Ugrás a fő tartalomra

Kubizmus

Copyright© 2015. artificium-artis.blogspot.com  

A cikk semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!

Pablo Picasso: Avignoni kisasszonyok, 1907.
Kedves Olvasó! 
Kövess új írói oldalamon is: 
Kocsis Nagy Noémi írói oldal: 
A mozgalom Franciaországból ered és a stílus legfontosabb jellemzője, hogy három fő szakaszra osztható. Az első szakasz Paul Cézanne nevéhez kapcsolódik és 1907-től 1909-ig tartott. A második szakasz, amelyet analitikus kubizmusnak nevezünk, 1910-1912 -ig tartott. A harmadik, aminek neve szintetikus kubizmus, 1913-1914-ig tartott.




Georges Braque: A Lestaque-i viadukt, 1908.

A három legfontosabb alkotó Georges Braque (1882-1963), Pablo Picasso (1881-1973) és Juan Gris (1887-1927) volt.




Georges Braque: Csendélet.

A kubizmus kifejezést úgy alakult ki, hogy Henri Matisse elgondolkodott Georges Braque festményén, amelyet az 1908-as őszi tárlatra küldött be, de visszautasították, és ami Matisse szerint apró kubusokból állt. Ez a festmény ma a berni Kunstmuseumban található. A kubizmus elnevezést Louis Vauxelles műkritikus is átvette és ettől kezdve általánosan elfogadottá vált.



Raymond Duchamp Villon: Sakkozók portréja.



Kulcsműkén tartja számon a szakirodalom Pablo Picasso 1907-ben festett Avignoni kisasszonyok (Museum of Modern Art, New York) című képét. Ezt a művét Picasso soha nem fejezte be. Egyesülnek rajta Ingres: Török fürdő (1859-1863, Louvre, Párizs) és Henri Matisse: Életöröm (1905-1906, The Barnes Foundation, Merion) című képei kompozíciós és tematikai értelemben. Egyébként ezen munkák parafrázisaként is felfogható. A festményen Paul Cézanne felfogása is érvényesül, aminek lényege, hogy a természetet a gömb, a henger, a kúp formáival is lehet ábrázolni, vagyis minden forma mértani síkokra bontható. Az Avignoni kisasszonyok témája egyúttal nyilvánosházi jelenetre utal. Cézanne felfogása nyomán a síkokkal ábrázolt térben már nincsenek fények és árnyékok és a mélység látásának illúziója is megszűnik, vagyis mindaz, amit a reneszánsz perspektíva létrehozott.







Georges Braque: Házak.



Az irányzat lényege, hogy minden tömegnek és formának vonzástere van, a tömeg maga körül teremti a teret. Ha a forma geometrikus jellegű, ennek elemi alkotórészekre való osztásával és ezek összerakásával olyan sajátos képi tér teremthető, amely a valós térrel egyenértékű anélkül, hogy az ábrázolásban felhasználná a perspektíva szabályait. A képi tér kis építőelemei a mértani testek, vagyis a kubusok.




Pablo Picasso: Zenészek, 1921.



A kubizmus kialakulásához az afrikai maszkok nagyban hozzájárultak. Ezeknek merev és geometrikus formái, arckifejezése megmagyarázzák a maszk-szerű arcok ábrázolását – például Picassonál, de a többi alkotónál is. Az 1907 és 1914 között kibontakozó kubizmus Franciaországra volt leginkább jellemző, de mindenhol hatást gyakorolt Európában: az oroszországi művészek körében ugyanúgy, mint Egyesült Államok művészeinél is. A kubizmus hatására jöttek létre a nonfiguratív művészeti irányzatok.


Marcel Duchamp: Lépcsőn lemenő akt, 1912.



A kubisták nagy bemutatkozása az Armory Show kiállításon volt, New Yorkban. A tárlaton szerepeltek Cézanne képei, a kubisták és a dadaisták, és itt volt látható Marcel Duchamp: Lépcsőn lemenő aktja (1912, Museum of Art, Philadelphia), amely botrányt keltett. Mai szemmel nézve érthetetlen, hogy mi volt az, ami botrányt okozott ebben a modern, de mégis dinamikus képen. A festmény igen jó példa a mozgás fázisainak érzékeltetésére abban az időszakban, amikor a fotográfia és filmezés is kezdett egyre nagyobb szerephez jutni ebben a témában.


Alexander Archipenko: Szobor.



