Ugrás a fő tartalomra

Magyar szecesszió, Kós Károly

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com
A cikk semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Beleértve a cikk logikai felépítését is, mert erre is találtam példát! Köszönöm!

Halottak napján és a Reformáció Napján szeretnélek meglepni Benneteket kedves olvasóim, egy számomra oly kedves építész Kós Károly életművével. Hogy hogyan függ össze a kettő? Úgy, hogy Kós Károly áttért lutheránusról református vallásra, ami az erdélyi magyarság megmaradásának az egyik legfontosabb bástyája volt és ma is az.
A reformáció a Biblia nemzeti nyelvekre való lefordításával folytatódott, az után a bátor cselekedet után, amit Luther Márton tett, aki 1517. október 31.-én levelet írt Albert mainzi püspöknek, tiltakozását fejezve ki a búcsúcédulák árusítása ellen, valamint kiszegezte a wittenbergi vártemplom kapujára 95 tételből álló vitairatát is.

Kós Károly.
Tulajdonképpen Kós Károly élete, még ha nem is volt ennyire harcos személyiség, mint Luther, abból a folytonos munkából áll, aminek célja a népművészeti kincsünk (díszítések, építészet, népballadák, költészet és zene) összegyűjtése és modern formákban való alkalmazása úgy, hogy az a kor embere számára is használható legyen. Gyakorlatilag nincs negyven éve, hogy Kós Károly elhunyt és szerteágazó életművének a feldolgozása ma is tart.
Kós Károly: Varjúvár, a saját sztánai házához készült rajz.

Kós Károly 1883. december 16.-án született Temesváron, ahova postatisztviselő apját Kolozsvárról áthelyezték. 1889-ben, rövidebb nagyszebeni tartózkodás után, ahol Kós Károly az elemi iskola első három osztályát végezte, a család visszakerült Kolozsvárra, Erdély kulturális és egyetemi központjába. Itt tanulmányait az elemiben és a híres Farkas utcai Református Kollégiumban folytatta tovább, 1901-ben érettségizett. Apáczai Csere János szellemében, kuruc és negyvennyolcas hagyományokat őrző, művelt, függetlenségi szellemű tanári kar nevelte, a nemzeti történelem és kultúra becsületére.
Kós Károly: Ady Endre szülőháza Érmindszenten.

Hetedik gimnáziumban (érettségi előtt egy évvel), ellátogatott egy osztálytársához falura. A gyalogút Kalotaszeg műemlékekben és népművészeti szépségekben gazdag falvain át vezetett, amihez hozzájárult még a táj páratlan szépsége is. Ez az élmény nagyon nagy hatással volt rá, valamint későbbi munkásságára. Hatottak rá a rendkívül egyszerű formájú, de nagyszerű arányú, négyfiatornyos kis vártemplomok és hófehér falaik, és a különleges formájú kalotaszegi házak. A templomok körüli cintermekben először látott kopjafákat és a magyarvalkói templom körül virágos, vidám temetőt. 1901 húsvétján látogatta meg a Türén a református papot, ahol megismerte annak testvérét, Balázs Idát, aki 10 év múlva a felesége lett.
Kós Károly: Illusztráció.

Az egyetemet 1902-ben kezdte Budapesten, a Műegyetem mérnöki karán, habár ő építész szeretett volna lenni. (Akkoriban a mérnöki és az építészi képzés két különálló oktatási ág volt, nem volt összetett építészmérnöki képzés, mint most a Műegyetemen. Nyugat-Európa számos országában most is külön van az építőművész-képzés. Ettől függetlenül most is létezik a  Budapesti Műszaki Egyetemen általános mérnöki képzés). Két év általános mérnöki kar elvégzése után átiratkozott az építész karra. Vonzották az építészek köreiben zajló, nagy viták. A rajzolást csak kitartó gyakorlással sikerült elsajátítania, amint arról maga is vall Hármaskönyv című írásában: Nehéz kezem volt, nagy igyekezettel mégis jó rajzos lettem. Az elméleti tárgyakkal is nehezen birkóztam meg, de a tervezésben hamarosan elismerték elsőségemet tanáraim és évtársaim is. Harmad és negyedéves koromban minden főiskolai pályázaton díjat nyertem, és szünidei ösztöndíjat kaptam. 
Kós Károly: Kis hegyi kunyhó.

