Ugrás a fő tartalomra

Betűtörténet 19: William Caslon a dinasztiaalapító


 
Copyright© 2012.artificium-artis.blogspot.com
 
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!


William Caslon nyomdász és betűtervező portréja.
Élete

William Caslon angol nyomdász és betűtervező (1692-1766). William Caslon Cradleyben született, Worcestershire-ben 1692-ben. Tizenhárom éves korától tanoncnak (ipari tanulónak) szerződtette egy metsző Londonban. Inaséveit fegyvervésnökként töltötte, a Tower melletti Vine Streeten. A puskákra vésett díszítőmintákat, de készített könyvkötő szerszámokat is könyvborítókhoz. Betűket és díszítéseket is készített véséssel, a bőrbe történő meleg nyomáshoz vörösrézbe és a hideg munkákhoz acélpatricába. Tudásával két nyomdász figyelmét is felkeltette:
-      William Bowyerét
-      John Wattsét (ennek műhelyében dolgozott Benjamin Franklin is).
Ekkoriban még nem virágzott a nyomdászat Angliában. Egy 1586 – 1695 közötti törvény értelmében, a cambridge-i és az oxfordi egyetemektől eltekintve, Londonon kívül nem lehetett nyomdászatot folytatni. Az 1600-as években, a politikai és vallási küzdelmek miatt korlátozták ezt a tevékenységet, mert a nyomtatott szöveg propagandaeszköznek számított. A XVIII. században Hollandiából behozott nyomdai matricákról készítettek rossz minőségű betűöntvényeket és ezért gyenge színvonalú volt a nyomtatás.   
A Caslon öntöde belseje 1750-ben.

William Caslon 1717-ben londoni polgárrá vált azután, hogy 1716-ban önálló metsző lett belőle. Két évvel később megnyitotta betűöntödéjét 1719-ben. John Watts könyvkötő volt az, aki először megbízta Caslont, hogy metszen neki új betűtípusokat a könyveinek borítóira. Az egyik ilyen könyv megragadta William Bowyer, a jól ismert londoni nyomdász figyelmét. Ő és Caslon később barátok lettek, így Bowyer bemutatta Caslont más londoni nyomdászoknak. Ez volt a kezdete a sikeres betűöntésnek Angliában. William Caslonnak a korai időkben, Watts, Bowyer és annak veje, James Bettenham (aki szintén nyomdász volt) nyújtottak anyagi támogatást.William Bowyer elvitte Caslont, Thomas James betűöntő műhelyébe, aki a St. Bartholomew –the –Great templom nyomdájában dolgozott más patricametszőkkel együtt. A legenda szerint e munka végzésére kérték fel és még vállalkozása alapjait is finanszírozták, de ez erősen kétséges, mivel a patricametszés elég féltett tudomány volt.
Caslon görög és latin nyelvű típusai.
Caslon 1720-ban, a betűöntödéjének első üzleti évében, piacra dobott egy új betűtípust, a Keresztény Tudományok Népszerűsítésére létrejött Társaság (Society for the Propagation of Christian Knowledge) megbízásából, akik egy arab nyelvű Bibliára adtak neki megbízást. Amikor elkészült az arab kézirattal, nyomtatott egy mintaoldalt, hogy azzal tudja értékesíteni az új betűtípusát, más nyomdászok számára. Sikeressé a keleti betűkészletével vált. Arab betűket metszett a fent említett társaság megbízásából, olyan szegény keresztényeknek, akik a Közel-Keleten éltek. Az Újszövetséget és zsoltároskönyvet kívánták számukra kiadni. Arab betűkészleten kívül a lap aljára, Pica Romannak nevezett betűvel ráírta a saját nevét is. A Pica Roman, egy meglévő holland betűtípus továbbfejlesztése.

William Caslon  saját nevét, római típusú betűkben szerkesztette meg, amit külön ebből a célból tervezett. Ez az új betűterve volt a kezdete, a jól ismert és népszerű Caslon Old Style-nak is. Az itt kialakított stílust követően, Caslon számtalan nem római jellegű és egzotikus stílusokban metszett betűket. Ezek a készletek magukba foglalták a kopt, az amerikai, az etruszk és a héber típusokat. A Caslon Gothic, az Old English fekete betűinek egyik verziója. William Caslon ábécéje az antikva, amely valójában híressé tette. A felsorolt típusok már azelőtt megjelentek, hogy William Caslon kiadta volna, az első és terjedelmes katalógusát a könyvnyomtatásról 1734-ben, amiben mind a harmincnyolc betűtípusát bemutatta.
Caslon Old Black.

