Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: március, 2012

Kolozsvári hajnalok

Copyrigh© 2012.artificium-artis.blogspot.com
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
A családi történeteim és élményeim sokszor a való életből merítenek, de valójában a saját alkotói szabadságomból és/vagy fantáziámból íródnak, nem törekednek a valóság hű és pontos, enciklopédikus bemutatására. A benne foglaltakkal egyet nem értő, magukat bármilyen, érthetetlen módon sértve érző személyeket megkérem a blogomtól való tartós és végleges távolmaradásra. Sohasem neveztem magamat írónak és aki más irodalmi élményekre is vágyik, olvasson Thomas Mannt, Jókait, vagy Proustot. Nagyon nagy örömmel tölt el az olvasóim, barátaim hűsége, pozitív visszajelzései és ez elég is nekem. Imádtam a lányszobában aludni. A felkelő nap sugarai bearanyozták a falakat és kíméletlenül átvilágítottak az áttetsző függönyön. Már ébredeztem, de úgy tettem, mintha még aludnék, reménykedtem, hogy sohasem kell felkelni. Nagymamám benyitott a nyikorgó ajtón és felébresztett: -Jó r…

Petőfi Sándor: Nemzeti dal

Petőfi Sándor 1848. március 13-án íródott versével kívánok minden kedves olvasómnak szép ünneplést a Nemzeti Ünnepen!

Nemzeti dal

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Hol sírjaink dom…

Tavaszvárás-Tavaszodik

Kedves  olvasóim, átmeneti gyengélkedésem miatt, a készülő cikkeim még nem  tudtak felkerülni a blogra, de remélem azért találtok itt olvasnivalót. Addig is a tavaszvárás, a Nemzetközi Nőnap alkalmából és nemzeti ünnepünk előtt egy héttel, szeretnék Nektek örömöt szerezni kedvenc költőm Áprily Lajos Tavaszodik versével.
Áprily Lajos:
Tavaszodik

Sáncban a hóvíz
könnyű hajót visz,
füstöl a fényben a barna tető.
Messze határba
indul az árva,
lenge madárka: billegető

Titkon a Bükkben
moccan a rügyben
- mint csibe héjban - kandin a lomb.
s mintha a róna
kedve dalolna
úgy muzsikál, muzsikál a kolomp.

Indulok. Értem.
Jól tudom: értem,
értem üzen a zsenge határ:
"Szíved a bomlott,
ócska kolompot
hozd ide, hozd ide már"! Amit annyira szerettem gyermekkoromban. 







Áprily Lajos (Brassó, 1887. november 14.Budapest, 1967. augusztus 6.), József Attila-díjas (1954) költő,
Elemi iskoláit Parajdon végezte, középiskoláit a székelyudvarhelyi gimnáziumban kezdte, tizenkét éves korá…