Ugrás a fő tartalomra

Bauhaus

Copyright© 2015.artificium-artis.blogspot.com

A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!

Joost Schmidt: a weimari Bauhaus kiállítás plakátja, 1923 július-szeptember.


Bauhaus, maga a stílus

A Bauhaus neve a művészettörténetben ma már fogalom. Az az oktatási módszer, azok az építészeti elvek, formatervezés és esztétika, amit létrehoztak a tanárok, a diákok, akik ott tanultak, majd később mesterekké váltak a maguk szakterületén nem is akármilyen elismeréssel, tették világhírűvé és példaértékűvé az iskolát. Nekünk különösen kedves ez a mozgalom, mert olyan magyar művészek tevékenysége kötődik ehhez az iskolához, mint Moholy-Nagy László, Breuer Marcell és Molnár Farkas. Az általuk létrehozott szobrok, fotogramok (fényképezőgép nélküli fényképalkotási eljárás), könyvek, díszletek, makettek, kosztümök és épületek külön-külön és együtt is tükrözik azt a szemléletet, ami a Bauhaust jellemezte, s ami miatt mi igen büszkék lehetünk rájuk.

Moholy-Nagy László: Fotogram.
Ha a Bauhaust egy mondattal szeretnénk jellemezni, akkor tudnunk kell, hogy a formatervezés területén a mesterségbeli tudást az ipari termelés fölé helyezték. Előtérbe került a funkcionalitás, az egyszerűség, az alkalmasság és a szükségszerűség. Adolf Loos (1868-1940), építész, formatervező az Ornament und Verbrechten, azaz a Díszítés és bűn című művében a túlzott díszítést a társadalmi értékválsággal hozta összefüggésbe. Fontos szempont volt nála a racionális alapú formatervezés. A Form und Ornamenten, azaz a Forma és díszítés című művében az egyszerű és racionális alapú formatervezést hangsúlyozta. Az említett dísztelenség leginkább a de Stijl és a Bauhaus mozgalmában valósult meg, mert a konstruktivizmus és a futurizmus elsősorban a gépet ünnepelte.





Bauhaus asztalka.

A modernizmushoz kapcsolódó Bauhaus is, nagy hatást gyakorolt a mozgalomra. Ezen gyűjtő fogalmak és egyedi irányzatok nevei, feltételezik a mozgalmak közötti átjárhatóságot és az oda-vissza hatást.
Paul Renner betűtípusa a Futura, 1927.
A Bauhaus szerepe a formatervezésben ma már nem is kérdés. Nyelvezetére, az új térkialakításra, az új bútorgyártásra, a fémművességre, az új grafikai stílusra, a kerámia tárgyak alakjára és megjelenésére és elsősorban az építészetre is egyaránt hatott. A tipográfián belül a modernizmushoz kapcsolódik a Paul Renner által kialakított FUTURA betűtípus, amit a mester 1927-ben talált ki.
A Bauhaus stílust minden műfajában a következőképpen írhatjuk le: visszautasítja a díszítést és előtérbe helyezi a funkcionalitást. Az építészetben legfontosabbá az acél és beton használata válik. Az asszimetriát helyezik előtérbe a szimmetriával szemben, azaz a korábbi főhomlokzat-oldalhomlokzat, a szimmetrikus elrendezés és logikai rendszer másodlagossá válik, mert az épületeken a forma követi a funkciót. Több nézőpontból szemlélve is érdekesek az épületek és vonzerejük a részletek szépségében rejlik.


Paul Renner a saját betűtípusával, plakát.


Formatervezés szempontjából a modernizmussal leginkább kapcsolatba hozható stílus a Bauhaus. Nevét a weimari Staatliches Bauhausról (Állami Építőiskola) kapta. Kezdetben egyes műhelyórákat a Henry van de Velde által 1907-ben alapított, tervezett és vezetett Szász-Nagyhercegi Iparművészeti Iskolában tartották. A másik iskola, amely ennek előzménye volt, a szintén Henry van de Velde által tervezett, Szász-Nagyhercegi Szépművészeti Akadémia. 1919-től innen igazgatták a Bauhaust és itt voltak egyes műhelyek is.



