Ugrás a fő tartalomra

Betűtörténet 22: A Kner nyomda és a Kozma Lajossal való együttműködés



Balról jobbra, Kner Imre és édesapja a nyomdaalapító Kner Izidor.
Copyright© 2015.artificium-artis.blogspot.com
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!


Kedves Olvasó! Megköszönöm, ha kedveled az írói oldalamat is. 


Kocsis Nagy Noémi írói oldal: 


Kner Izidor nyomdász, tipográfus Gyomán született 1860. február 5-én. Szintén itt halt meg 1935. augusztus 19-én. Munkásságának alapelve az volt, hogy a felkészült, jó tipográfus csupán betűből is tud remek könyvet készíteni. Úgy tartjuk számon a magyar nyomdászat és könyvkötészet, kiadás történetében, mint olyan kiemelkedő személyiséget, aki munkásságával iskolát teremtett, aki által kiadott és gondozott könyvek megjelenésére, mai napig példaként tekintünk. Fia Kner Imre követte ebben a gyönyörű, ám nehéz szakmában. Kner Izidor zsidó származású vándor könyvkötő családból származott. Édesapja Kner Sámuel könyvkötőként kereste a kenyerét, fia a szakmai alapokat tőle tanulta, míg édesanyja egy gyomai cipészmester lánya volt. 
Kner Izidor: 1919-es almanach.
Ismereteire önképzéssel és a szakmai kérdések iránti folyamatos érdeklődéssel, tanulással tett szert. Inaséveit, mely minden hozzá hasonló korú fiú életének része volt, 1873-ban kezdte, Jász-Nagykun Szolnok vármegye egy műhelyében. Később, szinte az egész akkori történelmi Magyarország területén dolgozott, így Budapesten, Egerben, Komáromban, Tatán, a székesfehérvári Számmer-nyomdában és Aradon is. Valószínűleg ez is hozzásegítette a saját tudásán kívül ahhoz, hogy széles látókörűvé váljon és a nyomdája majdan betöltse azt a szerepet, ami a magyar kultúrában oly mély nyomot hagyott.
Kner Izidor: Röpke lapok.
Tapasztalatai megszerzése után, saját vállalkozását Gyomán indította el 1882 júniusában, ahol kezdetben csak maga dolgozott és ehhez takarékpénztári kölcsönre volt szüksége. Első felszerelése nem volt túl nagy különlegesség, egy egyszerű nyomdagép és egy szerény betűkészlet, továbbá valamennyi papír. Szorgalmának azonban meglett a jutalma, a XIX. század végi Magyarországon kicsiről is lehetett sokra jutni kitartással, hat év alatt, vagyis 1888-ban sikerült elérnie azt, hogy a Magyar Nyomdászok évkönyve Kner vállalkozását már segédet is foglalkoztató műhelyként említse.
Kner Izidor: Röpke lapok.
Kner Izidor 1889-ben nősült meg, Netter Kornéliát, egy gabonakereskedő lányát vette feleségül, aki Mokrinból származott. Szokták mondani, hogy egy jó vállalkozáshoz szükséges a kitartás és a szorgalom, de nem ártanak az anyagiak sem, így a háromezer forint hozomány, amit a felesége révén kapott a házassággal nagy mértékben elősegítette a nyomdája fejlődését. Családi élete is szépen kiteljesedett, mert házasságukból összesen hat gyermek született. Lajos nevű fiúk még gyermekkorában meghalt. További gyermekeik Kner Imre, a későbbi tipográfus, aki édesapját követte a szakmában és családi vállalkozásban, Kner Endre, Kner Albert, Knert Erzsébet és Kner Ilona.
A Kner Nyomda számára tervezett szimbólumok, felső két sor: a pályanyertes munkák, alsó három sor: a beérkezett kiválóbb munkák.
Kner Izidor Agyafúrt Alakjai. Megrajzolták: Bér Dezső, Garay Nándor, Geiger Richárd, Kalivoda Kata, Mülbeck Károly, Vadász Miklós. Csupán ebből a könyvből látjuk, hogy mennyi grafikust foglalkoztattak.
Az első jó minőségű és teljesítményű nyomdagépét 1890-ben vásárolta meg. Nagyobb nyomdákhoz hasonlóan beraktározta az állandóan használt nyomtatványokat, de összegyűjtötte az érvényben lévő nyomtatványmintákat is. Az első 1892-ben kiadott lista alapján megtudhatjuk, hogy az százhetven tételt tartalmazott. 1898-ban már ezerötszáz nyomtatvánnyal foglalkozott. Szintén ennek az  évnek a summája a kétszázhatvanöt oldalas Közigazgatási Mintatár.
Kner Izidor kiadása, Balázs Béla: Testvérország, a jó gyermekeknek mesélte karácsonyra Balázs Béla, 1918. Hogy a határmódosításoknak volt-e ebben jelentősége, nem tudjuk.
A tizenkilencedik és huszadik század fordulójára úgy tekintünk, mint a magyar könyvillusztráció, könyvgrafika és tipográfia aranykorára. Soha nem látott gazdagság jellemezte ezt a kort a kiadványok minőségében, megjelenésében, betűtípusaiban, nem utolsósorban az a lehetőség is rendelkezésre állt a művészeknek, hogy megmutassák a bennük rejlő képességeket a tervezéssel.
Kner Izidor kiadása, Király György: Őszi harmat után, istenes, vitézi és virágénekek, mellyeket Balassi Bálint és egyéb neves s névtelen poéták munkáiból, a XVI., XVII., és XVIII. századokból.

