Ugrás a fő tartalomra

Betűtörténet 17: Misztótfalusi, akinek zsenijét évszázadokig Jansonnak tulajdonították




Misztótfalusi Kis Miklós portréja.

Copyright©2015.artificium-artis.blogspot.com
 
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!

(Alsó-Misztótfalu, 1650. – Kolozsvár, 1702. március 20.) magyar nyomdász, betűmetsző. Misztótfalusi Kis Miklós emléktáblája Nagyenyeden, síremléke a kolozsvári Házsongárdi temetőben áll.
Misztótfalusi Kis Miklós sírhelye a kolozsvári Házsongárdi Temetőben, forrás: Wikipedia.
Élete célja, főbb tettei

Misztótfalusi Kis Miklós a XVII. század egyik legkiválóbb betűtervezője Erdélyben, Misztótfalun született jobbágy szülőktől. Egyháza megbízásából, fiatal református tanítóként, a Biblia nyomtatása ügyében ment Hollandiába. Ezt a feladatot egyházi és nemzeti ügyként fogta fel, amit hivatásához méltóan kell teljesíteni. Kiemelkedő műveltséggel rendelkezett, sokkal tájékozottabb volt kortársainál, egyházi és világi feletteseinél, akik oly jellemző módon (más magyar kiválóságok sorsához hasonlóan) halálba üldözték.  
A tipográfiai klasszicizmus, ami az ő időszakát követte, a betűművészet szempontjából XVIII. század utolsó és a XIX. század első harmadában jellemző. Ugyanakkor a betűtörténeti klasszicizmus párhuzamosan fejlődött a képzőművészeti, a festészeti és grafikatörténeti, valamint az építészeti klasszicizmussal. Misztótfalusi a XVII. században alkotott, mint betűmetsző és betűtervező, az ő munkássága is hozzájárult az úgynevezett hollandi betűtípus létrejöttéhez és többek között az ő nevéhez fűződik, a betű reneszánsztól a klasszicizmusig tartó átalakulása.
Misztótfalusi Kis Miklós emléktáblája Nagyenyeden, forrás: wikipedia.
Misztótfalusinak és kortársainak működése tökéletesen beleillik abba a sorba, ami a római kőtábláktól és írástól eredeztethető, a kódexek gótikus betűin és a Gutenberg elveken keresztül vezet, hogy a napjaink betűtípusaihoz jusson. Misztótfalusi Kis Miklós érdemei és kvalitásai azért nem szerepeltek sokáig a köztudatban vagy világszinten nem voltak ismertek, mert munkásságát tévesen Anton Jansonnak tulajdonították. Ez úgy történhetett meg, hogy amikor hazájába Erdélybe hazatért, akkor Jansonnál a kereskedőnél hagyta betűkészletét és ezért annak nevével maradt fenn a betűtörténetben. 
Továbbá Erdély történelmi sajátosságai, a nehezebb életkörülmények, a szerényebb anyagi lehetőségek folytán Misztótfalusi otthon sokszor csak kopott betűkkel, durvább minőségű papírral, vagy gyengébb festékkel tudott dolgozni, mint Hollandiában, ahol a mesterséget tanulta.
Az Amszterdamban nyomtatott úgynevezett "Aranyas" Biblia 1695, képforrás:epika. web.elte.hu
Az otthoni nehéz helyzet ellenére is nagyon keményen küzdött a fennmaradásért, az általa igaznak vélt ügyért, hogy korszerűsítse a magyar nyomdászatot. A maga korában, teljes mértékben modern embernek nevezhető. Gondolatai az általa legfontosabbnak tartott eszközzel, a tipográfiával öltöttek érthető formát. Nyomdai ismereteit és a betűmetszést az amszterdami Blaeu műhelyben tanulta. Célja a magyar nyelvű Biblia nyomtatása volt, amelyet 1685-ben készített el végül Amszterdamban, 1687-ben pedig külön az Új Testámentumot is kinyomtatta.

