Ugrás a fő tartalomra

Betűtörténet 18: Baskerville a Lunártikus

Baskerville tipográfus portréja, festette James Millar 1774-ben.

 
Copyright© 2012.artificium-artis.blogspot.com
 
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!

 

(1706-1775) Baskerville vagy 1705 végén vagy 1706. január 28-án született, a közép-angliai Worcestershire-ben található Wolverleyben. Baskervilleről egy barátja William Hutton a következőt írta 1835-ben: Ha zsémbesnek mutatkozott is, vegyük tekintetbe, hogy a jó természet és az elmélyült gondolkodás nem feltétlenül találtatik együtt.
A legjelentősebb angol betűtípus tervezése fűződik a nevéhez, pontosabban az ő munkásságához. Az általa alkotott barokk, angol antikva a korabeliek legsikerültebb változata, de tipográfusok úgy tartják, hogy magában a barokk betűművészetben is a legkiemelkedőbb.
A Baskerville által kiadott Ótestámentum.
Ami leginkább elmondható az ő művészetéről, hogy betűi különleges világosságukkal tűnnek ki, amit az igen pontosan és élesen metszett vonalak által körülzárt, nagyobb fehér felületekkel hoz létre. A kerek betűelemek tengelye függőleges és majdnem központi elhelyezésű. A vékony és a vastagabb vonalak között erőteljesebb a különbség, mint más barokk betűtípusoknál. Mivel Baskerville antikva betűtípusa előfutára, a XVIII. századi betűknek, ezért a klasszicizmus tipográfusai és mesterei Bodoni és Didot előszeretettel használták példaképül antikva típusaiknál.
Baskerville a betűmetszésen kívül, birminghami műhelyében igen fontos könyvnyomtató tevékenységet is folytatott. A kiadványairól esztétikai igényesség és nagyon alapos kivitelezés mondható el. Művei könyvgrafikai szempontból is kiemelkedőek, mert a grafikai hatást kizárólag az igényes betűválasztással és a laptükörben való elhelyezéssel akarta elérni. Az elrendezésnek ezt a módját később Giambattista Bodoni itáliai betűművész fejlesztette tökélyre.
Baskerville AENEIS kiadása.
Baskerville az a XVIII. századi polihisztor, aki betűtervezéssel foglalkozott ugyan, de nem volt nagy jövedelme belőle, mert ezzel a munkájával inkább felélte a pénzét. Legalább olyan sokoldalú személyiség volt, mint az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat megalkotója Benjamin Franklin, aki nyomdászként, tudósként, filozófusként és postaügyi miniszterként is ismert volt és aki John Baskerville-t is személyesen ismerte. Vagy, mint a magyar betűtörténeti polihisztor Misztótfalusi Kis Miklós.

Baskerville vállalkozásai, élete, fontosabb művei

Feltételezik, hogy noha Baskerville családja elég jólszituált volt, fiatalemberként inasként dolgozott, majd sírkő betűfaragóként. A Birminghami Központi Könyvtárban, van egy tábla a következő szöveggel: Sírkövek John Baskervill SZÉPÍRÁSMESTER vésetei- ír erről könyvében Simon Loxely. A táblán díszes kézírással, kiskapitálissal, gót betűvel és kurzív nagybetűvel vannak a feliratok. Nagy gyakorlata lehetett szép betűformák létrehozásában. A Royal Society of Arts és a Lunar Society egyesületeknek is tagjává választották. 
A Lunar Society épülete a Soho House Hanswort-ban, Birminghamban.

A birminghami Lunar Society egy olyan klub volt, amelyben Közép-Anglia legjelentősebb iparmágnásai, természetfilozófusai és egyéb entellektüeljei gyülekeztek. Rendszeresen találkoztak az 1765 és 1813 közötti években Birminghamban, Angliában. Először Lunar Circle-nek nevezték a társaságot, majd 1775-től Lunar Societynek. Nevét onnan kapta, hogy mindig holdtöltekor találkoztak. A tagok magukat gyakran lunarticks-nak nevezték, ami a lunátikus (holdkóros) kifejezésből ered.Az alábbi linken megtekinthetünk egy kis filmet a Lunar Societyről valamint az ipari forradalom feltalálóinak a személyeiről. 
http://www.youtube.com/watch?v=2tKIIE3HDc4&feature=player_detailpage 
 