Kner Izidor számára a Fülep Lajos művészettörténésszel és művészetfilozófussal való ismeretség nagy előrelépést jelentett a szakmai fejlődésében. Ő ugyanis korábban a klasszikus tipográfia értékrendjében hitt, Fülep Lajos szemléletét megismerve viszont találkozhatott azzal a korszellemmel és kultúrával, ami ugyan puritán volt, de a modernizmust közvetlenül megelőzte. Kner számára saját műveltségéből kiindulva és szellemi segítője révén a betű lett a tipográfiája fő kifejező eszköze, vagyis munkássága révén a barokk kor betűművészeinek (Caslon, Baskerville, Bodoni) szemlélete élt tovább modernizált formában, akik olyan magas szintre fejlesztették az elegáns megjelenést, a tiszta betűképet és a hófehér, jó minőségű papírt. 


Kner Izidor kiadása, Révész Béla: Ady Endre életéről, verseiről, jelleméről. A költő tíz arcképével és leveleinek, kéziratainak tizennyolc reprodukciójával. Gyoma, 1922.
Nyomdáját 1882-ben alapította, ami a XIX. század végi Magyarország legtekintélyesebbjének számított. Ott 1907-től már, mint műszaki vezető dolgozott. Kiadványaik magas színvonalúak, jó minőségűek voltak, a kultúra minden területét felölelték. A magyar értelmiség köreiben nagyon kedveltek voltak köteteik. Szerény és visszafogott díszítés jellemezte könyveit, amik nem vonták el a figyelmet a lényegről, az értékes tartalomról. Szépséges műveik mind a mai napig magas áron cserélnek gazdát a könyvárveréseken.



Kner Izidor Pajzán aforizmái, Vadász Miklós rajzaival, Gyoma, 1919 szerző kiadása.

Kner Imre, Izidor fia (1890-1944) a szecesszió nyomdokain indult el munkásságában, 1905-től. Németországban, Lipcsében végezte tanulmányait, az említett évben készítette el iskolai vizsgamunkáját. Munkásságát több korszakra bontjuk, amelyek a legjobban jellemzik a Kner Nyomda akkori működését.


Kner Izidor Agyafúrt alakjai, 1926, Gyoma. A fotóért köszönet Stark Orsolyának.