Caslon betűöntödéje a híres Chiswell Streetre költözött, ahol Caslon fia és a család különféle generációi még százhúsz évig folytattak üzleti tevékenységet. Caslon életében a nyomdászat mellett felkérésre még számos közügyet is ellátott, 1749-ben II. György király őt tette meg békebírónak Middelsex tartományban. 1766-ban vonult vissza és halt meg vidéki házában Bethnal Greenben, hetvennégy éves korában. Simon Loxely kutató találta meg a Caslon betűtípus eredetét, s a Caslon-dinasztiában, hogy érthető legyen a működésük, a sorban egymás után következő, ugyanolyan nevű nyomdászokat megkülönböztetésül számokkal látta el. A dinasztia, amelynek jeles nőtagjai is voltak, ádáz küzdelmet folytattak egymással a hatalomért a férfiakhoz hasonlóan, akik ezen vállalkozásokban dolgoztak (egy idő után szakmai és pénzügyi viták miatt a William Caslon által beindított vállalkozás örökösei kezében ketté vált). Az azonban bizonyos, hogy Elisabethek az 1790-es évektől irányítottak a nyomdában, már azelőtt, hogy az angol nők tulajdonosai lehettek a saját vagyonuknak. Kiváló üzleti érzékről és szakmai tudásról tettek tanúbizonyságot, amit Simon Loxely írja.

Caslon pica betűtípusa

A Pica a betűtípus méretére vonatkozik. Two Lines English Egyptian = Egyptian a betűtípus neve. Two Lines English a betű mérete, ami kb. 28 pontnak felel meg. Mostanában pontrendszert használunk a tipográfiában, azelőtt: font, shilling és penny betűméretek voltak.
Nonpareil = kb. 5 pontnak felel meg, ami az egyik legkisebb.
Bevier = kb. 8. pont.
Long Bevier = v. mivel kisebb 10 pontnál.
Small Pica = kb. 10,5 pont körüli.
English = kb. 13, 5 pont körüli.
Great Primer = 17 pont körüli.
Double Pica = 20 pont körüli.
Three Line Pica = kb. 36 pont.1.
Caslon Old Face.
William Caslonnak látván a pica betűtípusát arab nyelvű bibliája oldalán, rajongói igényt tartottak annak további elkészítésére is teljes abc formájában. Kimetszette az egész készletet, a kurzív változatokkal is. A vállalkozás, az 1730-as évekre kezdett virágozni és nem kellett többé Angliába importálni a betűket külföldről. Innentől kezdve az ő betűkészleteit exportálták Európába, mint az angol király nyomdászának kizárólagos szállítójáét.

Caslon további betűkészletei és a cég rövid története

1720-ban indult, a Helmet Row környékén, valamelyik György-korabeli épületben. A Helmet Row utcája, a Szent Lukács-templom temető mellett található Londonban, ahol Caslon nyugszik. Simon Loxely leírja könyvében, hogy megtalálta I. William Caslon és II. William Caslon sírkövét is, amiről a generációk elfelejtkeztek az évek folyamán. Nem messze innen van a Caslon Street, ami 1930 óta viseli ezt a nevet. Caslon hajdani kastélya, a Bethnal Greenben a modernizálás áldozatául esett. Caslon öntödéje 1737-ben új épületébe költözött, a mai Liverpool Street Station közelébe, a Chiswell Streetre, Londonban. Néhány György-korabeli épület utal arra, hogy-hogy nézhetett ki a betűöntöde, de az eredeti épületek elpusztultak, mert lebombázták a második világháborúban –ír erről Loxely.
Caslon Old Face.

