetből készült fémlapra (réz, bronz), gondosan azonos mélységben. Ez a rézdarab lett a matrica, a betű öntőmintája. Ebből a negatív formából több betűt lehetett önteni, de ezek idővel koptak. A matricát betűöntőmintába illesztették és kitöltötték fémolvadékkal – ólom, ón és antimon keverékével – ezzel jött létre a fordított betű, kidomborodó képe és a betűtörzs. Ezt annyiszor sokszorosították ahányszor kellett.
Bélyegzővas és matrica.
A matricából, a negatívból, az öntőgép segítségével sokszorosították és gyártották a betűket. 1938-ig a Gutenberg által feltalált gépek korszerűsítettebb változatait használták, ami napi tíz óra munkával, csak 2000-3000 ezer betűt tudott előállítani, de a hatvanas években a betűöntő gépekkel, már napi 40.000 –et. A hatvanas években, még a betűtervezést, megfelelő műteremben végezték, az alapos tervezés után, de a véglegesítés előtt ellenőrizték az arányokat és az összképet is. A hatvanas években, de még a digitalizálás feltalálása előtt is, a betűterv rajzát, vetítőgéppel vitték át a fémlemezre és egy úgynevezett precíziós géppel vésték ki. A gép fontos része volt a pantográf, amelynek lényege az volt, hogy századmilliméternyi pontossággal követte a rajz vonalát. Miután a gép kivéste a betűt, mikroszkóppal nézték meg és ha korrekcióra volt szüksége, akkor utána véstek.

Betűöntő készülék.
Betűszedő gép
A betűszedő gépet, a XIX. században találták fel, mert korábban kézzel szedték a betűket (Gutenberg óta), a betűszekrényből és helyezték a szükséges sorrendben, a kézben tartott sorjázóba vagy a szedővasba. A sorjázóból vagy szedővasból, vagyis ebből az eszközből vették ki a betűt. Ennek a szerkezetnek a lényege, hogy három oldalról zárt volt és ebből a szorosan záródó keretből, formazáró keretből, emelték át a szedést a nyomógép nyomólapjára.
XIX. sz-i betűszedő gép.
A nyomtatott betű elemei
A betűnek a papíron megjelenő alakja a betűkép. A betűkép a nyomdai pontban kifejezett mérettől függ. A betűképet környező fehér mező a betű húsa, ami fehér ugyan, de benne van az előző és következő betű vonalában, ezért meghatározza a betűközt és a sorközt. A fehér rész, vagyis a betű húsa legalább annyira meghatározza a szedés és a szöveg ritmusát, mint a fekete, vagyis a betűk képe.
Azt az optikai vonalat, amelyen betűk állnak betűvonalnak hívjuk. Ettől válik áttekinthetővé és szabványossá a szöveg. A betűvonal lényege, hogy minden 10 pontos betűtörzs, függetlenül a típustól, kortól megjelenéstől, egy vonal mentén kell, hogy elhelyezkedjen. A fémbetű alsó és felső síkja, a betűkép és a betű lába közötti távolság, a betűmagasság. A betűknek és jeleknek a típustól, fajtától, törzsmérettől függetlenül azonos magasságúnak kell lenni. Betűtörzsnek nevezzük a valódi betű testet, aminek valódi méretét az az alapvonal hosszúság határozza meg, amivel derékszöget zár be. 
Century schoolbook betűtípusa.
A betűk grafikai megjelenését, egységét a következő dolgok határozzák meg:
1.a kerekded elemeik tengelyállása,
2.a talpak és fejek, azaz a szerifek alakja,
3. a méretek aránya,
4.a tervezéshez használt betűíróeszköz és az alkalmazott írástechnika,
5. ezek szerint lehet a betű típusa Garamond, Bodoni, Caslon stb.