1906-ban készítette el a Kútház tervét az egyetemen. 1907-ben a Kettős műteremház tervét készítette el Csorna Dezsővel közösen, és ezzel megnyerték a Wellisch-pályázat első díját. Egyetemi tanulmányai alatt legjelentősebb mestere Schulek Frigyes volt, a középkori építészet tanára. (Schulek Frigyes 1901-1905 között tervezte a Halászbástyát és az ő nevéhez fűződik a Mátyás Templom 1874-1896, neogótikus szellemben való restaurálása.) Kós Károly 1907-ben kapta meg diplomáját a Műegyetemen.
Kós Károly illusztráció.


A Kós Károly és a Fiatalok néven induló építésztársaság határozott célkitűzésekkel kezdett neki a munkának. Tagjai: Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Jánszky Béla, Kozma Lajos, Tátrai Lajos, Györgyi Dénes, Mende Lajos voltak. Erről Kós Károly a következőképpen vallott:
Hogy mi volt a nyitja az én kétségen kívül meglepő építőművészi sikeremnek? Egyszerűen csak az, hogy az akkor divatos különböző közép-európai szecessziós és a hazai ún. tulipános magyar stílustörekvések mellőzésével a korszerű építészet magyar stílusváltozatát a magyar építőhagyományok alapján és a magyar nép építő-formáló gyakorlata szellemében igyekeztem kialakítani. De ez nem volt az én találmányom, mert már az angol Ruskin és Morris építész-tanítványai és a finn Saarinnenék ezen az alapon formálták nemzetük új építőstílusát, és Bartók meg Kodály is ezeken az alapokon építették a korszerűen új magyar zene épületét. Érdekes megfigyelni, hogy az egyébként Lechner Ödöntől eltérő filozófiát megfogalmazó fiatal építészek is az Arts and Crafts alkotóit tekintették példaként és mind a maguk módján keresték a sajátosan magyar stílus formanyelvét. Abban az időben, amikor ők a szakmát kezdték, nagyon nagy építészeti élet és nagy szakmai viták folytak Budapesten. Európára kitekintést kaptak az építészeti és képzőművészeti folyóiratok révén és a hazai és külföldi szakirodalom által. Ezek a kiadványok, képekkel gazdagon illusztrálva, szinte napra készen követték az eseményeket.
A Fiatalok csoportját az építészszakmán belül a következők alkották: Kós Károlyon kívül még Zrumeczky Dezső (1884-1917), mint alkotótárs az Állatkerti épületeknél, az Óbudai Református Parókiánál. Zrumeczky önállóan tervezett épülete az Áldás Utcai Általános Iskola (1912). Jánszky Béla (1884-1945), alkotótárs a Zebegényi templomnál. Fontos munkája a kecskeméti művésztelep műteremházai. Kozma Lajos (1884-1948), akinek az építészeti munkásságán kívül ekkor főleg grafikai és iparművészeti tevékenysége volt fontos. (Rózsavölgyi-zeneműbolt belső berendezése, 1910-1913). Györgyi Dénes (1886-1961), a Városmajori iskola és Kiskunhalasi Iskola társtervezője (1913), a Mezőgazdasági Múzeum belső terének és bútorainak tervezője (1912).
Kós Károly- Jánszky Béla: Zebegény, Római katolikus templom, 1908-1909.


Kós szakmai kibontakozása ettől kezdve szinte természetes volt. Egy évig tervezőirodában dolgozott, majd saját irodát nyitott. 1908-1909 között Zrumeczky Dezsővel közösen tervezte az Óbudai Református Paplakot. 1910-1912 között pedig Györgyi Dénessel közösen tervezte a Városmajori Iskolát. Kós Károly szembehelyezkedett a lechneri elvekkel úgy, hogy ugyanakkor tisztelte is őt: Lechner abból indult ki, hogy nekünk magyaroknak semmi olyan tipikus alkotásunk nem volt a múltban, amit modern architektúránk alapjául, kiindulásául vehetnénk. Csak ornamentikánk van. Ő tehát indus elemekből, barokk vonalakból és magyar ornamentikából alkotott a maga számára egy külön stílust... Mindenik épülete egy zseniális művészléleknek csodálatos alkotása. De egyúttal óriási tévedése is.Kós Károly, tehát nem a lechneri úton kívánt továbbmenni.