1.     Szecessziós
A szecessziós időszak a Kner Nyomda 1906-1907 között megjelent művein tűnik fel. A Kozma Lajossal való együttműködés az ő grafikai tervezését jelentette. Kozma 1907-től a szecesszió jegyében alkotott, a német geometrikus szellemiség nyomán. Kner Imre előzőleg Lipcsében járt, ahol tanulmányait folytatta, amikor hazajött új épületet építettek és a nyomdában a kor legmodernebb gépeit kezdték el használni. A könyvkészítés így a kézi megmunkálás helyett immár, gépi előállítás szerint történt. 
Kner Imre portréfotója, Székely Aladár felvétele megjelent a Grafikai Szemlében 1909 májusában. A kitűnő fényképész évtizedeken át fotózta a Kner család tagjait.
Fontos volt a geometrikus formavilág a tipográfiai megjelenésben. Többek között Balázs Béla verseskötetének címlapján. 
Kner Izidor: Balázs Béla táncjátékának szövege, amit Bartók Béla zenésített meg. Az illuszrációkat a Kner nyomdának Gróf Bánffy Miklós erdélyi nemes, grafikus, politikus készítette. Ebben a közreműködésben a kicsit geometrikus stilizálás pont megfelelt a nyomda akkori elvárásainak és a kor szépségideáljának. Kiadói évszám 1917.
Fotó: Kocsis Nagy Noémi, 2014. 
Kner Izidor: Balázs Béla táncjátékának szövegéhez, amit Bartók Béla zenésített meg és Gróf Bánffy Miklós illusztrált 1917-es kiadása nyomdai jelvénye. Felirat: Kner Izidor, Gyoma. 

1911-ben jelent meg, Erdős Renée: János tanítvány című színjátéka, aminek kiadását Kner Izidor kísérletnek szánta. A szempontok a következők voltak: a. egyszerű kiállítás, b. jó minőségű papír, c. tiszta fekete nyomtatás – akár a barokk kor tipográfusai szerint megfogalmazott elvekben. 
Kner Imre: Ex libris.

2.     Barokk


Nagyon fontos Kner Izidornak és Imrének a Kozma Lajossal való szakmai együttműködése. 1917-ben ismerkedtek meg, a közös munkájuk nyomán született a gyomai Kner nyomda egyedülálló tipográfiai sorozata, ami mintegy negyven kötet díszítését jelentette. Sok könyv díszét, címlapját tervezték együtt, vagyis Kozma Lajos a közös elvek alapján. Híres a Kner nyomda Kner-Kozma barokk korszaka. Az 1920-ban létrehozott tipográfiájának az volt a célja, hogy megvalósítsa a szép magyar könyvet. Kozma Lajos tervezésében számos fametszet és barokk könyvdísz készült. 


Kner Izidor Agyafúrt alakjai, 1926, Gyoma, a fotóért köszönet Stark Orsolyának.
Kner és Kozma, nem a díszek miatt választották a barokk kort hanem, mert ebben a stílusban találták meg az értelmes, kifejező, áttekinthető szövegelrendezést, a tartalom megfelelő tolmácsolását. Figyelembe vették a szöveg gondolatmenetét, hangsúlyait, logikai felépítését. Az illusztrációkat és a címlapokat, a klasszicista és a barokk hagyományok architektonikus felépítése szerint hangsúlyozták.
Knerék nyomdászjelvénye a Kner Izidor Agyafúrt alakjaiból. 1926-os kiadás. A kiadó és nyomda klasszicista korszakából. A fotóért köszönet Stark Orsolyának.

Fontos művek, amit ebben a korszakban alkottak: Három csöppke könyvecske című sorozat. Az Almanach, Monumenta Literarum, vagy a Kner-Klasszikusok. Knernek dolgoztak még Lesznai Anna költőnő, grafikus, Geiger Richárd a festő, Berény Róbert festőművész és Gróf Bánffy Miklós erdélyi nemes, magyar külügyminiszter, grafikus, író. 