Caslon fia, második William Caslon (1720 -1778) csatlakozott apja cégéhez, ami innentől kezdve, a William Caslon és Fia nevet vette fel. Apja és fia titokban metszették a patricákat - de a legenda szerint - inasuk Joseph Jackson lyukat fúrt a falba, kileste a tudományukat és megmutatta az urának. Ezért első William ököllel arcon vágta és börtönnel fenyegette meg a férfit. Később e segédjük, mint konkurensük nyitott saját betűöntödét- ír erről könyvében Simon Loxely. Ilyen és ehhez hasonló történetek végigkísérik a nyomdászat történetét, ami két dolgot bizonyít, a szellemi termékek ötleteinek a lopását az évszázadok folyamán, ami mai napig nem változott és az elsőségért folyó kegyetlen harcot, ebben a sok nehézséggel járó szakmában.
Caslon Old Face Italic.
Első William Caslon 1766-ban, Második William Caslon 1778-ban hunyt el és ezek után feleségére maradt a vállalkozás, akit Elisabeth-nek hívtak. Kiváló érzéke volt az üzlethez, negyvennyolc évesen irányította azt. Fia, III. William (1754-1833), csak később lett üzlettárs. Ebben a korban a Caslon nyomdának és betűtípusnak már olyan híre volt világszerte, hogy helyt kellett állni, s ebben nagyon nagy szerepe volt Elisabeth Caslonnak, akinek remek érzéke volt a vállalkozáshoz. 1792-ben III. William Caslon, az Elisabethtel történt nézeteltérések után, a részét eladta anyjának és új céget nyitott.
Elisabeth Caslonhoz, egy másik csatlakozott, második fiának Henrynek az özvegye. Együtt vezették az öntödét 1795-ig, amíg I. Elisabeth meg nem halt. 1820-ban a cég a Caslon, Son and Livermore nevet kapta, később lett H. W. Caslon és 1937- től Stephenson, Black and Co. lett.


Az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat, 1776. július 4.

Szövegek, amelyeket Caslon betűtípussal szedtek és munkásságának a lényege

Az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat, az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya mert a Caslon betűtípus támogatója Benjamin Franklin volt, aki személyes kapcsolatban és jó barátságban állt Williammel. A tervezést háttérbe szorította, a gazdaságosság és minőség a nyomdászatban. Az igényesség és a magas minőségű metszés tette Caslont világviszonylatban versenyképessé. A Caslon betűtípus, a holland reneszánsz/barokk antikvák közé tartozik (Old Style), de kicsit szélesebb betűtípusról van szó. A betűtípus lényegét a reneszánsz antikvák adták. Kisebb kontraszt jellemezte a vastag és vékony betűszárak között, a holland fajták x magassága viszont nagyobb volt. Főműve a Caslon antikva volt, az önálló korábbinál semmivel sem összehasonlítható betűfajta. A Caslon betűtípus sok variációja keletkezett a XIX. és a XX. században. 
Az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat Caslon betűivel szedett változata. 1776. július 4.

A Caslon betűtípus, IV. William Caslon újításai

A verzál (nagy) A csúcsát ferdén metszették le. A dőlt betűk nagyon dőltek (keskenyen, meredeken futnak). Nagyobb a betűköz az olvashatóság érdekében. Az ITC Founders’ s Caslont, digitálisan rekonstruálták: a kurzív verzál A, V, W erősebben döntöttnek tűnik, a kis (kurrens) betűknél. A Q-nak rövidítették a későbbi metszésekben az uszályát. Johnson Ball kutató az eredetihez képest készült Caslon változatokat, erőtlenebbnek, gyengébbnek találta. Amikor ő vezette az öntödét, elkészítették az első talp nélküli készletet, holott akkoriban ennek nem volt akkora jelentősége. Továbbá kifejlesztették a Two Lines English Egyptian betűtípust, egy 1816-os mintakönyv szerint. Ennek az az eredete, hogy a XIX. század elején divatba jött Egyiptom, mert Napóleon Bonaparte megtámadta Egyiptomot, ahova kutatókat és rajzolókat vitt, hogy mindent feltárjanak. Amikor az angol hadsereg Nelson admirálisa, megverte a francia hadiflottát, 1801-ben az alexandriai szerződés aláírásával, a hadikincsek mind az angolokhoz kerültek. Elszállították a British Museumba a híres rosette-i kő nevezetű műtárgyat.

A rosette-i kő.
Ezt a nyelvi emléket, amit a francia mérnökök fedeztek fel El – Rashidnál, a kutatások i. e. 196-ra teszik, amin az uralkodó, a fáraó vésete van. Három nyelven van rajta szöveg görögül, démotikus írással (az írástudó egyiptomiak hétköznapi írása) és hieroglif írással, ami az uralkodó fáraók írása volt. Mivel kiderítették, hogy a három különböző írásnak ugyanaz a lényege, ezért meg tudták fejteni a hieroglifákat.
A görög betűk az egyiptomiakhoz képest egyszerű, egyvonalas vésetek, vagyis sans serifek, azaz talp nélküliek. Itt a kultúrtörténetben összekapcsolódott a talp nélküliség, az egyiptomi elegancia egyszerűségével. A festők és az építészek korábban már használták a talp nélküli betűtípusokat, de az ógörög írás megismerésével a dolog felértékelődött.