Mies van der Rohe, Bauhaus igazgató felhőkarcoló üvegmakettje, 1922-ből, amit még Sant'Elia hatására készített.
Történelmi előzmények


Mielőtt 1919-ben Walter Gropius megalapította volna a Bauhaust Weimarban, a város már komoly történelmi és művészeti múlttal rendelkezett. Ezzel kapcsolatban néhány fontosabb adat: 946 és 1346 között a város a Weimari grófság központja. II. Ottó német-római császár 975. június 3-án kelt iratában említik először a várat. A 18. és a 19. században a város az irodalmáról volt híres. Weimari Klasszikusoknak nevezzük Johann Wolfgang von Goethét, Friedrich Schillert, Johann Gottfried Herdert, írókat, költőket, akik mind a városban éltek.



File:Bauhaus weimar.jpg


    A Szász-Nagyhercegi Szépművészeti Akadémia, Henry van de Velde által tervezett épülete Weimarban 1907, amiben a Bauhaus irodái és műhelyei voltak 1919-től.


1816-ban a német államok közül a hercegség kapott elsőként alkotmányt. Maria Pavlovna nagyhercegnő és fia, Carl Alexander alatt felvirágzott a város.1842-ben Liszt Ferencet meghívták a kastélyukba. 1848-ban Richard Wagner zenélt Weimarban.1860-ban Carl Alexander megalapította a Weimari Festőiskolát. Itt tanultak többek között Arnold Böcklin, Franz Lenbach és Reinhold Begas művészek is.1885-ben alakult meg az Énekesek Baráti Társasága.
 Cri_70269

Carl Alexander fia, Wilhelm Ernst is támogatta a kultúrát. A festőiskolát főiskolává alakította, 1905-ben alapította meg a Weimari Képzőiskolát. 1907-ben alapította meg a Művészeti Ipari Iskolát.


Lyonel Feininger: A Bauhaus, mint katedrális, program a weimari Bauhaus számára, 1919.

A Bauhaus stílusára a Gesamkunstwerk, azaz a teljes művészi munka a jellemző.A Bauhaus két szóból állt össze, a német bauen, építeni és a Haus, azaz ház szóból. Ez az elnevezés a Walter Gropius által kigondolt nézetek metaforája volt. Gropius a művészek és a mesteremberek együttműködésének fontosságára hívta fel a figyelmet 1919-es manifesztumában, aminek egy katedrálist ábrázoló fametszet képezi a borítóját és Lyonel Feininger tervezte.
Az iskola feladatául tűzte ki, hogy művészeket képezzen az ipari termelés számára, illetve kétféle iskolát egyesítettek: a Szépművészeti Akadémiát (Sächische Hochschule für Bildende Kunst) és az Iparművészeti Iskolát (Sächische Kunstgewerbeschule).

Johannes Itten: A fehér ember háza, 1920, litográfia az első a Bauhaus Mesterei kiadvány számára.
A Gropius által bevezetett előkészítő tanfolyam volt az iskolába járás feltétele, amely az építészeti program mellett az avantgárd stratégiákat alkalmazta – ez szemben állt az akadémiai oktatással. Az előkészítő tanfolyam után lehetett a szakműhelyekbe bejutni. Kezdetben Johannes Itten, a színelmélet kidolgozója és tanár eszméi hatottak, amik az Intuícióra és módszerre, valamint a Szubjektív tapasztaltra és objektív felismerésre helyezték a hangsúlyt. Johannes Itten azután összekülönbözött Walter Gropiussal, mert nem értett egyet azzal, hogy az iparon és a termelékenységen legyen a hangsúly. Johannes Itten készítette el Lyonel Feiningerrel (1871-1956) és Gerhard Marcksszal (1889-1981) az iskola egy éves alapkurzusának anyagát, amit 1920/1921 telén kötelezővé is tettek. 1923-ban Johannes Itten a nézeteltérések miatt megvált az iskolától. Ezáltal lezárult a Bauhaus expresszionista korszaka.