Kner Izidor Agyafúrt alakjai. 1926-os kiadás. A kiadó és nyomda klasszicista korszakából. A fotóért köszönet Stark Orsolyának.

3.     Klasszicista 
Ebben a korszakban erős kontrasztokat használtak és a díszek elvesztették a jelentőségüket. Egyszerűbb, fegyelmezettebb megjelenés és kompozíció vált fontossá. Felfedezték és használni kezdték Giambattista Bodoni olasz betűmetsző, híres klasszicista betűtípusát. A térbeliség illúzióját, sokféle típusból állították össze, erős ritkítás és tagolás jellemezte, áttekinthetőbbé és levegősebbé váltak a címlapok a korábbiakhoz képest. 
Kner Izidor Agyafúrt alakjai, 1926, Gyoma. Geiger Richárd metszete Olay Lajos metszete után. A fotóért köszönet Stark Orsolyának.

Ebben az időszakban kezdték el a margókat használni, ami fontos a tipográfiai megjelenés szempontjából. A margók segítségével megnőtt a tér, a sorok és a szöveg körül is. Egyik híres példája volt ennek a tipográfiának: Az örök Goethe című kiadvány és a Magyar Bibliofil Társaság könyvei.
Kner Izidor Agyafúrt alakjai, 1926, Gyoma. Garay grafikája. A fotóért köszönet Stark Orsolyának.
A népies barokk stílusú házat a Kner családnak Gyomán, Kozma Lajos tervezte, 1925-ben épült. 1970 óta működik benne az ország egyetlen nyomdaipari múzeuma. Gyomán korszerű gépekkel működik a Kner nyomda modern formája. 
Kner nyomdai jelvény.
   
Kner Nyomda: Egyszázötven pengős részvény, a Dunaföldvári Takarékpénztár és Hitelbank Részvénytársaság számára, 1926. március 14-én.

                                                                                           Kocsis Nagy Noémi  
Ez 1857 embernek tetszik itt a blogon!
Köszönjük!
A Kner villa Gyomán, tervezte Kozma Lajos, népies barokk stílusban 1925-ben, ma Nyomdaipari Múzeum.

Felhasznált szakirodalom:
Benda Kálmán-Irinyi Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda (1561-1961), Budapest, 1961, 25.-28.
A Kézisajtó Kora, a Bornemissza-Mantskovit Műhely, az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján.
Tóth Samu: A nyomtatott betű, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969.
Haiman György: Tótfalusi Kis Miklós, a betűművész és a tipográfus, élete műve betűinek és nyomtatványainak tükrében. A bibliográfiát összeállította Soltész Zoltánné, Magyar Helikon, Budapest, 1972
Magyar Művészet 1890-1919, Akadémiai Kiadó, 1981, Garas Klára: A könyvművészet és az illusztráció, 445-453.
V. Ecsedy Judit: A régi Magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600, Balassi Kiadó, Országos Széchenyi Könyvtár, 2004.

Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel, Osiris Kiadó, 2004.
Type A Visual History of Typefaces and Graphic Styles, 1628-1900, 1901-1938 Taschen, edited by Cees W.de Jong, With texts by Jan Tholenaar and Cees W.de Jong. Volume I., Volume II.
Simon Loxely: titkok és történetek a betűk mögötti világból, London, 2004, fordító: Kertész Balázs, Láng Zsuzsa, 2007
David Jury: Mi is az a tipográfia? fordító: Gebula Judit, Kovács Balázs, Scolar Kiadó,  

Füzesné Hudák Julianna, Erdész Ádám: Egy nyomdaműhely titkaiból: Gyomai Kner Nyomda. Gyomaendrőd: Gyomai Kner Ny. Zrt. (2007)
Storm Type Foundry, Etelka Hairline, Real Store (Czech).
Wikipedia az egyes szócikkekhez.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…