Ugrás a fő tartalomra

Betűtörténet 23: Magyar könyvművészet a XIX.-XX. század fordulóján

Copyright© 2015.artificium-artis.blogspot.com

A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!

Falus Elek: Ady Endre verseinek gyűjteményes kötete, a Nyugat Kiadása, 1918.


A századforduló időszakában már megváltoztak az igények a könyvművészetben, nyomdászatban és a kiadványok megjelenésével kapcsolatos elvárásokban. A tervezésben a korábbiaktól eltérő szempontokat is figyelembe kellett venni, vagyis megnőtt az igény arra, mint a már a blogon tárgyalt Kner nyomda esetében is, hogy a jó grafikusok készítsenek illusztrációkat az írások mellé. A kompozíció, a látvány része kellett legyen. Szép, elegáns védőborítókkal látták el a köteteket, amelyre nagyszerű példákat találunk a magyar szecessziós könyvművészetben.


Falus Elek: Wiesner Jakab könyveiből, 1904.


Az volt a cél, hogy a kötés, a fejlécek, az iniciálék, záródíszek, a könyvdíszek, vagyis minden olyasmi, ami már a korábbi évszázadokban is nyomdászok kísérletezéseinek részét képezte, mind-mind egységes tervezés alá kerüljön, magas művészi minőségben. A tizenkilencedik-huszadik század fordulójának könyvművészeti igényességét, majd az azt követő évtizedek csodáit, azóta csak nehezen tudták felülmúlni szakmai tekintetben, mert kihalt az a könyvkötő, nyomdász szakember gárda, akiknek a tudás még a kisujjában volt.
A Nyugat első számának a címlapja, 1908. Beck Ö. Fülöp emlékérmével.
A sokszor emlegetett Arts and Crafts alkotók, William Morris igényei, a saját maga által metszett betűk, a kézi merítésű papírok, arra inspirálták a magyar könyvtervezőket, hogy az írott betű hagyományaihoz térjenek vissza, ami legeslegújabban itt a XXI. század elején a Hand lettering mozgalomban újra megvalósulni látszik. Vagyis a tipográfiai divatok újból és újból visszatérnek, a széphez, az eszményihez, az igényeshez. A XIX./XX. század fordulójának legfőbb szempontjai voltak, a jó minőségű, de viszonylag olcsó papírok, az egységes és ízléses díszek, és belső formálás, aminek végeredményeként létrejöhetett a tipográfiai összhang. Napjainkig jó érzés ezeket a könyveket a kezünkbe vennünk. 
Ady Endre verseinek gyűjteményes kötete. Nyugat Kiadó, a háttérben a rossz felbontás miatt nemigen látszik, de a Nyugat Folyóirat szimbóluma, Beck Ö. Fülöp domborművével.Régikönyvek.hu
Kik és mik hatottak a magyar tipográfiában? Elsősorban a német és angol művészek munkái, Peter Behrens építész tollrajzhoz hasonlító betűi, William Morris kódexekből inspirálódott betűi, iniciáléi, a francia századforduló nagy művészének, Toulouse-Lautrecnek a plakátjai, már-már festőiséget súroló feliratai, amik a könyvművészetben, borítókon teljesen új megvilágításba helyezték a korábbi szabályokat. 
Nyugat Kiadó és Irodalmi Rt., Babits Mihály: Az európai irodalom története. Régikönyvek.hu.