Tanulmányok

Misztótfalusi azért ment Hollandiába, hogy ott remek tudású, jó szemű és kiváló arányérzékkel rendelkező mesteremberektől tanuljon.1.
Misztótfalusi Kis Miklós Bibliájának egy oldala.
Hollandiában megszerzett tudását munkássága során kiválóan érvényesítette. 
A tipográfiáját jellemző legfontosabb szempont az volt, hogy megtanulta az abc minden egyes betűjét acélbélyegzőbe, patricába vésni. Matricát is készített. Misztótfalusi maga volt a betű technikusa, formálója és művésze, aki ráébredt kora szükségleteire. Amszterdamban megrendelésre cirill ábécét is készített. Akkor került Hollandiába, amikor az úgynevezett tőkés fejlődés elindult, ez az időszak ugyanakkor nagy változásokkal járt, amit nemsokára megérthetünk.

A Misztótfalusi korát megelőző tipográfiai és szellemi fejlődés legfontosabb eredményei

A XV. században az Aldus Manutius által nyomtatott Hipnerotomachia Poliphili a reneszánsz nyomdai betű legkiemelkedőbb példája nemcsak Velencében, Itáliában, hanem világviszonylatban is.
A XVI. században Claude Garamond munkássága határozta meg a könyvek arculatát, nem véletlenül olyan népszerűek az azóta készült újabb betűváltozatok.
A humanista írásnak jellemzően nem volt nagybetűje. Amikor címeket írtak, akkor a római kőtáblák feliratainak kapitális betűit használták. Az első nyomtatott latin betű egyrészt átvette a humanista minuszkulát, másrészt az előbb említett kapitálisokat.

Misztótfalusi Kis Miklós: Disciplina Ecclesiastica.(Az Egyház (Unitárius) Tudománya, Nevelése, Oktatása, nyomtatta Kolozsváron.
Az a korszak, amelyben Misztótfalusi élt és dolgozott, az olvasás és a könyv elterjedésének időszaka volt. A toll használatának hagyományából alakul ki a nyomdászatban a vékony és a vastag szár, tudniillik felfelé húzva a tollat vékony, lefelé húzva vastag vonalat kapunk. A betűfejlődés összefüggésben volt a könyvek kiadásával. A kisbetűk kezdő és befejező vonalai ferdék voltak, a ferdén tartott toll szokásából eredően. A kerek betűk tengelye ferde volt, mint például az O esetében. A talpak a kőbe vésett betűket idézték (N, M).

A betűformák változásai a klasszicizmusban

A legszembetűnőbb változások a XVIII.-XIX. század folyamán zajlottak le. 
A kor betűje a klasszicista antikva volt, a vékony-vastag vonalkombináció kivételével elvetették a reneszánsz hagyományokat. Ezt a változást Bodoni művészetében figyelhetjük meg elsősorban, akiről később lesz szó a blogon.
Misztótfalusi Kis Miklós kiadása, Werbőczi István: Tripartitumának, azaz Magyar és Erdélyországnak három részre osztott törvénykönyve, ki-nyomtatott Kolozsváratt 1698-ban.
A klasszicizmust megelőző Misztótfalusi betűművészetének lényege
 

1. A hagyományos betűformáló jegyeket körzővel-vonalzóval szerkeszthető formák váltották fel.
2. A kézírás és a tollvonásokból származó kezdő és befejező vonalak kiegyenesednek. A ferde tengelyű kerek betűk függőleges szimmetriatengelyekre épülnek.

Misztótfalusi betűk szerkesztése a Múzeum logójához.

3. A lapidáris betűtalpakat egyenes vonalkák váltják fel.
4.A betűk vékony vonalai erősen elvékonyodnak, a vastagok jóval vastagabbakká válnak.

Misztótfalusi Kis Miklós kiadása, Szenczi Molnár Albert művéhez a:  Discursus de Summo Bono-hoz, a Leg-Főbb Jóról, Kolozsváratt, 1701 esztendőben.