http://youtu.be/bdcIPUC-4XY

Baskerville vállalkozásait tekintve saját betűvágó és betűkészítő műhelyét igazgatta és sok hasonló megjelenésű betűtípusát tervezte. 1738-tól apja halála után, japán lakkozással kezdett foglalkozni, amit fém háztartási tárgyakra alkalmaztak: gombokra, kis szelencékre, piszkavaskra, képkeretekre, amitől mahagóninak, vagy teknőchéjnak hatottak a tárgyak. Mivel Birminghamben ezek jövedelmező dolgok voltak, ezáltal vagyonra tett szert.
1751-ben kezdett nyomtatással foglalkozni, ezen belül is a papírral, festékkel, az általa használható betűkkel kapcsolatos kísérletek érdekelték. Baskerville célja a tipográfia magasabb szintre emelése volt, hiszen ekkoriban William Caslon betűtípusai voltak divatosak. Azt tűzte ki célul, hogy a betűöntöde rendelkezzen saját nyomdagépekkel.
Baskerville.
Baskerville mivel jól ismerte a japán lakkozást, ezért szakmai szempontból fontosnak tartotta a jó minőségű fekete festék kikísérletezését. A papír gyártására is gondot fordított. Melegsajtolással a papírt rézlemezek, vagy hengerek közé helyezte, ezáltal nagyfokú simaságot ért el. A papírt a lakkozásban elsajátított módszer alapján, a sajtolás után kifényesítette. Ez szakmailag nagy előrelépés volt, de üzletileg nem.
Easy Hill 1791-ben, a William Dargue- History of Birmingham Places & Placenames weboldalról.
1748-ban jövedelméből vett egy házat, az Easy Hill-t, amelyet vállalkozása helyeként jelölt meg és ahova odaköltöztette ötgyermekes kedvesét Sarah Eaves-t, akit férje korábban elhagyott. 1758-ben John Baskerville megismerkedett Benjamin Franklin-el, aki ekkor adta ki Vergilius műveit, amivel a korban nagy népszerűségre tett szert. Betűtípusai, Benjamin Franklin legnagyobb csodálatát váltották ki. Ugyanebben az évben John Baskerville az University of Cambridge-nek nyomtatott munkákat. 
Baskerville: William Congreve műveinek a kiadása.
1763-ban annak ellenére, hogy ateista volt, egy nagyszerű folio Bibliát is készített.  
1764-ben Saraht, csak korábbi férjének halálakor, a megismerkedésük után tizenhat évvel tudta elvenni.
Baskerville munkáját irigy versenytársai gyakran kritizálták, de ezek szerencsére nemsokára eltűntek, kiestek a megrendelők kegyeiből. Baskervillnek tulajdonítható számos fontos nyomdászati találmány, papír és új tinták, nyomdafesték termékek. Kialakította a fehérebb papír és a sötétebb betűnyomtatás technikáját. Baskerville abban is úttörő volt, hogy egy tökéletesen új stílust hozott létre a tipográfiában azzal, hogy széles margókat és megfelelő sortávolságokat alkalmazott.
Kritikusai a szemére vetették, hogy túl hegyesek a betűi és túl fehér a papírja, ami természetesen olyan vélemény, amit olyanok fogalmaznak meg általában, akik nem csinálnak semmit. Baskerville betűtípusa, ma egy átmeneti betűtípusnak számít, a Caslon Old Style-hoz képest, ami barokk antikva, vékonyabbak és vastagabb szárak közötti nagyobb különbséggel. Baskerville kiadványait sajnos nem vásárolták olyan nagy mennyiségben, mint a Caslon műveket és ez anyagi gondokat okozott neki. Horace Walpole képviselőnek 1762-ben írott levelében panaszkodott pénzügyi nehézségeire, mert kevés megrendelést kapott a könyvkereskedőktől.
Baskerville, Terence című művének a borítója, napjaink egy könyvárverésén.
Különös megpróbáltatás, hogy ne kapjak kenyeret a saját hazámban (és külföldre menni már túl késő), miután kitűnő hírnévre tettem szert az emberiség által ismert leghasznosabb művészetben, miközben aki csak játékosként, hegedűsként, táncosként stb. jeleskedik, az nem egyszerűen jólétben él, de még vagyont is gyűjthet.1. 

