Ugrás a fő tartalomra

Betűtörténet 11: Mátyás király Corvinái és itáliai könyvemlékek



Copyright©2016. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Kiadvány Vespasiano da Bisticci könyvkereskedő gyűjteményéből.



A Gutenberg nevéhez köthető könyvnyomtatás kialakulása idején még nem minden olvasó rajongott a nyomtatott könyvért, nehezen fogadták el a technikai újítást. Velence az 1500-as években a könyvnyomtatás egyik legfontosabb városa volt, főként Aldus Manutius működése idején. Más itáliai városok nem értek a nyomába, kivéve Firenzét, ahol a festészet is nagyon magas színvonalon volt. Firenzében főként az írásművészetet gyakorolták az ezzel foglalkozó szakemberek, mint Niccolò Niccoli és Gian Francesco Poggio Bracciolini (1380-1459).



Niccolo Niccoli egyik csodálatos műve.


A műhelyekben remek kézzel írott könyvek készültek, ezért tiltva voltak a nyomtatott kötetek a könyvtárakban. Vespasiano da Bisticci híres könyvkereskedő azt írta: Könyvtárainkban a könyvek felülmúlhatatlanul jók, mindegyiket tollal írták, és ha egyetlen nyomtatott könyv is közéjük kerülne szégyenlené magát ilyen társaságban.1. Abból a szemléletből indultak ki, hogyha valami géppel egyszerűbben, olcsóbban elkészíthető, akkor kevesebbet ér és kisebb megbecsülésben kell részesíteni, mint a kézzel előállított változatot. Ez ellen a felfogás ellen próbáltak küzdeni a kor németországi könyvnyomtatói Gutenberg, Fust és Schöffer.
Részlet Niccolo Niccoli egyik művéből.


Itáliában, Velencében Aldus Manutius tevékenysége számottevő, aki Francesco Colonna művét a Hypnerotomachia Poliphili-t 1499-ben nyomtatta, ami mind betűtípusában (Poliphilus), mind rajzi anyagában számottevő mű, hiszen az illusztrációkat a kor legnagyobb festőinek művei ihlették. A Hypnerotomachia mű előtt, olyanok munkássága segítette a nyomtatás kialakulását Manutiusén kívül, mint Ratdolt és Plantin, akik alapos munkával vívták ki a nyomtatott betű rangját, abban a korban, amikor az emberek többsége még analfabéta volt. 


Az egyik Vespasiano da Bisticci által támogatott könyv oldala.

Újításuk a könyvek szerkezetének, a megjelenés módjának, a több koron át ívelő stílusának a létrehozása volt. Azok a betűk, amelyeket megalkottak, ma is sok tipográfusnak szolgálnak mintául. Az itáliai könyvnyomtatás történetében a sikert a szakmai pontosság adta és az, hogy az írott szövegben igyekeztek a kézírás, a szerző sajátosságait nyomtatott formában bemutatni, ami az olvasás és a civilizáció egyik alapvető elvárása volt.  

Mátyás király udvari kultúrája és könyvemlékei
Mátyás király trónusán Beatrix királynéval követeket, az egyház képviselőit fogadja.
Mátyás uralkodása idején (1458-1490), az itáliai reneszánsz kezdett elterjedni. Mátyás király Luxemburgi Zsigmond uralkodása után huszonegy évvel került az ország élére. Az olasz reneszánsz Magyarországon való, igen korai (az európai példáknál hamarabb) történő kialakulásához az is hozzájárult, hogy a XIV. századtól kezdve erős dinasztikus, politikai és kulturális kapcsolataink voltak Itáliával, az előző uralkodó és embereinek köszönhetően. Magas hivatali funkciókat betöltő és Magyarországon dolgozó itáliai személyek, mint Filippo Scolari és Andrea Scolari, olyan alkotókat hívtak hazánkba, akik jól ismerték a korabeli (firenzei) reneszánsz művészet kísérleti jellegét, mint Manetto Ammanatini-t, Masolino da Panicale-t (eredeti nevén: Tommaso di Cristoforo Fini körülbelül 1383- 1447). Ezen művészek patrónusai között meg kell említenünk a legfontosabbat Ozorai Pipot (eredeti nevén Filippo Scolarit, aki Zsigmond király hűséges embere és hadvezére volt), aki Masolino da Panicale-t 1426-ban hívta hazánkba és neki dolgozott.