Fotómontázs.
Az iskola felépítése, Weimar 1919


Az intézményen belül a tanárokat mestereknek, a diákokat mesterlegényeknek/leányoknak szólították, mert sok nő is tanult itt, ami akkoriban újdonságnak számított. 1924-től Josef Albers tanította az első félévet, Moholy- Nagy László a másodikat. Ők az iparibb szemlélet képviselői voltak, közreműködésükkel a hallgatók gyárlátogatásokon vettek részt.



A Bauhaus épülete a Herbert Bayer készítette felirattal, 1925. Dessau.
A Bauhaus állami támogatást is kapott a Weimari Köztársaságban, ezért, a támogatás jogosságát megindokolandó, nagy kiállítást rendezett 1923 júliusától szeptemberig, amelynek plakátját Joost Schmidt tervezte. A kiállítás ellenére az iskola anyagi támogatása a felére csökkent, amikor Németországban először Weimarban a Német Nemzetiszocialista Munkáspárt nyerte meg a választásokat. A Bauhaus radikális szocialista szellemisége nem tetszett a helyi hatóságoknak.


A Bauhaus épületei Dessauban, a Walter Gropius tervezte épületekkel, 1925, felújították.

1925, Dessau
A Bauhaus bejárata, Dessau, 1925. Felújítva.
Sok politikai vita után az iskola Weimarból Dessauba költözött, ahol a politikailag nyitottabb szociáldemokraták voltak hatalmon. 1926-ban lett kész a dessau-i iskola épülete Walter Gropius tervei szerint, amelynek az oldalán látható, az azóta híressé vált Bauhaus felirat, a betűket és feliratot Herbert Bayer tervezte. Az új épület a következő részekből állt: a Szakiskolából, amit a lábakon álló Igazgatóság hosszú épülete kötötte össze a Műhelyekkel. Ebből nyílt az alacsonyabb Aula, menza, majd abból a legmagasabb, az öt emeletes Műteremház. A függesztett üvegfal előzményei: Peter Behrens, AEG-turbinagyára, Berlinben 1909-ből és Walter Gropius, Fagus Művek cipőgyára, 1911-ből, amit már tárgyaltunk korábban itt a blogon a Modernizmus kapcsán.


A dessaui Bauhaus modell-makettje: Szakiskolából, amit a lábakon álló Igazgatóság hosszú épülete kötötte össze a Műhelyekkel. Ebből nyílt az alacsonyabb Aula, menza, majd abból a legmagasabb, az öt emeletes Műteremház.
Az amerikaiak adták az ún. Daves-segélyt, aminek feltétele volt, hogy az iskolának részben el kell tartania magát. A belső tereket, a berendezést és a bútorzatot az iskola tanárai és diákjai közösen alakították ki. A Bauhaus az ipari funkcionalizmus szellemében működött. Az intézmény saját diplomával rendelkezett. A Bauhaus megszakított minden kapcsolatot a helyi kézműves céhekkel. Megalakult az iskoláról elnevezett E.G.M.B.H., azaz Kft., amelyen keresztül el lehetett adni a termékeket. Herbert Bayer tervezte a termék-katalógusokat. Az eladás ennek ellenére nem ment jól, mert a tervek nem voltak alkalmasak gyári előállításra. Így Walter Gropius visszavonult és átadta a helyét Hans Meyernek.



A Bauhaus épületek menzája, a bútorokat Breuer Marcell tervezte, 1925, Dessau.
1928-1930 között Dessauban Hans Meyer irányította az iskolát diktatórikusan ezalatt a rövid idő alatt. Eladta a termékek gyártási engedélyeit és a Bauhaus stílusát szélesebb piacokon értékesítette. Marxista ideológiája miatt nem volt népszerű, főként azért, mert be akarta vezetni a közgazdaságtan, a pszichológia és marxizmus órákat. A formatervezésben tudományosabb ágat képviselt.