A kubista alkotások felépítése alakzatokban, sorozatokban és aszimmetrikus együttesek többsíkú elemeiként jelenik meg. Főbb alkotóelemek a síkok, derékszögek és átlók, de a színek és a témák is leredukálódtak a festményeken és szobrokon. A csendéleteken természetes közegükből kiemelt tárgyakat (gyümölcsöt, pipát, gitárt, sakktáblát) láthatunk, a külső fényforrás elhagyásával. A korábbi, reneszánsz és barokk festészetben megteremtett fényforrást, ami a néző szemét a kompozícióra irányítaná, már nem érzékeljük. A kubisták felrúgják a reneszánsz festészettől örökölt illuzionizmust és magukénak vallják Cézanne-nak a festészetről vallott ars poeticáját, azaz hogy a műalkotás a természettel analóg harmóniát teremt, az ábrázolás ezért függetlenné válik a tárgy természeti képétől. A műalkotás önállóvá válik és ezért a festményen, szobron szükségessé válik egy dinamikus és többnézetű struktúra létrehozása.


Francis Picabia: Kompozíció.


Gleizes és Metzinger a Du cubisme (A kubizmusról, 1911) szóló munkájukban azt vallották, hogy a művészetben egyetlen hiba az utánzás. Ha belegondolunk, ez ma is érvényes, mert az alkotó ember meríthet a korábbi korok nagy alkotásaiból, vagy inspirálódhat a természetből, de annak szolgai utánzása nem vall egyéniségre, önálló gondolkodásra. Úgy gondolták, az ember egyedül van és ezért szembesítenie kell létét a környező világgal. A kubista műalkotásokhoz bonyolult asszociációk tartoztak, amit később a szürrealista festők továbbfejlesztettek. Metzinger számára a festészet a tárgy formai törvényeivel meghatározott művészet lesz, a megismerés eszköze, s ezáltal egyfajta tudományos tevékenység. Az észlelést már nem az elmélet, hanem a valóság alakítja, vagyis a műalkotáson megjelenő látványnak még kapcsolata van a valósággal, de az absztrakcióban ez már eltűnik.



Francis Picabia: Egyensúly.

Az analitikus kubizmus időszaka 1910-1912 között zajlott. Azok a kompozíciók és arcképek, amelyek az analitikus kubizmus jegyében születtek, úgy épülnek fel, hogy az apró geometrikus síkokat szigorú formai szabályok szerint rendezik el. Az alkotóelemek, noha látszólag szemben állnak egymással, mégis egységet alkotnak. Rendszerint leredukált színvilág jellemzi ezeket a festményeket, szürke, okker, barna és ezek monokróm változatai.


František Kupka(September 23, 1871 - June 24, 1957): Kompozíció. A cseh festő és grafikus, a kubizmusnak az orfizmus című változatát művelte.



A XIX-XX. század tudományos felfedezései a művészetre is nagy hatást gyakoroltak. Ekkor jelentek meg a műszaki csodák: a gépek, az elektromosság, a telefon, az autó, a vasút, a repülőgépgyártás, a rádió. A kubisták a valóság ábrázolását a fotográfusokra hagyták, inkább az elméleti fizika és Einstein relativitáselmélete volt rájuk hatással. Az anyag és az energia összefüggése, új tér-idő dimenzió is megváltoztatta az emberek elképzelését arról, hogy hol is a helyük a világban. A kubista műalkotásokon a teret próbálták érvényre juttatni úgy, hogy a negyedik dimenziót keresték. A fő ideológusok Gleizes és Appolinaire voltak.


Roger de la Fresnaye: A menet.


Mivel a kubizmusban az egyidejű több nézőpontúság érvényesült, ezért a relativitáselméletet nem is tudták teljesen ábrázolni, vagy az elméletekhez hűen visszaadni. A tárgyakat inkább elemeikre bontották, mintsem több távlati szögből ábrázolták volna. Felmerül a kérdés, hogy eltekintve Picassotól, aki zseniálisan rajzolt, voltak-e egyáltalán alapos mértani és anatómiai ismereteik ezeknek a művészeknek? A festészeti tér nem azonos a fizikai mező fogalmával, ezért Enstein is kijelentette: A művészet terén megszületett új kifejezésmódnak semmi köze nincs a relativitáselmélethez, tehát ezzel el is határolódott korának modern művészeti mozgalmától. A kubisták által tanulmányozott szakirodalomként sorolhatjuk fel P. D. Uszpenszkij orosz fizikus könyveit, akinek a Világegyetem új modellje (1905-1910-1916), A negyedik dimenzió (1909) és Tertium Organum (1911) című művei nagy hatást gyakoroltak az orosz futuristákra és kubistákra.