Továbbá Beter Behrens munkáihoz hasonlóan a magyar, a német könyvművészet, Otto Eckmann ecsetrajz-szerű betűinek hatását hordozta magán. Valamint olyan szabályok terjedtek, mint szabad és négyszögesített elrendezés, felosztás és medieval betűk az 1900 utáni években. Természetesen a már említett morrisi példa nyomán az angolszász betűszedés is hódító útjára indult a magyar tipográfiában, főként a Kner Nyomdában, Kner Imre könyveiben, Helbing Ferenc (1870 – 1958) grafikus és festő munkásságában, aki az Iparművészeti Főiskola egykori rektora volt. Jaschik Álmosnál (Bártfa, 1885. január 5. Budapest, 1950. szeptember 12.), a 20. század polihisztorának tartott művészénél is nagyszerű dolgokat találunk. Ő grafikus, festő, iparművész, szakíró művészpedagógus és jelmeztervező volt. Magániskolájából sok ismert alkotó került ki, mint Kovács Margit kerámikus is. 
A Nyugat Kiadása, Ady Endre: Szeretném ha szeretnének, Budapest, 1910.
Továbbá fontos megemlíteni Falus Eleket (Orosháza, 1884. dec. 31.–Bp., 1950. máj. 20) a grafikust, iparművészt és díszlettervezőt. Aki kezdetben Budapesten és Nagybányán folytatott tanulmányokat, majd utána Szolnokon és Münchenben dolgozott. Szecessziós műveit 1904-től kezdte kiállítani. Jelentős könyvgrafikus, a kecskeméti szőnyegszövő műhely vezetője, középületek belső és külső dekoratőre, lakberendező, kiállítási pavilonok tervezője is volt. 1900-tól a Vígszínháznak tervezett díszleteket. Kozma Lajost, majd külön említjük és már olvashattak róla itt a blogon, a Kner nyomdával kapcsolatban, aki szintén fontosnak tartotta a munkásságban a tipográfiai tervezést. 
Franklin Társulat: A Föld és népei.
A bibliofil kiadványok egy teljesen új irányzatot képviseltek a magyar könyvművészetben, melynek egyik egyesülete volt a Magyar Bibliofil Társaság. Olyan kiadók foglalkoztak ilyen különlegességekkel, mint a Franklin Társulat, a Kner, a Singer és Wolfner, az Atheneum Könyvkiadó, a Rózsavölgyi, amelyik zeneműboltot is működtetett, zenei könyveket készített és kották kiadására specializálódott, a Szent István Társulat, a Pallas Könyvkiadó, az Amicus, a Révai testvérek, akikről elsősorban a lexikon jut eszünkbe, de számos más kiadvány is, a Hungária, Dick Manó, Thália Társaság. 
Franklin Társulat, A magyar földrajzi társaság könyvtára, Almási László: Az ismeretlen Szahara.
A következő nyomdákban nyomtatták a legnagyszerűbb századfordulós könyveket: a Pesti Könyvnyomda rt. a Pester Lloyd rt, a Légrády testvérek (vagy fivérek), vagy az Egyetemi Nyomda, ahol többek között az Oxford Univerity Press-hez hasonlóan az egyetemmel kapcsolatos jegyzetek, tananyagok többségét nyomtatták. Sajnos a nagyobb nyomdák, nem tudtak mindig lépést tartani, a művészi igényekkel és változásokkal, ezt a problémát főleg családi vállalkozásokból létrejött nyomdák, mint a Knerék oldották meg.
Franklin Társulat, Magyar Remekírók sorozat, Csokonai Vitéz Mihály, 1905. Régikönyvek.hu.
Amikor az első világháború 1918-ban véget ért, akkor a festőiség helyét a könyvkiadásban, nyomdászatban, átvette a modern korszakok mentén kibontakozó, racionálisabb tervezési szemlélet. A könyvkötésben, ahol a már korábban meghatározott egységes borító-kötés-címlap szempontok voltak az elsőrangúak, színre léptek a kor legjobb könyvkötői is, mint Falus Elek, Örkényi István, Lakatos Artúr, a grafikus-festő Nagy Sándor, aki a Gödöllői Művésztelep kapcsán ismert, Gottermayer Nándor, vagy Bíró Márta.
Franklin Társulat, Verne Gyula (Jules Verne): Összes munkái.
