Ugrás a fő tartalomra

Kozma Lajos

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com

A cikk semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!

Kozma Lajos: Magyar villa, Berkenye u. 12, II.kerület.
Kedves Olvasó! 
Gyere rajongónak a szerzői oldalamra is: 

Kocsis Nagy Noémi írói oldal: 
Kozma Lajost (1884-1948), akit nemrég újra felfedezett a magyar kutatás, több szempontból is érdemes vizsgálni: mint építészt, mint grafikust, mint bútortervezőt és mint belsőépítészt. Az eredetileg építész végzettséggel rendelkező Kozma a húszas évekre, illetve későbbi munkássága folyamán is, a kor haladó építészeti mozgalmának kiemelkedő mestere lett. Nagyon sokoldalú személyiség volt, házakat tervezett és bútorokat, könyvet rajzolt, illusztrált, akvarellel színezte belsőépítészeti terveit, érdekelte a népművészet, amiből inspirálódott Kós Károlyhoz hasonlóan, hisz vele egy időben tanult a Budapesti Műegyetemen és ugyanannak a csoportnak, a Fiatalok-nak a tagja volt.
Kozma Lajos: Magyar villa, Berkenye u. 12., II. kerület.
1884. június 8-án született a Somogy megyei Kiskorpádon, Kaposváron és Győrben végezte az iskoláit, majd a József Nádor Műegyetem építészmérnöki szakosztályának hallgatója lett az 1902-1903-as tanévtől.
Kozma Lajos: A Lapis Refugii villa halljához készült üvegablakterv rajza, 1907.
A megmaradt, villákhoz és egyéb épületekhez készült belső tereket ábrázoló rajzai és akvarelljei a század elejének szellemiségét tükrözik. Kiolvasható belőlük Kozma Lajos igényes művészi, alkotói sokoldalúsága, a terek egészséges, nagyvonalú szervezésének képessége, az az elképzelés, hogy az építész az intelligensen formált terekkel nagyban hozzájárulhat az életszínvonal emeléséhez.