Kós Károly-Jánszky Béla: Zebegény, Római katolikus templombelső, 1908-1909. A freskókat a Gödöllői Művésztelep prominens személyisége Körösfői Kriesch Aladár és tanítványai készítették.

A zebegényi Római Katolikus Templomot 1908-1909 között Jánszky Bélával közösen tervezték. Ebben az épületben  valósulnak meg és egyesülnek az építészetről vallott elvei. Itt a ruskin-i mintákat követve, a magyar népi építészetnek a középkor elveiből kiinduló mivoltát választotta, amelyet a nemzet a saját igényei szempontjából alakított és alkalmazott, és amely egyúttal megalapozta Kós munkásságát is.
A templomot a középkori minták alapján tervezte meg, ez a főhajó-mellékhajó-szentély elrendezést jelenti és a román korban volt általános úgy, hogy közben a mellékhajók alacsonyabbak a főhajónál. Ugyanakkor a belső téralakításban figyelembe kell vennünk a preraffaelita hatását, de a finn hatást is (Lars Sonck). Magyar gótikaként, a középkori művészet képviselőjeként a körösfői, gyerőmonostori, valkói templomokat említette Kós Károly. Kalotaszeg erődített templomai esetében, vagyis a magyar népi építészet monumentális alkotásainál, a középkori jellegzetességeket a gyakorlatlan szem észre sem venné. Kalotaszeg annyira megihlette az építészt, hogy lutheránus vallásról áttért reformátusra, hogy megfelelő hangulatban és környezetben élhessen. Élni kell e között a nép között, lelkét kell megtalálni, hogy bele tudjuk vinni a mi tudatos művészetünkbe azt, ami itt öntudatlanul, ösztönösen magyar... Érzem ennek a művészetnek a lelkét, de még mindig nem az enyém is ez a lélek.
Zrumeczky Dezső (Kós Károly állandó építésztársa): Áldás Utcai Általános Iskola, Budapest, II. kerület.
A zebegényi templom tervezésekor ezeket az eszméket valósította meg, a leegyszerűsített formavilágot: a kívülről simán, fehérre vakolt falakat, különleges ritmusú nyílásokat, hatalmas tetőfelületeket. A részletképzés egyszerű volt, nagyon kevés díszt alkalmazott. Az épületnek a tájban való elhelyezéséhez hozzájárult Zebegény rendkívül vonzó környezete, háttérben a zöld, erdős hegyoldallal, a Duna fele néző templombejárattal, az idilli környezettel, ami mind Maróti Gézát, az építészt és épületszobrászt, mind Szőnyi István festőművészt idevonzotta és állandó lakhelyükül szolgált később, valamint nyaranta művészgenerációk zarándokhelyévé vált. Ez a táj Kóst Erdélyre emlékeztette tervezéskor.
A kalotaszegi templomok egyedülálló megjelenését ugyanis a fehér falak és a nagy, sötét tető kontrasztja adja, valamint belsejében a fehér falak és a festett, színes berendezés ellentéte.
A zebegényi templomra is ez jellemző, illetve a belsőben a nem lehet figyelmen kívül hagyni a Körösfői-Kriesch Aladár és tanítványai által készített, ma már műemlék értékű faliképeket sem.
Kós Károly-Zrumeczky Dezső: Óbudai református paplak, 1908-1909.