Talp nélküli betűk a Caslonok alkalmazásában

Az első ismert talp nélküli betűt egy Thomas Dempster nevű ember alkalmazta, etruszk típusok alapján a De Etruria regali libri VII. 1723-as könyvében. A következő ismert évszám 1745, amikor a Caslon nyomda elkészítette az első talp nélküli betűtípust etruszk nyelven, az Oxford Univerity Press számára, Oxfordban, amivel az etruszk nyelv specialistája John Swinton írásai jelentek meg. John Swinton (1703-1777) angol író, akadémikus, a Royal Society tagja, tanár és orientalista, az oxfordi egyetemen tanított. 
Dulwich Picture Gallery.

Látjuk, hogy ebben a korban a betűöntödék már figyelemmel kísérték az új igényeket, új irányokat, változtatásokat, alkalmazkodtak egy-egy felkéréshez, ha volt rá külön igény. Feltűnt, hogy a talp nélküli betűket kedvelik a hirdetésekben. Stephenson Blake a XIX. század nagy részében árusította, de igazából 1830 előtt nem alkalmazták őket.A Dulwich Picture Gallery, amelyet az utolsó lengyel király, Stanislaw August Soane Poniatowski gyűjteményét őrzi, és amelyet barátja Sir John Soan építész tervezett, ad helyt a különleges művészeti gyűjteménynek. Ennek részei műtárgyak, csecsebecsék, építészeti rajzok. Rajzain Soane kedvelte a talp nélküli betűk használatát. Amikor a galériát felújították a felirat a Two Lines English Egyptian betűtípussal készült el. 
Caslon Old Face Titling.
2000-ben tűnt fel megint a Two Lines English Egyptian betűtípus. Dél-London Dulwich Picture Gallery (Anglia legrégebbi nyilvános képtára, XIX. század előtti gyűjteménnyel) felújítása után kezdték az arculatban és az információs rendszerében ezt a típust használni. Harmonikus hatású a design, de Simon Loxely a szerző merész vállalkozásnak tartja.


Egy 1983-as Caslon változat, Ed Benguiat tervezésében, ITC Founders.

„Maybe this topic was already discussed on Typophile, but I wondered if William Caslon IV's Two Lines English Egyptian (1816), considered the earliest example of Sans Serif " A fent említett betűtípus az egyik legősibb példája, a sans-serifnek, vagyis a talp nélküli betűnek, de igazából nehéz ezt a változatot digitálisan fellelni, az mélyebb kutatást igényel.


Egy 1983-as Caslon változat, Ed Benguiat tervezésében, ITC Founders.
                                                                                           Kocsis Nagy Noémi
Ez 2304 embernek tetszik itt a blogon!
Ketten osztották meg a facebookon! 
Köszönjük!

Jegyzetek:

1.Simon Loxely: Titkok és történetek a betűk mögötti világból, Akadémiai Kiadó, 2007, fordította Láng Zsuzsa, Kertész Balázs, 44. oldal, I.

Felhasznált szakirodalom:
Benda Kálmán-Irinyi Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda (1561-1961), Budapest, 1961, 25.-28.
A Kézisajtó Kora, a Bornemissza-Mantskovit Műhely, az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján.
Tóth Samu: A nyomtatott betű, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969.
Haiman György: Tótfalusi Kis Miklós, a betűművész és a tipográfus, élete műve betűinek és nyomtatványainak tükrében. A bibliográfiát összeállította Soltész Zoltánné, Magyar Helikon, Budapest, 1972
Magyar Művészet 1890-1919, Akadémiai Kiadó, 1981, Garas Klára: A könyvművészet és az illusztráció, 445-453.
V. Ecsedy Judit: A régi Magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600, Balassi Kiadó, Országos Széchenyi Könyvtár, 2004.
Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel, Osiris Kiadó, 2004.
Type A Visual History of Typefaces and Graphic Styles, 1628-1900, 1901-1938 Taschen, edited by Cees W.de Jong, With texts by Jan Tholenaar and Cees W.de Jong. Volume I., Volume II.
Simon Loxely: titkok és történetek a betűk mögötti világból, London, 2004, fordító: Kertész Balázs, Láng Zsuzsa, 2007
David Jury: Mi is az a tipográfia? fordító: Gebula Judit, Kovács Balázs, Scolar Kiadó, 2007.
Storm Type Foundry, Etelka Hairline, Real Store (Czech).
Wikipedia az egyes szócikkekhez.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…