Baskerville sikertelensége feletti elkeseredésében felajánlotta munkásságát a franciáknak, de nemzeti kincstárukat kimerítette a hétéves háború (1756-1763). Végül Baskerville megvált nyomdájától, az 1760-as évek végén, s egy munkása Robert Martin vette át.
Az 1760-as évek vége felé fedezték fel Angliában a Baskerville-t, mivel ebben a korban tipográfiai stílusváltásról volt szó, de amint látjuk haláláig nem hozta meg neki a várva várt sikert.
Baskerville, Terence című művének kiadása napjaink árverésén.
1772-ben viszont, amikor Nicholas Boden nevezetű nyomdász úgy döntött, hogy kiadja a Bibliát, akkor John Baskerville is újból felvette a kesztyűt. 1773-ban megint el akarta adni a franciáknak a nyomdáját, két év múlva viszont meghalt.
1777-ben felesége Sarah, akit a korban nagyon okos nőnek tartottak, kiadott egy Baskerville-betűmintakönyvet, 1779-ben meg eladta a papírkészítési eljárásokat, Beaumarchais francia drámaírónak (A Sevillai borbély, és a Figaro házassága). Beaumarchais célja a Voltaire művek kiadása volt, a Baskerville betűkkel. Amikor Sarah meghalt, a patricák Franciországba kerültek és a Gazette Nationalt, ami a Francia Köztársaság hivatalos lapja volt, azzal nyomtatták. Az angliai sikertelenséget, csak franciaországi sikerek tudták felülmúlni, sajnos csak a halála után.
A Baskerville betűkkel nyomtatott Gazette National, az 1791. november 14-i száma, kiadó: Philip Morin Freneau, hetente kétszer jelent meg. Képforrás: wikipedia.
Halála legalább olyan bonyolult volt, mint élete

Baskerville-t, aki ateista volt, 1755-ben saját kérésére temették el, megszenteletlen földbe easy hill-i házának kertjében. John Baskerville birminghami házát, az 1791-es zavargásokban leégették. Amikor a földjén keresztül csatornahálózatot vezettek át, a terület későbbi tulajdonosa kiemelte a koporsót és átadta a rokonoknak 1820-ban, hogy temessék el, de azok nem törődtek vele és a tetemet egy raktárhelyiségben őrizték, ahol pénzért mutogatták. 1893-ban viszont megint elkezdtek kutatni a holttest után, amit Talbot Baines nevű tudós Baskerville-vel kapcsolatos előadása után tettek meg. Sok évvel később titokban elhelyezték egy kriptában, a Christ Church templomban, amit 1899-ben lebontották Birminghamben. Ennek katakombáiban találták meg. Az érckoporsóban lévő holttest háborítatlan maradt- ír erről Simon Loxely. 
Baskerville Folio Bibliájának egy oldala 1763-ban.
Később megint áthelyezték, a kripta más halottaival együtt, felszentelt katakombákba Warstone Lane-ben. Birmingham emlékezése Baskervillre: az Easy Hill helyén, ma fontos háborús műemlék áll és itt egy szobrot is emeltek, az ő emlékére. Az 1930-as Baskerville Ház felújítását 2004-ben kezdték meg, amikor Simon Loxely a könyvét írta.

Baskerville könyveinek különlegessége

1.Első osztályú minőséget követelt meg az előállításban.
2.A betű és tördelés remekműnek számít.
3.Címlapok szedése nagy betűközökkel történt, ami a korban szokatlanul elegáns volt.
4.Elsősorbani szempont számára a betűk szépsége volt.
5.Annyira igényes volt, hogy kétszáz darabos nyomtatványból, ötvenet kidobott, ha nem volt minőségileg tökéletes.
6.Maga korrektúrázott mindent a saját tapasztalatai alapján.
7.A nem általa kivitelezett, de az ő neve alatt futó kiadványok, már nem voltak olyan tökéletes minőségűek.
8.Vergilius kiadása olyan magas minőséget képviselt, hogy Benjamin Franklin rögtön hat darabot vett meg.