Kozma Lajos: A Lapis Refugii villa halljához készült üvegablakterv rajza, 1907.
Kozma tagja volt a Fiatal Építészek csoportjának, akik Kós Károllyal az élen elsőként tanulmányozták a népművészetet. Ismerte, értette és tisztelte Ady Endre költészetét, tudatosan tanulmányozta a népművészetet. A korai, neobarokkos tervezési stílustól (a gyomai Kner Izidor villája, 1926-ban, neobarokk tervek alapján) eljutott a legelegánsabb, legmodernebb villaépületek és társasházak tervezéséig. 
Kozma Lajos: A Lapis Refugii terve, 1907.
Alkotó emberként, szakemberként Lajta Béla építészirodájának tagja volt, ezáltal a lechneri örökséget közvetve, egyéni módon, modern népi formajegyekkel ötvözve oldotta meg. 1928-ban németországi tanulmányútjának (Darmstadt, Frankfurt) hatásai új utakra terelték az építészetben. Feltétlenül meg kell említenünk, hogy a magyar könyvművészetben nagy szerepet játszó, gyomai Kner Izidor könyvkiadóval és nyomdával is kapcsolatba került és ebből kifolyólag számos könyvterv és illusztrációs terv született a keze alatt.
Kozma Lajos: Borítóterv Csáth Géza: Délutáni álom, című művéhez, a Nyugat kiadása.
A magyar bútorművességben fontos szerepet játszó Budapesti Műhely megalapítója és annak aktív tervezője volt. Számos bútorterv is feltűnik az általa tervezett villák belsőépítészeti rajzain, akvarelljein. Stílusában ötvöződik a szecesszió, annak magyaros és népies vonulata, illetve az art deco újításai. Bútorai tervezésekor felhasználta a népi bútorok motívumait (tulipános láda, tükör, ruhásszekrény), hogy azoknak egy sokkal letisztultabb modernizáltabb változatát hozza létre.
Kozma Lajos: Láda.
Kozma Lajos minden műfajban egységes stílust képviselt. A szecesszió  és az Arts and Crafts szellemében egyfajta Gesamkunstwerk szellemiséget próbált megvalósítani. Művészetének lényege a magyaros szecesszió továbbvitele, elsősorban korai művein látható, később viszont már próbált ezen túllépni.
Kozma Lajos: Szék.
Kozma Lajos úgy tartotta, hogy az iparművészeti alkotásnak négy alap tényezője van:
1.    az anyagok tulajdonságai – az anyagszerűség,
2.    a fölépítés határozott törvényei – a szerkezet,
3.    a fölépített tárgy viszonya az emberhez – a célszerűség,
4.    az alkotó egyénisége. 
Kozma Lajos: Szobabútor.
A szecesszióban – Kozma szerint, a negyedik faktor túltengő, az első hármat maga alá rendelő. Az ezt követő fejlődési periódus kijavítja a hibákat. Újra szóhoz engedi jutni a négy faktort egyenrangúan egymás mellett.
Kozma Lajos: Fekete kapu,  illusztráció.
Kozma célja, a kortársaihoz hasonlóan, egy új stílus kialakítása volt, ami túllépett a szecesszión. Hasonló gondolathoz jutott el költészetében Ady Endre is és a művészettörténész, Fülep Lajos is, de ez már megfigyelhető volt Lechner Ödönnél és a Kós Károly vezette fiataloknál is, igaz, hogy más és másképpen, lévén generációbeli szemléletváltásról szó. A blogunkban már szót ejtettünk Kós Károly munkássága kapcsán arról, hogyan fogalmazta meg a saját építészeti hitvallását Lechnerrel szemben, vagy tőle eltérően.
Kozma Lajos: Három forint, illusztráció.
Kozma Lajosnak egyéni stílusa kialakításában sokat segített az építészi előképzettség. A szecessziót már nem tekintette modern eszköznek, az ornamentika használatától kissé eltávolodott, legalábbis az építészetben.Rajzaiban késő szecessziós és népi hatásokat figyelhetünk meg, míg házait, középületeit az anyagszerűség szóval tudjuk leginkább jellemezni, valamint nagyon fontos még a szerkezet és célszerűség szem előtt tartása (hasonló eredményekre jut Le Corbusier is). Grafikáiban és főleg belsőépítészeti tervein ez az építészeti gondolkodás érvényesül.
Kozma Lajos: Három forint, illusztráció.
1902-1903-ban forrongó volt a légkör a műegyetemen. Kialakult, kirobbant egy konfliktus az idősebb és a fiatalabb generációk között. Hauszmann Alajos, aki a Műegyetem Központi Épületét is tervezte, ekkor lett rektor (1903) és beszédében állást foglalt a historizmus és az eklektika elvei mellett. A fiatalok nem értettek egyet ezekkel az elvekkel, más úton akartak eljutni a megoldáshoz.
Kozma Lajos is ahhoz a nemzedékhez tartozott, akik egymásra találva, összetartozó csoportot alkottak, ők voltak a Fiatal Építészek, vagy más néven a Fiatalok. A Műegyetemen a Megfagyott Muzsikus című lapban jelentek meg írásaik. Ez volt az egyetemnek az egyik, de nem az egyetlen hallgatók által írt, szerkesztett és rajzolt lapja. Minden szakosztálynak volt saját lapja, amibe a diákok írtak és rajzoltak és általában bátor és szókimondó hangvétel jellemezte.
Kozma Lajos: Lap egy írott könyvből.
Bartók Bélához és Kodály Zoltánhoz hasonlóan, a népművészeti gyűjtés nagy hatást gyakorolt a munkásságukra. Az építészetben ez elsősorban Kós Károlyra, a gödöllőiekhez kapcsolódón Thoroczkai Wigand Edére és Medgyaszay Istvánra volt jellemző és természetesen Kozmára is.
Kozma Lajos: Illusztráció Móricz Zsigmond a Falu című művéhez, 1911, a Nyugat Kiadása.
Általában elmondható, hogy építészeti tanulmányaik és gondolkodásuk mellett nagyfokú rajzosság jellemezte őket – ezzel tudták jól kifejezni magukat. Mivel a skandinávokat választották példaképül, ezért nálunk is a népi-nemzeti formakincs volt a jellemző. A grafikai munkák készítésénél a kalotaszegi, székelyföldi és a dunántúli népi kultúrából inspirálódtak.
Kozma Lajos: Színdarab plakát, Vitéz Miklós: Évforduló című színjátékához.
Kozma Lajosnál elsősorban a grafikai munkásságában érvényesült mindez. Belsőépítészetében, bútorművészetében csak később használta fel a látott formákat. Korai munkásságát leginkább az illusztráció és a grafika jellemzi. 
Kozma Lajos: Az új architektúra megszületik.
A rajz, a grafika a XIX. század utolsó harmadában jutott vezető szerephez, azok után, hogy az impresszionizmus és a plein air festés még nem tulajdonított akkora szerepet a rajzolásnak. A szecesszióban viszont már a vonal, a rajz jelentősebb szerepet kap (emberi alakok, burjánzó növényi ornamentika). 
Kozma Lajos: Szekrényke.
A posztimpresszionizmus, jugendstil, art nouveau, a szecesszió nemzeti iskolái a vonalat helyezték előtérbe, mint a kompozíciós szerkesztés alapját. A térbeliséget érzékeltető tömeg is síkban maradt, mindig jellemző volt a körvonal, a formák közötti összefüggést a kontúrhálózat biztosította.
Kozma Lajos: Meseillusztráció.
A nagybányaiak után, ahol még előkészítő, vázlatszerű jellege volt, a rajz önálló értéket kezdett képviselni Rippl-Rónai József művészetében, Vaszary Jánosnál, Gulácsy Lajosnál, de még az építészeknél is, Kós Károlynál és Kozma Lajosnál egyaránt. A tizenkilencedik és huszadik század fordulóján sok művész már önálló grafikusként tevékenykedett, vagyis illusztrált, plakátot, reklámot készített a tervekhez.
Kozma Lajos: Fekete kapu,  illusztráció.
Kozma Lajos grafikai tevékenységét elsősorban azok a csodálatos, szecessziós jellegű rajzok, könyvborítók, Ady Endre versillusztrációk jelentik, amelyeket tustollal készített el. Ezek a keretbe foglalt kompozíciók, a népművészet ihletését mutatják, de érezhető rajtuk az angol Aubrey Beardsley, Edgar Allen Poe műveihez készült rajzainak a hatása is.
Kozma Lajos: Villaterv.
Kozma Lajos: Lakberendezési terv.
Kozma grafikai munkásságának a másik részét, azok a belsőépítészeti, elsősorban rajz és akvarell technikával készült képek alkotják, amelyeket a villa-terveihez készített. Ezeken a nagyon aprólékosan, precízen, rendkívül modernül megrajzolt belsőépítészeti térrajzokon, amely stílus ma reneszánszát éli, a tehetség, a kreativitás és a tudás tükröződik. A kor rendkívüli érdeme az, hogy ezeket a Kozma által rendkívül precízen megrajzolt belsőépítészeti rajzokat ugyanolyan precízen kivitelezték a villák berendezéseiben.Természetes volt az, hogy amit az építész mond, az szentírás volt a kivitelezőknek és nem is mertek volna olyan nagy tudású mesterrel vitatkozni, mint ő.
Kozma Lajos: A Bimbó utcai bérvilla 39. szám alatt, berendezése modern bútorokkal, 1934-ben.
Mint már korábban említettük, a grafikákon és illusztrációkon kívül tervezett bútorokat is, amelyeket a KÉVE 1911-es kiállításán mutatott be. 
Kozma Lajos: Székek.
A KÉVE egy művészegyesület volt, amelyet Szablya-Frischauf Ferenc alapított 1907-ben. 1908.január-februárjában nyílt első kiállítása, a Nemzeti Szalon, a Kossuth Lajos utcai helyiségében. Ebben a csoportban szecessziós jellegű grafikákat készítő művészek egyesültek.1908 nyarán olyan európai nagyvárosokban állítottak ki, mint Düsseldorf, Berlin és Drezda. 1909-ben a Nemzeti Szalon új székházában nyílt kiállításuk. 
Kozma Lajos: Ex libris, 1937.

