Ugrás a fő tartalomra

De Stijl

Piet Mondrian: Piros-fehér-kék kompozíció, 1928.

Copyright© 2015.artificium-artis.blogspot.com 

Ennek a cikknek semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!

Kedves Olvasó! 
Kövess az új írói oldalamon is: 



Theo van Doesburg: Üvegablak.
Hollandiából eredő mozgalmat elsősorban absztraktként írhatjuk le, amelyben geometriai formák fordulnak elő. Az ebben a stílusban készült műalkotásokon a felosztás vízszintes és függőleges panelekből, vonalakból, négyzetekből áll. Jellemző színek a fekete, fehér, kék, sárga, piros. A kompozíciókon minimális felszíni dekorációt alkalmaztak.

Ellentétben más mozgalmakkal, igyekeztek mellőzni a természetes formákat és helyette geometriai absztrakciót alkalmaztak. Az egyszerű és logikus stílussal a szerkezetet és a funkciót hangsúlyozták. Az első világháború alatt, amikor a de Stijl kialakult, a legfontosabb érték a rend volt Hollandiában. Minden stílus megértéséhez azonban ismernünk kell a helyi sajátosságokat. A korábbi évszázadokban Hollandia protestáns állam volt, ahol a puritán elvek, a polgári értékek, a lakberendezésben a letisztultság érvényesült és nagyon fejlett és magas színvonalú volt a művészet.


Theo van Doesburg: Kompozíció, 1924.


1917-ben a De Stijl című lap körül gyűltek össze azok a művészek, akik ezt a csoportot alkották. A De Stijl-t Theo van Doesburg (1883-1931) vezette, aki építész és festő, festettüveg-művész volt. Hozzá csatlakoztak a következő művészek: Piet Mondrian, képzőművész (1872-1944), Jacob Johannes Pieter Oud (1890-1963) építész, várostervező, formatervező, Gerrit Thomas Rietveld (1888-1964) építész, bútorkészítő, formatervező, Huszár Vilmos (1894- 1959) magyar festő, formatervező és grafikus.




A de Stijl folyóiratának címlapja.

A stílusra legjellemzőbb szempontokat 1918-as kiáltványukban fogalmazták meg, A neoplaszticista mozgalom első kiáltványa, amely német, francia és angol nyelven jelent meg. Ebben azt a határozott célt fogalmazták meg, hogy a képzőművészetet és a formatervezésmeg kell tisztítani a természetes formáktól és témáktól. Nyitottságukat és más művészeti csoportosulások iránti érdeklődésüket mutatja, hogy lapjukban, amit Theo van Doesburg szerkesztett 1917-1931 között, a de Stijl-t, ebben mutatták be az orosz konstruktivistákat, az olasz futuristákat  többek között Sant'Elia terveit és a dadaistákat, azok munkáit. Egyébként Theo van Doesburg 1921-1922 között Berlinben tevékenykedett, ahol Walter Gropius-szal konfliktusba keveredett, mert szeretett volna az általa vezetett híres iskolában, a Bauhausban tanítani, de eltérő nézeteik miatt ez nem sikerült neki. Az már más kérdés, hogy a későbbiekben Gropius a neoplaszticista elvek letisztultságát és díszmentességét alkalmazta a Bauhaus oktatási programjában. 



Eredeti de Stijl kiadvány.

Neoplaszticizmusnak hívta Piet Mondrian a de Stijl elveit és neoplaszticistáknak a művészeket. 1920-ban adta ki A neoplaszticizmus című rövid írását, amelyben elveit ismerteti. Szemlélete magában foglalta a logikus és egyszerű stílust, egy általános esztétikai nyelvet, a funkció és a szerkezet hangsúlyozását, tehát, hogy a mozgást, a dinamizmust, a távlatot, mélységet nem lehet érzékeltetni úgy, ahogy a korábbi évszázadok festői tették.




Gerrit Thomas Rietveld: Schroeder-ház, 1923-1924. Zöldövezetben található, játékos homlokzattal rendelkezik, előre és hátra hozott, megmozgatott elemekkel. Ma már nem számít újdonságnak, de a maga korában különlegesen újszerű volt és még ma is emblematikus. Érdekessége, hogy az emeleti szintet úgy tervezték, hogy egybenyitható legyen, ha a család bővülése miatt erre lenne szükség.



Elvük az volt, hogy az absztrakción és a geometrián alapuló szigorú szerkesztési szabályok szerint kell alkotni és ezt a modern élet minden területére megpróbáltak kiterjeszteni. Mondrian szerint Hollandia, ami egy tengerszint alatt fekvő ország és gáttal van elzárva a tenger betöréseitől és ezt lakja az ember: ez az emberlakta terület képezi a vízszintest. A függőlegest viszont ebben a rendszerben a Holdig érő képzeletbeli vonal alkotja, így jön létre az a derékszög, ami a kompozíciók nyugalmát létrehozza. 
 