Falus Elek, elsősorban azért fontos, mert ő a Nyugat Könyvtár, azaz a Nyugat laphoz tartozó kiadványok grafikai megjelenését és borítóinak egységes arculatát alakította ki, s az ő nyomán indult el a szakmában az a nagyfokú igényesség ami miatt példaként tekintenek erre a korszakra. A kor építészei, művészei, mint Kós Károly, Kozma Lajos, Lajta Béla, mind jártak felvidéki, erdélyi népművészeti gyűjtőúton, a gödöllői művészekről nem is beszélve, akik egyenesen onnan inspirálódtak, tehát a változatos népi formakincs feldolgozása teljesen természetes volt a magyar művészetben. 
Malonyay Dezső: A magyar nép művészete. Franklin Társulat, öt kötetben megjelent 1907-1922 között.
Ekkoriban jelent meg Malonyai Dezső: A Magyar Nép Művészete című, ötkötetes páratlan, alapos és gondos gyűjtésen alapuló óriási kiadványa, ami az első kötetben a kalotaszegi, a másodikban a székelyföldi, csángó és torockói, a harmadikban a balatonvidéki pásztornép, a negyedikben a dunántúli (veszprémi, zalai, somogyi, tolnai), az ötödikben a honti, nógrádi, gömöri, hevesi, borsodi művészetet dolgozta fel. A könyv 1907 és 1922 között jelent meg folyamatosan, bámulatosan gazdag és korábban nem ismert feldolgozásában. A művészek saját gyűjtése mellett, nagyon nagy anyagbázist és lehetőséget nyújtott, a népművészet minden ága-bogának a tanulmányozására. A kiadvány egyébként a Franklin Társulatnál jelent meg. 
Franklin Társulat, Verne Gyula (Jules Verne): Utazás a hold körül.
Így tudjuk megérteni Nyugat könyvkiadó borítóin is megjelenő, a népművészet végtelenül gazdag virágornamentikájából és szimbólumrendszeréből kialakított, színes, kicsit stilizáló, egységes arculati megjelenést. A magyar népi formakincsből kiinduló borítótípus, nagyon kedvelt lett és olyan művészeket inspirált munkára, mint a már említett Falus Elek, Kozma Lajos, Lesznai Anna, aki egyúttal költőnő is volt. A két előbbi művész az általánosabb Nyugat borítókért volt felelős, azaz elsősorban az ő nevükhöz köthetjük a következő munkákat: Vitéz Miklós évforduló (1911), Budapesti Újságírók Egyesülete Almanachja (1911) – itt úgy alkalmazták a népművészeti motívumokat, ahogyan a borítókon grafikailag a legjobban mutatott.  
Helbing Ferenc rajza: A Tabán.
Lesznai Anna neve azért fontos, mert a Nyugat Könyvtár élénk színű, szintén a népművészetből inspirálódó, virágdíszes borítói hozzá kötődnek, mint művészhez. Még meg kell említenünk Pogány Imrét, aki Kozmától tanulta virág és sújtásmotívumainak az alkalmazását. Teplánszky Sándor, a Falus Elek utáni időszak művésze volt, de Ráth Jenő szűrmotívumos borítói is említésre méltóak. 
Helbing Ferenc: Illusztráció keleti mesékhez, tus, papír, 1910. Képforrás: Deák Gyűjtemény.
A szecesszió kultúrájának a meghonosodása a nyugat-európai folyóiratok révén történt, ott figyeltek fel a művészeink arra a vonal és ornamentika kultúrára, ami már az építészetben teret hódított. A The Studio (1863), a Pan (Berlin, 1895-től), a Simplicissimus (1896-tól), a Jugend (München, 1896-tól), a Ver Sacrum (Szent Tavasz, Bécs, 1898-tól), a Die Woche (A hét, 1899-tól) voltak azok a lapok, ami a kor legmodernebb törekvéseit képviselték. A Panban az irodalom és az építészet, művészet legfőbb eseményeiről olvashattak az érdeklődők, s ezek nyomán indultak el, az olyan magyar folyóiratok, mint Magyar Iparművészet (1897-től), Művészet (1902-től).
Magyar hunmondák, Helbing Ferencz képeivel.