A dessaui Bauhaus emblematikus lépcsőháza, 1925, felújítva.
1930-1933 között Dessauban Ludwig Mies van der Rohe építész volt az igazgató, aki 1930-ban vette át az iskolát. Még az év szeptember 9.-én bezáratta az intézményt, annak erős átpolitizáltsága miatt. Amikor újból kinyitott, minden hallgatónak újból be kellett iratkozni. Az új tanterv lényege az volt, hogy már nem volt kötelező az előkészítő, fontosabbakká váltak a szaktanulmányok. Ha az iskola tovább fennmaradt volna, akkor tanítottak volna statikát is a hallgatóknak, ami az építészek körében elengedhetetlenül fontos. Iparművészeti tárgyak tervezését ettől kezdve csak a gyárthatóság jegyében lehetett végezni. Azonban 1933. január 30.-án hatalomra kerültek a Nemzetiszocialisták Dessauban, ezért az iskola Berlinbe költözött, de a Gestapo azt is bezáratta kommunista szövegeket keresve.




Bauhaus, Dessau, Műteremház, 1925, felújítva.
Sok mester emigrált az Egyesült Államokba, Nagy-Brittanián keresztül. 1937-ben Moholy-Nagy László Chicagóban újjáélesztette a mozgalmat New Bauhaus néven, Walter Gropius pedig a Harward Egyetem építészeti karának a professzora lett 1937-től 1952-ig.1938-ban nagyszabású retrospektív kiállítás nyílt a Bauhaus alkotásaiból a New York-i Modern Művészetek Múzeumában. Az iskola 14 évig működött, ezalatt 1250 diák tanult ott. Története rövid, mégis korszakalkotó, mert progresszív, kísérletező szemlélet jellemezte és mai napig hatást gyakorol a formatervezésre.

Modern üvegablakok, a függönyfal, aminek előzménye a Fagus művek. Az is, ez is Walter Gropius tervei szerint épült. 1925.

Az intézmény tanárai  


Walter Gropius (1883-1969), a Bauhaus első igazgatója (1918-1928), a dessaui Bauhaus építésze. Breuer Marcel (1902-1981), a Bauhaus hallgatója Weimarban, majd a dessaui Bauhaus tanára, formatervező, építész. Hans Meyer (1831-1950), a Bauhaus második igazgatója (1928-1930). Ludwig Mies van der Rohe (1886-1969), a Bauhaus harmadik igazgatója (1930-1933), építész.




Bauhaus kisbútor.
Moholy-Nagy László (1895-1946), fényképész, képzőművész, tervezőgrafikus, az iskola tanára, az alapozó kurzus vezetője. Marianne Brandt (1893-1983), a Bauhaus fémműhelyében dolgozott. Oskar Schlemmer (1888-1943), színigazgató, a Bauhaus szobrászmestere, számos színházi előadás kosztümjét a tervezte a volt berlini Metropol színház számára (1923-1928). Wassilly Kandinskij (1866. december 16.–1944 december 13.) orosz festőművész, teoretikus és tanár, aki 1922-1933 között tanított az intézményben. Paul Klee (1879. December 18. –1940. Június 29.) svájci német, festőművész, tanár.

Nők a Bauhausban 

Peter Keler: Bauhaus bölcső, Bauhaus babáknak :-).


A Bauhausban a nők és a férfiak megítélése hagyományos volt vagyis, hogy a nők természeti lények, a férfiak pedig civilizált lények. Nem volt könnyű főként a tanárként ott dolgozó nők munkásságát feltérképezni. Magdalena Droste könyvében külön fejezetet szentel ennek a témának. A dessaui korszak előtt, Weimarban a férfi jelentkezőket részesítették előnyben a felvételinél, a nőket a textilműhelybe vették fel, ami úgymond női tanszékként működött. Walter Gropius, Johannes Itten, Paul Klee és Vassily Kandinskij írásokat publikált, a női és férfi szellem, lény és feladatok közötti különbségekről (hmm Artificium).