Masolino da Panicale: Bűnbeesés, forrás: sulinet

Az olasz művészek elhelyezkedését a XIV. században, Budán megtelepedett itáliai kereskedő kolónia is segítette. Ismertek Mátyás király itáliai uralkodókkal és egyházi személyekkel az úgynevezett Legával való kitűnő kapcsolatai. Ennek az egyesületnek a tagjai voltak, IV. Sixtus pápa, az Aragóniai Ferdinánd (Nápoly királya), Lorenzo de’Medici (Firenze ura), Federigo da Montefeltro (Urbino hercege) és Ercole d’Este (Ferrara hercege). Mátyás 1476-ban vette feleségül Aragóniai Beatrixot, a nápolyi királylányt és ezzel tagja lett, annak a főúri köteléknek, társaságnak, akik a kor legkeresettebb művészeit foglalkoztatták. Beatrixnak köszönhetően sok értékes és pompás kiállítású kötet került a magyar királyi udvarba.
Beatrix királyné és Mátyás király kettős arcképe, 1485-1490, fehér márvány, zöld jáspis, Magyar Nemzeti Galéria.
Az itáliai humanizmus képviselői, azt a meggyőződést ültették el az uraikban, hogy csak a művészet színvonalának emelésével lesz Itália olyan, mint az ókorban. A magyarországi humanizmus majdnem ugyanakkor kezdődött, mint Itáliában, mert az Anjou uralkodók, a nápolyi ágból származtak, ezért a történetírásunk és a kancellária munkái, pár évtizeddel követték az itáliai petrarcai kezdeteket. Ez a felfogás csak folytatódott Mátyás idejében és házassága révén mindinkább kiteljesedett.
Vitéz János, Mátyás nevelőjének portréja.

Reneszánsz könyvemlékek Mátyás korából
Vitéz János, Mátyás király nevelője, aki a királyt latinul tanította hívta fel figyelmét, az ókori uralkodók nagy tetteire Traianusra, Nagy Sándorra és Julius Caesarra. Vitéz Jánosnak abban is elengedhetetlen szerepe volt, hogy mivel a könyvgyűjtés a szenvedélyei közé tartozott, felhívta Mátyás figyelmét erre a humanista tevékenységre. 1470 körül alapította Mátyás a híres Corvina Könyvtárat (Bibliotheca Corviniana), amely fénykorában mintegy kétezer kötettel büszkélkedhetett és amelyhez Janus Pannonius is csatlakozott támogatva a munkát. A könyvtár részei lettek, Vitéz János egy évtizeddel korábbi Itáliából rendelt, pompás miniatúrákkal és képanyaggal gazdag kézzel festett és írt kódexei, amelyek az alábbi műhelyekből, vagy miniátoroktól származtak:
-       Attavante műhely, 
-       Gherardo,
-       Francesco del Cherico.
A magyarországi Corvinákon elismert itáliai miniatúrafestők dolgoztak, az 1480-as években, mint Francesco Rosselli, a lombardiai Franciscus del Castello Mediolano, a milánói Fra Zoan Antonio Cattaneo, a dalmát Felix Ragusinus. A könyvtár bővülését olyan korabeli szakemberek segítették, mint Bartolomeo Fonte, Taddeo Ugoletti, vagy Galeotto Marzio. Ugyanakkor sok nemesi család számára adományleveleket készítettek, többek között lindvai Bánffy Miklós-nak 1481-ben. Ezeket az adományleveleket Francesco del Castello festette ki. A Corvina Könyvtár nevét a család címerében szereplő hollóról (latinul corvus) kapta. A könyvtár létrehozása megfelelt a humanista ideálnak, ráadásul a kötetek száma és kiválósága megelőzte még Lorenzi il Magnifico firenzei gyűjteményét is.