A tipográfiában a szecessziót, a magyar folyóiratok palettáján A Hét képviselte, Kiss József szerkesztésével, 1890-től, a Szerda, Gundel Antal irányítása alatt, 1906-tól. A méltán híres Nyugat, 1908-tól, melynek főszerkesztője Ignotus Pál volt és olyan jeles személyiségek képviseltették magukat a szerkesztésben és segítették, mint Osváth Ernő, Fenyő Miksa, Schöpflin Aladár, Hatvany Lajos kritikusok, műértők és szerkesztők. 
Jaschik Álmos: A szerelem rózsái, 1922, Kieselbach Aukción szerepelt.

A Nyugat folyóirat szellemi előzménye volt többek között Ady Endre szimbolista költészete. Az Új versek (1906), melynek kiadója a Pallas volt és Nagyváradon megjelent antológiája A holnap (1908), amit a költő a maga költségén adott ki. Érett korának költői alkotásait a Vér és arany kötetet a Franklin Társulat, az Illés szekerént  a Singer és Wolfner adta ki. A Nyugat lapot a Nyugat Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság adta ki. Itt jelentek meg Ady további kötetei: Szeretném, ha szeretnének és a Ki látott engem? 
A Nyugat Kiadása, Schöpflin Aladár: A Magyar irodalom története a XX. században. Régikönyvek.hu
A Nyugat szerkesztőinek táborát gazdagították a kor olyan jelentős írói, költői, akiknek a munkásságát Adyéval együtt nagyon jó alapnak tartották a képzőművészek arra, hogy illusztrálják, mint Szép Ernő, Babits Mihály, Kaffka Margit, Csáth Géza, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és Balázs Béla. 
Jaschik Álmos: Hajósok szellemekkel, vegyestechnika, papír, forrás: Kieselbach Galéria weboldala.
A folyóiratoknak komoly, szakmailag jól átgondolt borítókat terveztek. A Modern Művészethez Lakatos Artúr a címlapot. A Nyugat a címlapját Falus Elek tervezte 1910-től, míg Kozma Lajos építész értelemszerűen A ház évfolyamainak 1908-ban és 1909-ben volt borítótervezője más grafikai munkáin kívül, 1910-től pedig már Gara Arnold. 
Jaschik Álmos: Május, 1910, magántulajdon.
A plakáttörténetből ismert emberek, akik Kneréknek és másoknak is terveztek, mint Mosonyi-Pfeiffer Hellmann, Bottlik Tibor, Basch Árpád, Belányi Viktor, Geiger Richárd, a gödöllői művészek közül Körösfői Kriesch Aladár és Nagy Sándor, valamint feleségeik Nagy Sándorné: Kriesch Laura, a könyvdísz, fejléc, záródísz tervezésben is jeleskedtek (l. a Gödöllői iskoláról szóló cikkeket itt). A Művészet folyóiratnál, olyan nevekkel találkozunk, mint a filmplakát-művészetből ismert Muskovszky Ernő, a festő Kacziány Ödön, Lakatos Artúr, vagy a kaposvári születésű, nagy művész, Rippl-Rónai József, a festő Edvi Illés Aladár, vagy a szecessziós grafikáiról ismert Sassy Attila. 
                                                                                                        
                                                                                                               Kocsis Nagy Noémi

Ez 2180 embernek tetszik itt a blogon!
Köszönjük!
Jaschik Álmos: Bál, vegyes technika, papír. Képforrás Kieselbach Galéria weboldala.
Felhasznált szakirodalom:
Benda Kálmán-Irinyi Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda (1561-1961), Budapest, 1961, 25.-28.
A Kézisajtó Kora, a Bornemissza-Mantskovit Műhely, az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján.
Tóth Samu: A nyomtatott betű, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969.
Haiman György: Tótfalusi Kis Miklós, a betűművész és a tipográfus, élete műve betűinek és nyomtatványainak tükrében. A bibliográfiát összeállította Soltész Zoltánné, Magyar Helikon, Budapest, 1972
Magyar Művészet 1890-1919, Akadémiai Kiadó, 1981, Garas Klára: A könyvművészet és az illusztráció, 445-453.
V. Ecsedy Judit: A régi Magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600, Balassi Kiadó, Országos Széchenyi Könyvtár, 2004.

Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel, Osiris Kiadó, 2004.
Type A Visual History of Typefaces and Graphic Styles, 1628-1900, 1901-1938 Taschen, edited by Cees W.de Jong, With texts by Jan Tholenaar and Cees W.de Jong. Volume I., Volume II.
Simon Loxely: titkok és történetek a betűk mögötti világból, London, 2004, fordító: Kertész Balázs, Láng Zsuzsa, 2007
David Jury: Mi is az a tipográfia? fordító: Gebula Judit, Kovács Balázs, Scolar Kiadó,  

Füzesné Hudák Julianna, Erdész Ádám: Egy nyomdaműhely titkaiból: Gyomai Kner Nyomda. Gyomaendrőd: Gyomai Kner Ny. Zrt. (2007)
Storm Type Foundry, Etelka Hairline, Real Store (Czech).
Wikipedia az egyes szócikkekhez.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…