Baskerville típusának jellemzői

Legfőbb jellemzője, hogy átmeneti betűtípus, ami azt jelenti, hogy nagyobb a fő és összekötő vonalak vastagsága közötti kontraszt, mint az Old Style betűtípusoknál.
Caslon betűtípusai az Old Stylehoz tartoznak, a Baskerville betűk pedig az átmenetiekhez.
Baskerville a maga korában nagyon újszerű volt, mert a megszokottnál szélesebb betűtípusokat használt.
Baskerville kiadása a The Book of Common Prayer-hez, azaz az Anglikán Egyház hivatalos imakönyvéhez, ami 1662-ben jelent meg, de a nyomdász 1762-ben készítette el saját kiadásában.
Egy korabeli méltatója szerint: a papír és a betű harmóniája, nem látszik többnek az egész egymás fölé helyezett verzálbetűk, középre zárt sorainál, mintha csak a logikus elrendezést és a szabályokat követte volna.
Gondosan rendezett és megfelelő betűfokozatokat, betűközöket és helyes sortávokat alkalmazott, ami kétségtelen példaként lebegnek mai napig a tipográfusok előtt.

Baskerville későbbi változatok


Kanada felirat Baskerville betűivel.

A későbbi változatok közül a Fry’s Baskerville a leghíresebb (Isaac Moore) a Fry and Pine betűöntödéből. Ezzel a betűvel szedték a Treatyse of Fysshinge with an Angle című könyvet (1827-ben újranyomták).
Az 1920-as évektől sok új fontot megvalósítottak a Linotype és Monotype és más betűkészítő cégek –az ő munkássága újjáéledt és ezeket Baskerville betűtípusoknak nevezték el. Az Emigre nyomda 1996-ban élesztette fel típusait, s egy általa terveztetett új változatot  Mrs. Eaves –nek neveztek el, Baskerville felesége, Sarah Eaves után.
A fenti és alsó képek Mrs. Eaves típusok, tervezte Zuzana Licko az Emigre nyomda számára 1996-ban.


                                                              Kocsis Nagy Noémi


Ez 860 embernek tetszik itt a blogon! 

Jegyzetek:
Simon Loxely: Titkok és történetek a betűk mögötti világból, Akadémiai Kiadó 2007, 63. oldal, idézet- Letters of the famous 18th Century printer John Baskerville of Birmingham together with a bibliography of works printed by him at Birmingham, szerk. Leonard Jay Birmingham, 1932.

Felhasznált szakirodalom

Benda Kálmán-Irinyi Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda (1561-1961), Budapest, 1961, 25.-28.
A Kézisajtó Kora, a Bornemissza-Mantskovit Műhely, az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján.
Tóth Samu: A nyomtatott betű, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969.
Haiman György: Tótfalusi Kis Miklós, a betűművész és a tipográfus, élete műve betűinek és nyomtatványainak tükrében. A bibliográfiát összeállította Soltész Zoltánné, Magyar Helikon, Budapest, 1972
Magyar Művészet 1890-1919, Akadémiai Kiadó, 1981, Garas Klára: A könyvművészet és az illusztráció, 445-453.
V. Ecsedy Judit: A régi Magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600, Balassi Kiadó, Országos Széchenyi Könyvtár, 2004.
Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel, Osiris Kiadó, 2004.
Type A Visual History of Typefaces and Graphic Styles, 1628-1900, 1901-1938 Taschen, edited by Cees W.de Jong, With texts by Jan Tholenaar and Cees W.de Jong. Volume I., Volume II.
Simon Loxely: titkok és történetek a betűk mögötti világból, London, 2004, fordító: Kertész Balázs, Láng Zsuzsa, 2007
David Jury: Mi is az a tipográfia? fordító: Gebula Judit, Kovács Balázs, Scolar Kiadó, 2007.
Storm Type Foundry, Etelka Hairline, Real Store (Czech).
Wikipedia az egyes szócikkekhez.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…