Misztótfalusi működése, a reneszánszból a klasszicizmusba való tipográfiai átmenet

A reneszánsz és a klasszicizmus között a barokk kor található. A folyamat az 1600-as években kezdődött és fokozatosan alakult át az 1700-as években. Azt a betűtípust, ami már nem reneszánsz, de még nem klasszicista, a szakirodalom vagy késő reneszánsznak vagy barokknak nevezi. Ebben az átmeneti korszakban alkotott Misztótfalusi Kis Miklós, amikor a fellendülés Hollandiában a már említett gazdasági kibontakozással volt szoros összefüggésben. Az ottani betűmetszők munkája akkoriban igen erőteljesen fejlődött, így ezeket Európában hollandi betűkként tartják számon.

Misztótfalusi Kis Miklós: Tolvay Ferenc Arithmeticajának kiadása, Árithmetikájának le-írásáról, eredetiről, és Speciesekre való osztásáról. Bal oldalon a szorzótáblával.

A németalföldi nyomdászatnak komoly hagyományai voltak (pl. a Plantin-ház működése Antwepenben). A XVII. századi gazdasági előretörés, a jólét békés és megbízható anyagi feltételeket teremtett a fejlődéshez. A korabeli Hollandia legfontosabb jellemzője a gazdaságból kiinduló kulturális átalakulás volt. Továbbá ennek eredményeként a könyv a városi civilizáció részévé, tömegcikké vált, mivel mindenki olvasni akart, aki adott magára a polgárosodott társadalomban. 

A kézműipari nyomdákból sok nyomdagéppel dolgozó manufaktúrák váltak, amelyek tekintettel voltak a korabeli igényekre és az átmeneti betűtípus kikísérletezésével igyekeztek kiszolgálni azt.
A XVII. században a legismertebb könyvkiadó és nyomtató ház az Elzevir családé volt (a mai napig van ilyen könyvkiadó, ami tudományos szakkönyvekkel foglalkozik), nekik dolgozott a híres betűmetsző, Christoffel van Dyck is.
Misztótfalusi Kis Miklós: Mentsége (Apologia), azaz védőbeszéde, amit saját mentségére írt korlátolt feletteseivel szembeni védekezésben. Mellyet az Irégyek ellen, kik a'közönséges Jónak ezaránt meggátolói, irni kényszerítetett. Kolosváratt, 1698. Esztendőben.
A másik híres család a Blaeu-ház volt, ahol Misztótfalusi Kis Miklós tanulta a nyomdászmesterséget. Betűmetsző mestereit nem ismerjük, feltételezések szerint a Blaeu-házzal kapcsolatban álló Voskens családból származtak. A Blaeu-házat a hollandi (átmeneti) betűtípus megalkotásában nem emlegetik olyan gyakran, mint az Elzevireket. Azonban egyes, nem annyira ismert források mégis arra utalnak, hogy nekik is szerepük volt ebben a rendkívül fontos fejlődésben.
A hollandi betű harmadik típusa a tévesen Anton Jansonnak tulajdonított antikva. Ez a típus, amely később Lipcsébe került és az Ehrardt öntöde 1739. évi mintalapján maradt fenn, s valójában Misztótfalusi Kis Miklós munkáját dicséri.

A Misztótfalusi Kis Miklós munkásságához is kötődő, átmeneti betűk lényege

A reneszánsz betű tollvonásait is őrző formajegyek fokozatosan szabályosabbá, rajzoltabbá váltak - pl. a G, K, N betűkön és szinte az összes kisbetűn, ami elvezetett a klasszicista betű teljesen szerkesztett, geometriai úton előállítható vonalrendszeréhez.
A vékonyból a vastagba átváltó tollvonások, a hollandi, avagy Janson, pontosabban Misztótfalusi antikva esetében már nem tükrözték annyira az eredetüket, az a, b, h, m, n, p, u esetében a körívek átmenete fokozatosan vastagodó körvonallá válik.
A tollvonások jellegzetessége, hogy a ferde kezdővonalak hangsúlyos jelentősége csökken az: i, m, n betűknél.
A ferde tengelyű kerek betűk: O, b, d, p tengelye közelített a függőlegeshez.