1911-ben nyílt a harmadik kiállítás, amelyen bemutatták Ács Lipót rajztanár és múzeumi gyűjtő sárközi népművészeti gyűjteményét is. Társulati tagok voltak többek között Szablya-Frischauf Ferenc elnök, Benkhardt Ágost, Erdei Viktor, Fejérvári Erzsi, Gara Arnold, Moiret Ödön, Bálint Rezső, Károlyné Ambróczy Georgina bárónő és Kozma Lajos. Az egyesület egyik legjelentősebb tagja maga Kozma Lajos volt, akinek a KÉVE számára készített grafikái nagyon fontosak életművében. A KÉVE 1911-es kiállításán Kozma Lajos egy sárga jávorfából készült, ébenfa intarziás enteriőrt is kiállított. 1911-ben készített berendezési és használati tárgyakat a New York kávéház részére is. E korai bútorai jellemzője a markáns, tömbszerű bútortest és a lapos faragású díszítés.
Kozma Lajos: A Frutti-Sthümer csokoládégyár bemutató boltjának berendezése.
A Budapesti Műhely című egyesületet Kozma Lajos alapította, az iparművészeti teendők, problémák megoldására. Ennek a Műhelynek minden bútorát ő tervezte, de más használati tárgyakat is készített, amik a belsőépítészet és az enteriőrművészet szempontjából fontosak. Például egy alacsonyabb faragott és festett szekrényt, az oldalán ráfestett népművészeti motívumokkal. Pár igazán vonzó megjelenésű art deco bútorát feltétlenül meg kell említenünk. 1924 előtt tervezete a kétajtós, üveges, népművészeti motívumokat már stilizáltan alkalmazó festett szekrényt.1926 körül készítette a toalettasztalkát, japános stílusban, fehér alapon arany motívumokkal. 1930 körül készült el a rugós szék, piros-fekete kockás bőr borítással.
Kozma Lajos: A Rózsavölgyi Zeneműbolt berendezése.
Építészeti munkásságában házak, villák, bérházak, boltportálok, bérházak köthetők a nevéhez. 1932-ben tervezte a Színházi Élet című bolt portálját és berendezését. Nem könnyű áttekinteni azt az életművet, amit a Kozma Lajos maga után hagyott.
Kozma Lajos: A Frutti-Sthümer csokoládégyár bemutató boltjának berendezése.
A modern építészetünk szempontjából kiemelkedő és nagyon fontos a maga és családja számára tervezett Lupa-szigeti nyaralója, 1935-ből.
Kozma Lajos: Iniciálék.
Budai villái közt meg kell említenünk a Klinger-villát (1934) a Hermann Ottó út 10. szám alatt, a Gans-villát, (1940) a II. kerületben, a Pusztaszeri út 33. alatt, a Napraforgó utcai telep, V. számú házát 1931-ből. A Balla-villát, amit közösen tervezett Molnár Farkassal, a II. kerület, Hankóczy u. 3 alatt. A Bimbó út 91. alatt található villát, a Havas-villát. Ezek a villák mind az általa készített belsőépítészeti tervek és bútortervek alapján készültek, amelyeket a Thonet cég gyártott le csővázas lábú, linóleumborítású, fa vagy nádazott felületekkel, attól függően, hogy székről, vagy asztalról volt-e szó.
Kozma Lajos: A Magyar Villa berendezése, archív fotó.