Kós 1908-1909 között Zrumeczky Dezsővel közösen tervezte az Óbudai Református Paplakot, ami párhuzamosan készült a zebegényi templommal. Az elsődleges feladat a lakások kialakítása és egy nagyobb méretű gyűlésterem tervezése volt, zárt sorú beépítésben, egy szűk telken. Itt a kalotaszegi falvak látványának a hatása tükröződik.Tömegtagolásában a szokásostól eltérő megjelenésre törekedett, ami által a látvány, a fehér falak és szépen formált tetők más benyomást keltettek, mint a környező épületeken. Ez az építmény elrendezésében sokban hasonlít a zebegényi templomhoz.
photo
Kós Károly- Zrumeczky Dezső-Neuschloss Kornél: Budapesti állatkert, kapuzat.
Az állatkerti épületeket, 1908-1910 között, Kós Károly Zrumeczky Dezsővel közösen tervezte, az elefántos kapubejárat tervezésében pedig Neuschloss Kornél működött közre. Akkor már fél évszázada állt az Állatkert, de így is jelentős megbízásnak számított a munka. Kós a megbízást közvetlenül kapta. A terület a főváros tulajdonába került és elhatározták annak megnagyobbítását, korszerűsítését. Manapság éppen Európa legkisebb állatkertjének számít a budapesti, tehát ezért volt éppen időszerű az egyébként elavult Vidámpark elköltöztetése, hogy a fennmaradó területeket átadhassák az Állatkertnek. Végh Gyula építész tervei szerint készült el a terület rendezése. A tervezésben figyelembe vett szempontok a következők voltak: az állatok fajonkénti csoportosítása, illetve az értékes növényzet megőrzése, ami az ott közlekedő vonat hanghatásait volt hivatott kizárni.
Kós Károly-Zrumeczky Dezső: Budapesti állatkert, bölényház.
A vasút felőli oldalon mesterséges dombokat és magas támfalat emeltek a sínek szintje fölött hat-hét méterrel, amire aztán a növényzetet helyezték zajcsökkentési céllal. Kevesen tudják, hogy a műbarlangok, amik az építmények részét képezik, belül üregesek és újabban vannak törekvések e remek terek hasznosítására.
Kós Károly a magyar népi építészettel kapcsolatos összes elképzelését meg tudta itt valósítani. Kísérleti jelleggel minden épületet más és más megjelenéssel, formavilággal alakított ki. Az elefántházhoz arab-török motívumokat, építészeti jellegzetességeket használt, mert az egzotikus állatokat otthonos környezetben szerették volna elhelyezni. Az elefántháznak eredetileg minaretszerű tornya is volt, de a török kormány kérésére, mint vallást sértő szimbólumot, le kellett bontani. Ezt az épületet Neuschloss Kornél tervezte. Szintén egzotikus megjelenésű a struccok háza és az indiai ház. Az épületek közötti kertet szép kovácsoltvas kerítés fogta össze, melynek ábrái az intézmény funkcióit tükrözték.
Kós Károly-Zrumeczky Dezső: Budapesti állatkert, elefántház, az eredeti minarettel.

A Pálmaházban finom vonalú architektúrát figyelhetünk meg és különleges hangulatot érzékelünk, ami a benne őrzött egzotikus növényeknek, különleges lepkéknek és madaraknak remek környezetet biztosít. Az állatkertben minden egyes épületnek meghatározott funkciója volt, mert ne felejtsük el, nem csak a látogatók kedvéért jött létre, hanem azért is, hogy az egyes fajokat megőrizzék, ápolják, etessék és ellássák. A meseszerű megjelenés Kós Károly nagyszerűségét dicséri és pontosan ezért kérték őt fel erre a munkára. Az épületek egy része időközben elpusztult és restaurálás, rekonstrukciók útján állították helyre.
A Madárházban jelentek meg a legjobban a jellegzetes kalotaszegi motívumok. Díszítésében az ifjúkori utazásai során látott és lejegyzett elemek uralkodnak: négy fiatorony, vékony, karcsú tornyok és hegyes sisakok. A nagyon magas tető teremtette meg az egységet, ami helyenként tömör, máshol áttört megjelenésű a nagy üvegfelületes épületen. A Fácános háznál nem érvényesülnek annyira a népi formák. 1908-ban készítette el a vázlatát és a kezdeti szimmetrikus elrendezéshez képest, inkább az aszimmetriát helyezte előtérbe.A Bölényházban és a Szarvasházban boronafalas épületeket tervezett, ami a hegyvidéki jellegre kívánt utalni. A fából készült házaknál a székelység és más magyar tájegységek hatásai érvényesülnek.