Misztótfalusi Kis Miklós: Iniciálék. Forrás: sk-szeged.hu

Az úgynevezett Janson antikva betűk, avagy Misztótfalusi, az átmeneti betű mestere

A betűk aránya is megváltozott ebben az időszakban, egyes kisbetűk nyitottabbá váltak, a vékony vonal aránya a vastaghoz pedig a következőképpen változott: míg a Garamond 1:3-hoz volt, addig a Tótfalusi 1:4-hez, a Bodoni 1:6-hoz. 
Az átmenet szerint tehát a betűk megvastagodtak, a kontrasztos klasszicista betűk irányába.
1. Az átmenet formáit a magyar betűmetsző alakította ki, munkájához más holland mesterek betűtípusainak formáit is felhasználta. Az ő betűje vált az átmeneti, hollandi betű prototípusává, csak sajnos sokáig úgy is ismerte a világ, mint Jansont.
2. Az átmeneti kurzív, ami az antikvánál sokkal több elemet tartalmaz, teljes mértékben Misztótfalusi Kis Miklós alkotásának tekinthető. Voltak ugyan előzményei, de az ő valódi érdeme, hogy a kurzív elérte azt a fejlődést, ami az önálló, sajátos formavilágot őrző kalligrafikus betűből, az antikva család részévé tette, mint a kiemelések fontos betűtípusát.


Misztótfalusi Kis Miklós kiadása, Pápai Pariz Ferenc: Pax Corporis, Az emberi Test Nyavalyáinak (betegségeinek) Okairól, Fészkeiről, s azoknak Orvoslásnak módgyáról való TRACTA. Kolozsváratt 1695 esztendőben.

3. A kurzív betűtípusok folt és vonalrendszerét összességében hozzáhangolta az antikvához. Vonalvastagsága és vonal arányai, ritmusa, egyenletes dőlésszöge olyan változásokon ment át általa, amik száz év múlva, a klasszicizmus idején, teljes mértékben összehangolt antikva-kurzív betű-testvércsaládok kialakítását tették lehetővé.
4. Misztótfalusi Kis Miklós munkásságának zsenialitása abban rejlett, hogy hollandi antikvájának 32 fokozatát, olyan mértékben össze tudta hangolni, amilyet a mai optikai, mechanikai, vagy akár számítógépes eszközökkel kiválóan felszerelt betűöntödék és nyomdák munkájában is ritkán találunk. Betűinek karakteregysége abból is kitűnik, hogy az amszterdami Bibliát lapozva, az ott használt 7 pontos antikvája ugyanazt a tökéletes hollandi betűtípus benyomását kelti, mint amikor mintalapján a 24-30 pontos betűtípusokat vizsgáljuk.