Szabványos betűmagasság
Európában: 62 2/3 pont
Oroszországban: 66 ¾ pont
Anglia és Egyesült Államok: 62 pont
A betűkép nem tölti ki a betűtörzs egész felületét, ezért azonos törzsmagasságú betűk betűképeinek méretei, attól függenek, hogy milyen típusról van szó. Kockacukor és Kockacukor  - világosan látható, hogy az Arial talp nélküli betűnek a 12 pontos változata, nagyobbnak és vastagabbnak tűnik a Times New Roman 12 pontos betűjénél. A betűnagyságot, a törzsmagasság pontokban kifejezett méretével jelöljük:  6, 8, 10, 12.
Betűméretek:                              pontokban                                   milliméterekben
Hatos                                                6                                                    2,256
Nyolcas                                             8                                                    3, 008
Kilences                                            9                                                    3, 385
Tízes                                                10                                                   3,760
Tizenkettes                                       12                                                   4,513
Tizennégyes                                     14                                                   5,264
Tizenhatos                                        16                                                   6,016
Tizennyolcas                                     18                                                   6, 767
Húszas                                               20                                                   7,521
Huszonnégyes                                   24                                                   9.026
Huszonnyolcas                                  28                                                   10,529

Pantográf, ami nagyban elősegítette a pontos munkát. A betűterv rajzát, vetítőgéppel vitték át a fémlemezre és egy úgynevezett precíziós géppel vésték ki. A gép fontos része volt a pantográf, amelynek lényege az volt, hogy századmilliméternyi pontossággal követte a rajz vonalát.

A betűk fajtái 
Verzális, kapitális, kis kapitális, kurrens, script, álló, kurzív, félkövér, kövér és ezek variációi. 

        A Franklin Gothic méretnövekedése.
Az egyedileg szedhető betű
Ma amikor a számítógépet használjuk arra, hogy rendezzük és alakítsuk a betűket, az írást, magunk állítjuk be a nyomtatást. Az 1950-es évek végéig, a nyomdai betű fizikai valóság volt. A betű a következőképpen nézett ki: egy fémdarab, amelynek fejrészére a betű fordított képe volt vésve (erre a felületre került a festék, innen pedig a nyomás után a papírra). A betűtörzs, a rajta lévő betűtől függően változó szélességű, de azonos hosszúságú, szögletes idom, amelynek hossza nem volt több a hüvelykujj szélességénél, hogy az anyaghasználat takarékos legyen. Gutenberg korszakalkotó találmánya a mozgatható, egyedileg szedhető nyomdai betű, aminek valódi mérete 23 cm. Az oldalon található kis horonynak köszönhetően, a szedő kizárólag tapintással is meg tudja állapítani, hogy melyik a felső oldala.
Betűszedő rekesz, görög betűkkel.
A mai kor betűtípusai
A nyolcvanas években a talpas betűk voltak divatosak a könyvekben, ma a talp nélküli betűk dominálnak, illetve a húszas évek, vagy az ötvenes évek valamelyik időtlen betűtípusa. A régi elv a keskenyebb és egymáshoz közel állóbb betűtípusok alkalmazása volt a jellemző, de időközben - megnövelték a betűk méretét és egy bizonyos irányba eltolták a betűk alakját, valamint szélesítették és széthúzták azokat, hogy nagyobbnak tűnjenek.
A számítógép megjelenésével, a korábbi időkkel ellentétben mindenki a maga tipográfusa lehet. A régebben igen költséges betűszedést mindenki végezheti, aki számítógéppel rendelkezik, természetesen nem mindegy, hogy milyen minőségben. Attól, hogy egy ilyen remek eszköz a rendelkezésünkre áll, nem leszünk automatikusan tipográfusok, kell hozzá grafikai alapképzés, a tipográfiatörténet ismerete, régi könyvek lapozgatása, vagy reprint kiadványoké, a kézzel használatos eszközök ceruza, ecset, toll ismerete és fantázia, amikor magunk alkotunk új feliratokat és nem szolgaian másoljuk őket.
New Century Schoolbook
A digitális világ előtti időszak a font és nemzeti karakterek 1.
A hagyományos angol fount időszak, a digitális világ előtti betűtípusokra vonatkozik, ami már az egész világon használatos az- az amerikai font forma. A fount eredetileg: egy azonos típusú és méretű, teljes karakterkészletet jelentett. A font napjainkban: egy bizonyos, azonos formakincsű, mérettől független ABC tervét jelenti. 
Írások típusai.