Neoplaszticista kompozíció.
A stílus rendkívül sikeresnek bizonyult, mert a csoporttagok sokoldalúan képzettek voltak és sok mindennel foglalkoztak: grafikával, festészettel, lakberendezési tárgyak készítésével, textilekkel és építészeti alkotásokkal.
Theo van Doesburg: Aritmetikus kompozíció.


A plasztikai eszköz a sík és a négyszög primer színben (vörös, sárga, kék) és nem-színben (fehér, fekete és szürke) festve. Az építészetben az üres tér számít nem-színnek. Az anyag számíthat színnek – mondta Mondrian a neoplaszticista műalkotásokról. Piet Mondrianra még nagy hatással voltak a teozófiai nézetek, valamint az orosz matematikusok (Lobacsevszkij) reneszánsza, amik nagy hatással voltak az absztrakt művészetre. A kubistákhoz hasonlóan ő is olvasta Pjotr Uszpenszkij művét, a Tertium Organum-ot, aminek lényege, hogy a geometria a kozmikus tudat megnyilvánulása és ebben az univerzumban, ami egy hatalmas sík, az élőlények vonal, pont és más síkgeometriai alakzatokat vesznek fel.


Huszár Vilmos: Mechano-táncos, 1922, magángyűjtemény, New York.
Gerrit Thomas Rietveld és Huszár Vilmos makettje, 1923.
Plakátokat Theo van Doesburg és Huszár Vilmos (1894- 1959) magyar formatervező és grafikus készített. Huszár 1901-től az Iparművészeti Iskolában tanult, Nagybányán a festőtelepen és Münchenben dolgozott. 1906-ban két csoportos kiállítás után Budapestről Hollandiába ment. Előbb rövid ideig Londonban és Párizsban tartózkodott és utána telepedett le Hollandiában.




Napraforgók (színes üvegablak), 1916
A stílusirányzatok közül eleinte a naturalizmus, a posztimpresszinonizmus, majd a kubizmus és a futurizmus hatott rá. Később már a dada és a geometrikus absztrakció érdekelte. Jó barátságba került a kortárs haladó művészekkel, köztük Theo van Doesburg-gal, Pieter Ouddal, Piet Mondriannal, Gerrit Thomas Rietvild-del, Jacobus Johannes-szel együtt alapították meg a De Stijl c. folyóiratot. 1917- 1922 között a de Stijl művészcsoport tagja volt. Ő készítette a folyóirat címlapját. Huszár Vilmos Kassák lapjának, a Ma című irodalmi – művészeti folyóiratnak is közvetítette a de Stijl elveit. Barátságot kötött a de Stijl alkotóival, de Piet Zwart bútortervezővel is és segített neki a Bruynzeel-ház (Voorburg) enteriőrjének kialakításában, a falak színskáláinak összeállításában.
Huszár Vilmos: Packaging design, 1926, Cooper-Hewitt, National Design Museum, New York

De Stijl szellemében készült betűtípusok.

Huszár Vilmos Gerrit Thomas Rietveld-del közösen enteriőrt is készített 1923-ban. A de Stijl szellemében készült, a Piros/kék szék, amit Gerrit Thomas Rietveld még 1918-ban tervezett. Ez a munka összefoglalja a neoplaszticizmus lényegét, mert a testtel érintkező részeket kivéve, mint ülő és hátlap, karfák, minden része függőleges elemekből áll, kékre, sárgára és pirosra festve.




Gerrit Thomas Rietveld: Piros-kék-sárga szék, 1918.
Szintén 1923-ban kezdték el építeni és 1924-ben fejezték be az emblematikus Schroeder-házat is, Gerrit Thomas Rietveld tervei alapján, ahol a bútorokat is a művész tervezte. A de Stijl folyóirat, Theo van Doesburg haláláig, 1931-ig jelent meg. Az 1920-as évek végére a de Stijl-mozgalom nemzetközileg is elismertté vált.


                                                                                    Kocsis Nagy Noémi
Ez 1976 embernek tetszik itt a blogon!
18-an osztották a facebookon!
Köszönjük! 

Szakirodalom: 
Edina Bernard: Modern művészet, 1905-1945. Helikon, 1999.
Vadas József: Modern és posztmodern, Geopen Könyvkiadó, 2006.
Laskhmi Bhaskaran: A forma művészete, Scolar Könyvkiadó, 2007.

  

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…