Ludvig Mies van der Rohe: Bárszék.




1929-ben Hannes Meyer a hallgatói létszám emelése érdekében, elsősorban a női hallgatókhoz intézett felhívást: Junge menschen kommt ans bauhaus- Fiatalok gyertek a Bauhausba, továbbá a kérdés: Hallgatóként valóban egyenlő lehetőségekre vágyik? A legalacsonyabb részvétel a nők körében az építészet és a belsőépítészet szakokon volt, itt összesen négy nő szerzett diplomát. Volt azonban néhány nő, aki rövid ideig tartózkodott a Bauhausban, viszont fennmaradt a nevük Florence Henri fényképész, aki egy szemesztert járt végig és Erna Niemeyer, aki Ré Soupault néven lett híres, mint író és fényképész.




Bauhaus kiadvány, 1918-1928.


Lucia Moholy (Moholy-Nagy László felesége) és Ise Gropius (Walter Gropius felesége), nem látványosan, inkább a háttérben dolgozva segítették a Bauhaus sikerét. Lucia Moholy szerkesztői végzettséggel rendelkezett és fényképészeti tanulmányokat folytatott a Bauhausban. Többszáz fotót készített, amin a weimari periódus szinte összes tárgyát dokumentálta és a dessau-i Bauhaus épületeket is. Fényképein a Bauhaus esztétikája szerint jelennek meg a témák. Az általa készített, és sok helyen publikált fotók határozzák meg a Bauhausról kialakult képünket. Lucia Moholy hívta elő a férje képeit és segített a Bauhaus-kiadványok szerkesztésében. Moholy-Nagy László feleségével való összetartozását úgy fejezte ki, hogy kettőjük arcképét, profilból lefotózva egy fotogramon jelenítette meg 1926-ban.


Breuer Marcel: A kultikus B3 Vasilly szék (1828-1829), Vasilly Kandinszkij orosz festőművészről nevezte el, aki a kollégája volt a Bauhausban. Fotó:

©Benyó Gergely.

Ise Gropius munkássága szintén elengedhetetlenül fontos. 1923-ban házasodott össze az akkor negyven éves Walter Gropiussal a 26 éves Ise Buchard. Egy gépelt folyóiratban, amit mind a mai napig nem adtak ki, elmeséli a saját történetét, ami szorosan összefonódik a Bauhauséval. Gropius kéziratai alapján ő szerkesztette annak levelezését, beszédeit, cikkeit, ő volt a Bauhaus háziasszonya és követe. Ő közvetített a mesterházak belsejének, berendezésének az igényeiről, a mester-feleségek és a kivitelezők között. Gropius életében levelek ezreit fogalmazta a nevében – amit Gropius 1969-ben bekövetkezett halála után is folytatott. Életük végére kettőjük kézírása szinte megkülönböztethetetlenné vált. Walter és Ise Gropius 1926-tól kétszemélyes íróasztalnál dolgoztak.





Breuer Marcel: A kultikus B3 Vasilly szék (1828-1829), Vasilly Kandinszkij orosz festőművészről nevezte el, aki a kollégája volt a Bauhausban. Fotó:

©Benyó Gergely.



1925-től Mies van der Rohe és Lily Reich is közösen alkottak. 1931-ben közösen szignáltak, egy, a kettejük által tervezett bútort. A Bamberg Metallwerk katalógusában az általuk tervezett bútorokat LR vagy MR szignóval különböztették meg. Lily Reich nem osztozhatott férje hírnevében, mert Mies van der Rohe 1938-ban emigrált.