Misztótfalusi antikváinak további rejtélyei

Betűit külföldön egy Johannes Leudsen nevű utrechti professzor dicsérte, aki segítette az Aranyas Biblia című művét kiadni: Dicebant tu superare omnes Belga sin arte fusoria et sculptoria- azaz: Azt mondják, hogy te minden belgát felülmúlsz a betűöntés és metszés művészetében. Ezt az ott élő jezsuiták is így gondolták.
A XIX. században, amikor a kézi szedést kezdték kiszorítani a technikai forradalom által feltalált gépek, egyes nyomdászok már az igényesebb, a korábbi évszázadok betűtípusai felé fordultak.
Misztótfalusi Kis Miklós amszterdami kiadású Bibliája, ami Károli Gáspár fordításán alapult, reprint kiadást az Európa Kiadó készített 1991-ben Budapesten.
Németország nagy betűgyára a Stempel AG elkezdett kutatni korábbi betűk után és így találtak a lipcsei Drugulin nyomda által birtokolt holland antikva betűkre, amellyel a bibliofil és a luxuskiadványokat nyomtatták (pl. a Pan című művészetkritikai folyóiratot - l. előző félév, Nemzetközi Grafikatörténet jegyzet, a szecesszió témakörében). A Stempel gyár megvásárolta 1919-ben a Drugulin eredeti matricáit, tizenkét fokozatú antikváit, a kurzívokat és három kiskapitálist. A Drugulintól vásárolt betűtípusokat egy füzetbe foglalták Klasszikus fraktúr és antikva betűk a tizenhatodik és tizenhetedik századból címmel. A fraktúrák után tizenkét oldalon keresztül Misztótfalusi Kis Miklós betűit Janson antikva és kurzív címmel ismertették, a betű rövid történetét mellékelve hozzá. 
A tévesen Anton Jansonnak tulajdonított antikva.
A XX. században ekkor írtak a Stempelnél először Misztófalusi betűiről, de ez a félreértés sok találgatásra adott okot. Írtak hozzá egy ismertető szöveget, amiben a Jansonnak hitt, de valójában Misztófalusi betűtípust az egekig dicsérték:  
Janson antikvánk a XVII. századi eredeti matricák alapján készült, melyek a mi birtokunkban vannak. Ezek a matricák, a híres holland Anton Janson betűöntödéjéből származnak és a legjobb rézmetsző műhely jeleit viselik magukon: erős talp és finom hajszálvonalak. A Janson antikva a ragyogó reprezentáció betűje. Ezekből az élesen metszett betűkből készült nyomdatermékek úgy hatnak, mint a barokk kor rézmetszetein lévő írások: ünnepélyesek és elmések. Mint a menüettben a táncpartnerek, úgy áll egymással szemben az antikva és a kurzív. A Janson antikva egy magas társadalmi kultúra megszemélyesítése. Az eredeti Janson betűk kurzívja a holland mester ünnepélyes, bájos antikvájának női párja. Ebben a XVII. századi kurzívban a bájos rézmetszetek nőies vonásai tükröződnek. Az ünnepélyes tartás kecsessé finomul, az elegáns antikva betűinek sajátossága visszatér a ferde vonalak váltakozásaiban és a kurzívnak elragadó lendületet ad.
Misztótfalusi Kis Miklós betűtípusaival írott szövegrészletek.
A betűtípust az amerikai Episzkopális Egyház alkalmazta, a The Book of Common Prayer című híres könyvében. A Misztótfalusi betűk legnagyobb kutatói, akik még Jansonként tarották számon, az angol A. F. Johson és a Times New Roman betűk alkotója, Stanley Morison. Morison ezeket a betűket a modern betűtípusok előfutárának nevezte.

Misztótfalusi Kis Miklós kiadásában készült művek (válogatás)

A Szent Biblia, amit még Amszterdamban adott ki 1683-ban.
Psalterium, 1683.
Hymnarium , 1685-ben került kiadásra.
A Szent Biblia, ami már Debrecenben jelent meg, 1695-ben.
Haller János: Hármas Istoria, kiadás éve: 1695.
A genevai szent gyülekezetnek Katechismusa, fordítás, megjelent Kolozsváron, 1695-ben.
Szent Dávid királynak soltári, 1686.
Újtestamentom, 1687.
Retractatio, Kolozsvár, 1698.
Szakácsmesterségnek könyvetskéje, 1698, az első nyomtatásban megjelent magyar nyelvű receptgyűjtemény.


Misztótfalusi Kis Miklós: Apologia Bibliorum, a Biblia védelmében, latin nyelvű kiadás, 1697 Kolozsvár (Claudiopoli).

Werbőczi István híres Tripartituma, azaz Hármaskönyve, 1698.
Emmanuelis Alvari: E Societate Jesu, 1699.
Szent Siklus, 1700.
Historia Sacra, 1701.
Szenczi Molnár Albert: Discursus de summo Bono, a' leg-főbb jóról…, 1701.
Nyéki Vörös Mátyás: A földi részeg szerencsének és ditsőségnek állhatatlan lakodalmában tombolók jóra intő tsengetyűje…, 1701.
Summa Controversiarum Theologicarum, 1701.
Fundamenta Theologiæ Didascalicæ, 1701.
Páriz Pápai Ferenc: Életnek könyve, 1702.
Garizim és Ébál, 1702.