Ahány nemzet, annyiféle betűtípus, karakter létezik, a nemzeti karaktereknek megfelelően, Simon Loxely szerző szerint:
A svájci: - tiszta vonalú, kontrollált, jól rendezett.
A francia: - nagystílű, cikornyás, individualista univerzum.
Miközben alkotóik a kreativitásra hivatkoznak, Amerikában még a betű is üzlet.
Az amerikai: - miközben alkotóik a kreativitásra hivatkoznak, Amerikában még a betű is üzlet.
Az angol: – excentrikus, magába zárkózó és tipofil.
Akik tipográfusok lettek, a történelem folyamán, azok valamilyen más kísérletezésből jutottak oda, ahol most tartanak, az alkimistákhoz hasonlóan és véletlenül kísérletezték ki, amit most látunk.
Stephenson, English Two-Line Ornamented, 1797.

                                                                                                  Kocsis Nagy Noémi 
Ez 2200 embernek tetszik itt a blogon!
Köszönjük!
                                                                                                               
                                                                                                            
                                                                                                    Jegyzetek:
1.    Részletek Simon Loxely könyvéből, Akadémiai Kiadó, 2007.
Felhasznált szakirodalom:
Felvinczi Takács Zoltán: A Kelet művészete, Dante Kiadás Budapest, 1943.
Benda Kálmán-Irinyi Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda (1561-1961), Budapest, 1961, 25.-28.
A Kézisajtó Kora, a Bornemissza-Mantskovit Műhely, az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján.
Tóth Samu: A nyomtatott betű, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969.

Anette Laming: Őskori barlangművészet, Lascaux, Gondolat Kiadó, Budapest, 1969. Fordította Vajda Endre: 10-12. o. 46-49. o.
Haiman György: Tótfalusi Kis Miklós, a betűművész és a tipográfus, élete műve betűinek és nyomtatványainak tükrében. A bibliográfiát összeállította Soltész Zoltánné, Magyar Helikon, Budapest, 1972
Magyar Művészet 1890-1919, Akadémiai Kiadó, 1981, Garas Klára: A könyvművészet és az illusztráció, 445-453.

Deák Ferenc: Betű és rajz, Kriterion, 1988. 
Pálfayné Dan Ildikó: Szíria. A civilizáció bölcsője. Második otthonom. Kőpress Nyomdaipari Kft., Budapest. Felelős vezető: Budai Gyula. 50-51 o. 
Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994.
V. Ecsedy Judit: A régi Magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600, Balassi Kiadó, Országos Széchenyi Könyvtár, 2004.
Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel, Osiris Kiadó, 2004.
Type A Visual History of Typefaces and Graphic Styles, 1628-1900, 1901-1938 Taschen, edited by Cees W.de Jong, With texts by Jan Tholenaar and Cees W.de Jong. Volume I., Volume II.
Ady Endre összes versei, Osiris Kiadó Budapest, 2006.
Simon Loxely: titkok és történetek a betűk mögötti világból, London, 2004, fordító: Kertész Balázs, Láng Zsuzsa, 2007
David Jury: Mi is az a tipográfia? fordító: Gebula Judit, Kovács Balázs, Scolar Kiadó, 
2007.
Füzesné Hudák Julianna, Erdész Ádám: Egy nyomdaműhely titkaiból: Gyomai Kner Nyomda. Gyomaendrőd: Gyomai Kner Ny. Zrt. (2007).
Storm Type Foundry, Etelka Hairline, Real Store (Czech).
Wikipedia az egyes szócikkekhez.
Romanek Imre: Mobil eszközök hatása a tervezőgrafikára, szakdolgozat, KREA Kortárs Művészeti Iskola, Budapest, 2012. március 6. Konzulens tanár: Kocsis Nagy Noémi




Megjegyzések

  1. Kocsis Nagy Noémi!
    Fenti írását nagyon jónak találtam, ezért szeretném grafikus növendékeimnek továbbítani, link formájában küldeném el nekik.
    Kérem engedélyezze.
    Köszönettel:
    Nagy Boglárka

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…