Alexander Archipenko: Akt.

Az új irányvonalat a kubizmusban a Section’dor (Arany részleg), a következő tagok alkották:
Raymond Duchamp Villon (1876-1918)
Marcel Duchamp (1887-1968)
Jacques Villon (1875-1963)             
Roger de la Fresnaye (1885-1925)
Francis Picabia (1879-1953)                       
Frantisek Kupka (1871-1957)
Louis Marcoussis (1878-1941)
Alexander Archipenko (1887-1964).
Ők Leonardo da Vinci Trattato della Pittura (Értekezés a festészetről, 1490) című művét olvasták és munkájuk során ebből inspirálódtak. 






Marcel Duchamp: Szerkezet.


Művészetükben az ebben a műben olvasott, perspektíváról és az aranymetszésről szóló szabályokat alkalmazták. A festményeken az átlók konvergenciáját (összetartását) vették figyelembe, a kettős nézőpontot, a gúla szerkezetű kompozíciót. Az analitikus kubizmus mértéktartó színskálájához képest élénkebb színeket kezdtek használni. A Section d’or csoportra hatást gyakorolt továbbá az afrikai és óceániai művészet és az anyag szerkezetével kapcsolatos kutatások, a Brown-mozgás, Étienne-Jules Marey és Muybridge felfedezései a kronofotográfiával kapcsolatban (a mozgó tárgy vagy test ugyanazon negatívra való fényképezése gyors egymásutánban, a mozgás tanulmányozása érdekében). Ezeknek a különböző kulturális és tudományos felfedezéseknek a hatása tükröződik Marcel Duchamp Lépcsőn lemenő akt című, 1912-ben festett képén.




Pablo Picasso: Önarckép, 1900.



Az elvont témák hatása a régi kubisták Pablo Picasso, Georges Braque, Juan Gris munkásságában is megmutatkozott, akik papírkollázsokat készítettek, ezzel is elhatárolva a felületet a vászontól. Juan Gris már tükördarabot  is ragasztott Mosdó című, 1912-es képére.




Pablo Picasso: Síró nő, 1937.



Komoly, jó minőségű szobrászati munkák készültek Raymond Duchamp-Villon (aki Marcel Duchamp és Jacques Villon testvére volt) keze alatt. Ő simára csiszolta, legömbölyítette, mintegy mértani formákból hengerekből és gúla-szerű formákból építette fel ember- és állatábrázolásait.




Juan Gris: Picasso portréja.


Alexander Archipenko szobrai archaikusan stilizáltak: a Járó nő, 1911 (Musée national d’Art Moderne, Párizs), egy nagyon egyedi szobor. Ő készíti az első festett szobrokat, amire persze már volt példa az ókorban, hiszen akkor is festették a szobrokat. Még megemlíthetjük a következő szobrászokat: Oszip Zadkin (1890-1967) és Otto Gutfreund (1889-1927). A kubisták eléggé elzárkózva éltek és dolgoztak, mert még az Armory Show-n is gyalázkodás, botrány és gúnyolódás áldozatai voltak.
Pablo Picasso: Bikaviadal.
Picasso egyik legnagyobb inspirációs forrása volt a bikaviadalok látványa. Számtalanszor megörökítette a bikát, mint témát, festményeken, tusrajzokon. A bikát nála is, mint az ősi meditterrán kultúrák művészetében, az erő, szexualitás és szerelem szimbólumaként láthatjuk viszont.

A kubizmus zenei és irodalmi megfelelői: Igor Sztravinszkij és Arnold Schönberg zenéje, Mallarmé költészete (1842-1898) és Gertrude Stein irodalmi törekvései. A mozgalom az első világháborúval megakad és ezután igazából csak Picasso, Bracque és Kandinszkij pályája teljesedik ki. A kubizmus 1936-ig él tovább.  
                                                                                                        Kocsis Nagy Noémi
Ez 3850 embernek tetszik itt a blogon!
19-en osztották a facebookon!
Köszönjük!


Forrás: 
Edina Bernard: A modern művészet, 1905-1945, Larousse, Helikon, 2000.




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…