A Magyar villa a Berkenye utcában található, a Szegő-villa pedig a XI. kerületben, a Somlói úton. Tragikus, hogy a háború utáni államosításkor ezeket a villákat eredeti tulajdonosaiktól elvették, illetéktelen személyek költöztek bele és több közülük átépült, figyelmen kívül hagyva az eredeti terveket. Ez egy nemzetközi építész, például Le Corbusier Villa Savoy épületénél teljességgel elképzelhetetlen lett volna.
Kozma Lajos: Az Átrium ház mozijának rendkívül elegáns Art deco előtere.
Kozma Lajos: Átrium ház, Margit körút 55, 1936.
Az Átrium-ház, 1934-1936, a II. kerületben, a Margit-körút 55 szám alatt található. Ez az épület magába foglalta a rendkívül elegáns, kőkockás padlóval és üvegtükrös oszlopokkal ellátott Átrium mozit (a szocializmus alatt Május 1. Mozi néven szerepelt), ami a magyar art deco egyik kiemelkedő példája. Újból megnyitják!
Kozma Lajos: Átrium ház, 1936, archív fotó.
Kozma Lajos belsőépítészeti munkákat is készített a volt Erzsébetvárosi Bank számára, Vas utcai iskolának (ami egyébként Lajta műve) és a Rózsavölgyi-üzletháznak. Ez utóbbinál a díszítés, az ornamentika volt a feladata.


Kozma Lajos: Átrium mozi, az Átrium Ház belsejében, 1936. Újból megnyílt.

Ebben a rövid kis cikkben a teljesség igénye nélkül szerettünk volna rávilágítani, Kozma Lajos egyedülálló, páratlan, de sokoldalúan izgalmas személyiségére, ami reméljük legalább olyan vonzó, mint az ezzel való foglalkozás, a kutatás maga.
                                                                                              Kocsis Nagy Noémi
Ez 4306 embernek tetszik itt blogon!
38-an osztották a facebookon!
Köszönjük!

Forrás: 
Kozma Lajos modern épületei, szerkesztette Horányi Éva, Terc Kiadó, Budapest, 2006.
Vadas József: Magyar Art Deco, Corvina Könyvkiadó, 2005, 58.-59. oldal.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…