A budai könyvkötő műhelyben készültek a bőrkötések, a híres Corvina Könyvtár számára, többek között a Lucretius kódexhez, 1481-ben. Ezen felül a köteteket boríthatták még bársonnyal, vagy selyemmel, zománcozott ezüst részekkel és egyéb díszekkel, csatokkal. A belsejében mindazok a rajzolt motívumok találhatóak, amik a későbbi magyar nyomdászat során is folyton fel-feltűnő jellegzetességek, de ott már fametszetek formájában: ilyenek lehettek a lapokat keretező pompás, aranyozott virágdíszek, ismert és ismeretlen személyek kisebb-nagyobb képei keretbe foglalva, vagy úgynevezett arabeszkek, amik indaszerűen fonják körbe a rajzos-szöveges kompozíciót és a festészetben is előforduló reneszánsz architektúra részletek, oszlopok, kapuk. Mátyás király maga is sokszor ábrázolt személy, hol önmagában jellegzetes profil portréjával, hol Beatrixxal, amint papokat fogad, hol csak egy iniciáléba foglalva, ahol a lap alját a családi hollós címer díszíti. 
A Corvinák tematikája elsősorban a humanista ideált tükröző, ókori görög szerzők műveinek bemutatására törekedett, s ezek a kötetek a könyvtár harminchárom százalékát alkották.   Felbecsülhetetlen értéket képviseltek. Egyúttal latin egyházatyák írásait is megjelentették, természetesen latin nyelven. Ugyanakkor olyan kérdésekről is szó esett bennük, amely a kor művelt főit, de Mátyás királyt érdekelhették, mint történelem, építészet, irodalom, orvostudomány, természettudósok írásai és jog. Amikor Mátyás király 1490. április 6-án meghalt, nemcsak az igazság lett oda, hanem sajnos a munka is leállt a könyvkészítő műhelyben. A trónon őt követő Ulászló nagyvonalúan elajándékozgatta a köteteteket nem tudta értékelni ugyanis a benne rejlő páratlan szellemi örökséget és esztétikai minőséget. Beatrix királyné jó néhány Corvinát visszaküldött Nápolyba, Habsburg Mária (aki II. Lajos felesége és V. Károly húga volt) néhány példányt magával vitt Brüsszelbe.
A Corvina egyik szép példányának oldala Mátyás király portréjával.

A törökök Budára való betörésével és elfoglalásával a Corvina Könyvtár meg is szűnt, mert a Corvinákkal együtt 650 értékes antik kéziratot is elvittek. Néhány kötet azonban megmaradt. A törökök azonban tisztában voltak a Corvinák felbecsülhetetlen értékével ezért ezek a szultáni gyűjteménybe kerültek, amikkel évszázadokon át a követeket ajándékozták. Számos Corvina így került Oxfordba, Lipcsébe vagy a lengyel Torunba. Bethlen Gábor fejedelem, Pázmány Péter a művelt jezsuita egyházfő és I. Rákóczi György is vissza szerették volna ezeket szerezni, de nem jártak sikerrel. A Ransanus-kódex például Mátyás király halála után készült el és úgy került Magyarországra, hogy Bakócz Tamás püspök ajándékba kapta. Hosszas hányattatás után Jankovich Miklós ajándékozásának köszönhetően a Széchenyi Könyvtárba jutott. Huszonhat kötetet Ferenc Józsefnek ajándékoztak 1869-ben, amiből négy I. Abdul Aziz szultán nagyvonalúságának köszönhetően a Topkapi Szeráj Könyvtárából került a császárhoz. Ezeket Ferenc József császár a Magyar Nemzeti Múzeumnak adta, ami a Széchenyi Könyvtár elő-intézményeként fogható fel. Szerencsére a nemzeti könyvtárunkba visszakerült a Damascenus corvina és a Scholasticus corvina is. 1877-ben szerencsés módon a Topkapi Szeráj Könyvtárának egyéb corvinái is visszakerültek II. Abdul Hamid szultán nagyvonalúsága révén. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nagy gyűjteményt kaptunk vissza a török kormánytól, amelyeket ma az Országos Széchényi Könyvtárban őriznek Budapesten.
A Corvinakötések bélyegzői.