Expresszionizmus és konstruktivizmus a Bauhausban


Walter Gropius visszaemlékezéseiben nem nagyon foglalkozott a Bauhaus expresszionista korszakával, ami 1919-től 1921-ig tartott. Művészet és technika-új egység címmel Gropius kijelölte az iskola új irányvonalát, ami 1928-ig tartott. Feininger 1919-es fametszete a középkorkultuszt követte, de ezt felváltotta Theo van Doesburg De Stijljének a hatása, ami Németországban vált először ismertté. Ebben az segített, hogy Theo van Doesburg Walter Gropius építészeti irodájával és annak alkalmazottaival Forbát Alfréddal és Adolf Meyerrel került kapcsolatba.


"NDK" Bauhausos bélyeg. Az épületet magát évtizedeken keresztül elhanyagolták (saját szememmel láttam), de azért a szocialista államban bélyegen büszkék voltak rá....


Theo van Doesburg 1921-től Weimarban élt és az ő hatására szűnt meg a kézművesség a Bauhausban. A kézművesség helyett, ami addig a Bauhaust jellemezte, a gépi esztétikát helyezte előtérbe. Előadásokat tartott, 1921-től járt a Bauhaus műhelyeiben, megjelentette a De Stijl című folyóiratot Weimarban, ahol a Bauhausról írt cikkeket.
A Bauhaus iskola emblematikus lépcsőháza, fotó:

©Benyó Gergely, 2012.

Cri_170398

Oskar Schlemmer képe: A Bauhaus lépcsőháza

1922 szeptemberére dadaista-konstruktivista konferenciát hívott össze, amelyen a következő művészek szerepeltek: Lucia Moholy, Kemény Alfréd (a magyar kritikus, aki Durus néven publikált) Theo van Doesburg, Nelly van Doesburg, Tristan Tzara, Nini Smith, Hans Arp, Werner Graeff és Hans Richter. Doesburg a művészetben kevés eszközt engedélyezett és még kevesebb színt: vöröset, kéket, sárgát és a színnek nem számító feketét és fehéret, valamint a szürkét azért, hogy szögletes síkidomokat tudjon használni.




Bauhaus betűtípus, Herbert Bayer felirata után. Tervezte Paul Renner 1927-ben.


A kifejezőeszközök a felsorolt színeken kívül a horizontális, a vertikális, az üres és a teli közötti egyensúlyteremtésből áll. A cél az építészet, szobrászat és a festészet összhangjának a megteremtése volt. Ennek egyik példája Molnár Farkas 1922-1923 között tervezett Vörös kockaház terve, ami a De Stijl hatására jött létre. Mégis milyen érdekes, hogy a De Stijl hatások ellenére, amint arról Kállai Ernő művészettörténész, a korszak krónikása beszámolt – hiszen ő Berlinben élt –, Theo van Doesburg nézeteltérésbe keveredett Walter Gropiussal annál az egyszerű oknál fogva, hogy végül is nem lehetett a Bauhaus oktatója.
1921 decemberében Breuer Marcell szakított az expresszionizmussal és ezt a Kuri manifesztumban demonstrálta. Kuri: konstruktív, utilitariánus, racionális, internacionális. Szerencsére a de Stijl elméletei olyan tanárok munkásságára hatottak, mint Vassily Kandinskij és Paul Klee, akiknek a későbbi festészetében, elméleti munkásságukban ez felfedezhető.
                                                                                                          Kocsis Nagy Noémi

A Bauhaus épületek makettje, fotó:

©Benyó Gergely, 2012.

Ez 3186 embernek tetszik itt a blogon!
26-an osztották meg a facebookon!
Köszönjük!                                                                                             

Szakirodalom:
Laskhmi Bhaskaran: A forma művészete, Scolar Kiadó, 2007.
Magdalena Droste: Bauhaus Archiv, 1919-1933, Taschen, 2006.Publisched by Bauhaus-Archiv Museum für Gestaltung.
Magdalena Droste: Bauhaus 1919-1933, Reform és avantgárd, Taschen, Vince Kiadó, 2008. 








 

 









Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…