Misztótfalusi Kis Miklós kiadása Haller János könyvéhez, a Hármas Históriához, 1695, Kolozsváron.

Misztótfalusi munkásságának rezüméje
 

Ennek a különleges betűtípusnak a megalkotója egy erdélyi magyar, magát „szegénylegénynek” aposztrofáló magyar iskolamester. Mivel a XVII. századi holland betűmetszés nem különösebben kiemelkedő, ez a betűtípus teljesen kilóg a sorból,a többiekhez képest. 1954-ig a holland Anton Jansonnak tulajdonították, innen kapta a nevét. Misztótfalusi a hollandiai tartózkodása után hazatért Erdélybe és a nagy súlyú ólombetűket eladta. Egy hibás metszésű patrica készletet pedig a Lipcsében élő betűkereskedőnél Jansonnál hagyott. Minden idők egyik legnépszerűbb betűkészlete. A Janson, vagyis a Misztótfalusi betűtípus, a könyveknek betűtípusonkénti szépségskálájában egy tízes skálán, a VI. helyet foglalta el, a Garamond, a Waldbaum, a Bembo, a Helvetica, a Times New Roman után. A Janson után következett az Aldus, a Trump Mediewäl, a Palatino és a Bodoni. Ez a lista 1975-ig készült könyvek „szépségversenyén” szerepelt.
Misztótfalusi Kis Miklós portréja a Magyar Posta bélyegén.
James Wells az amerikai könyvkészítésről írott könyvében Updike-ot,  a Printing Types című művében írja (1922, 1937, 1962) említi: „a Janson-antikva egyik amerikai megbecsülője nem kisebb ember, mint Amerika legnagyobb nyomdásza, Updike, aki a legjobb könyveinek jelentékeny részéhez a Janson-betűket választotta”. Megvásárolta a Drugulin cégtől 1924-ben a betűket és 1927-ben az amerikai református episzkopális egyház ezzel nyomtatta a Bibliáit.
Misztótfalusi Kis Miklós munkásságának a lényege angolul megfogalmazva az Internetes kutatások számára.
                                                              Kocsis Nagy Noémi
Ez 1956 embernek tetszik itt a blogon!
Köszönjük!

Jegyzetek:
1. Haiman György: Tótfalusi Kis Miklós, a betűművész és a tipográfus, élete műve betűinek és nyomtatványainak tükrében. A bibliográfiát összeállította Soltész Zoltánné, Magyar Helikon, 1972.

Felhasznált szakirodalom
Benda Kálmán-Irinyi Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda (1561-1961), Budapest, 1961, 25.-28.
A Kézisajtó Kora, a Bornemissza-Mantskovit Műhely, az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján.
Tóth Samu: A nyomtatott betű, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969.
Haiman György: Tótfalusi Kis Miklós, a betűművész és a tipográfus, élete műve betűinek és nyomtatványainak tükrében. A bibliográfiát összeállította Soltész Zoltánné, Magyar Helikon, Budapest, 1972
Magyar Művészet 1890-1919, Akadémiai Kiadó, 1981, Garas Klára: A könyvművészet és az illusztráció, 445-453.
V. Ecsedy Judit: A régi Magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600, Balassi Kiadó, Országos Széchenyi Könyvtár, 2004.

Misztótfalusi antikva.

Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel, Osiris Kiadó, 2004.
Type A Visual History of Typefaces and Graphic Styles, 1628-1900, 1901-1938 Taschen, edited by Cees W.de Jong, With texts by Jan Tholenaar and Cees W.de Jong. Volume I., Volume II.
Simon Loxely: titkok és történetek a betűk mögötti világból, London, 2004, fordító: Kertész Balázs, Láng Zsuzsa, 2007
David Jury: Mi is az a tipográfia? fordító: Gebula Judit, Kovács Balázs, Scolar Kiadó, 2007.
Storm Type Foundry, Etelka Hairline, Real Store (Czech).
Wikipedia az egyes szócikkekhez.


Misztótfalusi Múzeum logó.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…