Csapody Csaba szerint: „Mégis, legalább mennyiségben, a könyvtár zöme még együtt volt akkor, amikor Szulejmán szultán 1526-ban bevonult Budára. Pestet, Budát elhamvasztotta, de a királyi palotát megkímélte ettől a sorstól. „Mivel benne tartózkodott, nem tartotta illendőnek a fölégetését." De „a nyomorult királynak a várban levő tömérdek kincsei, házi berendezése, ágyúi, ágyúgolyói lefoglaltattak". A tömérdek elhurcolt zsákmány közt kellett lenniük a Corvina Könyvtár díszes köteteinek is, mert ettől kezdve sorra bukkannak föl korvinák Konstantinápolyban, és a végső maradványokat 1862-ben a Magyar Tudományos Akadémia egy küldöttsége megtalálta a szeráj helyiségeiben. Ezek egy-két kivétellel ma szultáni ajándékként Budapesten vannak”.
Egy szép Corvina Mátyás király udvarából.
1990-ben Mátyás halálának ötszázadik évfordulóján az Országos Széchényi Könyvtár kiállítást rendezett, hogy bemutassa a Corvinákat. A kiállítás sajnos az eredeti gyűjteménynek csak töredéke volt látható, de a tárlatból az derült ki, hogy a Bibliotheca Corviniana egykor közvetlenül a vatikáni könyvár után következett nagyságát és változatosságát tekintve. Még őriznek Corvinákat a világ más tájain is, így a Vatikáni Könyvtárban kilencet, az Egyesült Államokban négyet, a Bécsi Nemzeti Könyvtárban harminchetet, míg Brüsszelben, Salzburgban és Prágában is egy párat. Hazánkban ötvenhárom kötetet őriznek. Bárcsak más kormányok is a törökhöz hasonlóan nagyvonalúak lennének és visszaszolgáltatnák kincseinket. 2005 óta a Bibliotheca Corviniana az Unesco Világörökség listájának részét képezi.
A Corvina egyik lapja.

Kocsis Nagy Noémi

Ez 4335 embernek tetszik itt a blogon!
Köszönjük!



Felhasznált szakirodalom:
2. Ester Pastorello: L’Epistolario Manuziano, Inventario Cronologico-Analitico, 1483-1597, Firenze, Leo S. Olschki Editore, MCMLVII, 12. o.
Benda Kálmán-Irinyi Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda (1561-1961), Budapest, 1961, 25.-28.
A Kézisajtó Kora, a Bornemissza-Mantskovit Műhely, az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján.
Tóth Samu: A nyomtatott betű, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969.

Anette Laming: Őskori barlangművészet, Lascaux, Gondolat Kiadó, Budapest, 1969. Fordította Vajda Endre: 10-12. o. 46-49. o.
Haiman György: Tótfalusi Kis Miklós, a betűművész és a tipográfus, élete műve betűinek és nyomtatványainak tükrében. A bibliográfiát összeállította Soltész Zoltánné, Magyar Helikon, Budapest, 1972
Magyar Művészet 1890-1919, Akadémiai Kiadó, 1981, Garas Klára: A könyvművészet és az illusztráció, 445-453. 

Világirodalmi kisenciklopédia I. (A–L). Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. és „http://hu.wikipedia.org/wiki/Aldus_Manutius
 Deák Ferenc: Betű és rajz, Kriterion, 1988. 
Pálfayné Dan Ildikó: Szíria. A civilizáció bölcsője. Második otthonom. Kőpress Nyomdaipari Kft., Budapest. Felelős vezető: Budai Gyula. 50-51 o. 

Történelmi Világatlasz, Kartográfiai Vállalat, 1991.
Bakos Ferenc: Idegen szavak szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. 
V. Ecsedy Judit: A régi Magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600, Balassi Kiadó, Országos Széchenyi Könyvtár, 2004.
Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel, Osiris Kiadó, 2004.
Type A Visual History of Typefaces and Graphic Styles, 1628-1900, 1901-1938 Taschen, edited by Cees W.de Jong, With texts by Jan Tholenaar and Cees W.de Jong. Volume I., Volume II.
Ady Endre összes versei, Osiris Kiadó Budapest, 2006.
Simon Loxely: titkok és történetek a betűk mögötti világból, London, 2004, fordító: Kertész Balázs, Láng Zsuzsa, 2007

David Jury: Mi is az a tipográfia? fordító: Gebula Judit, Kovács Balázs, Scolar Kiadó,  2007.
Füzesné Hudák Julianna, Erdész Ádám: Egy nyomdaműhely titkaiból: Gyomai Kner Nyomda. Gyomaendrőd: Gyomai Kner Ny. Zrt. (2007).
Storm Type Foundry, Etelka Hairline, Real Store (Czech).
Wikipedia az egyes szócikkekhez.

Ring Graphic Crew weboldal, 2009.es május 18-i frissítés. 
Romanek Imre: Mobil eszközök hatása a tervezőgrafikára, szakdolgozat, KREA Kortárs Művészeti Iskola, Budapest, 2012. március 6. Konzulens tanár: Kocsis Nagy Noémi
Harry Ransom Center weboldala, The Univerity of Texas at Austin 
Modern Libraries: 1550s-1590s CE weboldal                                                                                        


















Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…