Kós Károly-Zrumeczky Dezső: Budapesti állatkert, bölényház.
Kós Károly művészi fejlődésében nagy szerepet kapott a gyűjtés, amit a legtöbb korabeli művész, néprajzos, zeneszerző, építész is alkalmazott az életművük kiteljesítéséhez. Ez a fajta szemlélet ma is nagyon hasznos lehetne a fiatalok körében. Ezen motívumok gyűjtésével és rajzolásával páratlan értékeket hagyott az utókorra, arról nem is beszélve, hogy Kós grafikai munkásságában, könyvkészítésben, illusztrációban és polihisztori mivolta kialakulásában milyen elengedhetetlen szerepe volt. Bejárta Magyarországot, de különösen Erdély híres vidékeit kereste fel. Útjainak eredményét rajzokban, írásokban rögzítette és épületeinek a korábbiaktól eltérő, sajátos megjelenésében.
Kós Károly-Zrumeczky Dezső: Elefántház, minarettel.
Székelyföldi gyűjtőútjának eredménye a lejegyzett népdalok, népballadák is, amelyek a székelység eredetéről, hun származásáról, Csaba királyfiról szólnak. Az Attila királról ének (1909) című kézírásos, rajzos könyvében is közzé tette gyűjtőútjain lejegyzett tapasztalatait, népballadákat és népdalokat, amiket rajzokkal egészített ki és amelyek termékenyen hatottak az építészetére is. A könyvet a Magyar Iparművészet című folyóirat különszáma is kiadta. A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság is e könyvének köszönhetően választotta őt meg tagjai sorába 1910-ben. Ebben a műben a preraffaeliták több művészeti ágban való tevékenykedésének az igénye merül fel.
Kép a könyvről: Kalotaszegi krónika
Kós Károly: Kalotaszegi Krónika, 1973, Bukarest, Kriterion Könyvkiadó.
 
Régi Kalotaszeg (1911) a címe saját kötésű könyvének, amit az előző könyvéhez hasonlóan nádtollal írt meg és saját kezűleg illusztrált. A mű az erdélyi naplóírás hagyományát vitte tovább, szépírás és krónika, de szó esik benne az építészet akkori kérdéseiről is. Hozzátok szólok magyar építészek. Írok nektek arról, amit ti nem tudtok, és amit ti letagadtok: apáink, nagyapáink, és dédapáink építő munkájáról. De harcolni nem akarok, csak üzenetet írok. Az üzenet sem enyém, hanem régen elporladt apáinké, akik az én szájamból beszélnek hozzátok... Amit apámtól hallottam, meg öreg kalotaszegi magyarok szájából.
Ebben is megvalósultak a preraffaelita eszmék és a népművészet iránti érdeklődése. Grafikai munkásságának is szeretnénk néhány fontos állomását megemlíteni, ami főként az általa írott könyvekben jelent meg, természetesen a teljesség igénye nélkül, mert ezzel a témával külön szakkönyv foglakozik. Zárójelben azok a technikák vannak jelölve, amiket a könyv illusztrálásához alkalmazott Kós Károly.
Kós Károly: Attila királról ének.


Erdélyország népének építése (1907, tollrajz), Attila királról ének (1909, tollrajz), Régi Kalotaszeg (1911, tollrajz), Sztambul. Várostörténet és architektúra, (1918, tollrajz), Beszélnek Erdély kövei is (1920, Linómetszet), Varjúnemzetség. Krónika (1925, linómetszet), Transylvania, Auch Siebenbürgens Sterne haben ihre Sprache (1927, linómetszet), A székely ház (1929, linómetszet), Könyv a lovakrul (1937, tollrajz, hasonmás kiadás: 2008, Bp. Kós Károly alapítvány), A székely nép építészete (1944, tollrajz), Budai Nagy Antal históriája, (1945, címlap, linómetszet), Mezőgazdasági építészet (1957, borító, illusztrációk). Magánházakat, iskolákat is tervezett 1909-1910 és 1911-1912 között. Kolozsváron például megtervezte szülei családi házát.
A sztánai ház eredetileg nyaralónak készült a Kós család számára és a Kalotaszeghez tartozás szellemében épült. Romantikus megjelenésű és minden összegződik benne, ami az erdélyi építészettel kapcsolatosan fontos volt. Eredetileg magas gúlasisakkal fedett, kétszintes, hengeres toronyhoz nyaktaggal kapcsolódik egy kétszintes, nyeregtetős rész. Az alaprajzon ez ellentmondásos volt a szakirodalom szerint, de a megjelenésben egységes és festői képet alkot. 1925-ben egy kis toldalékkal gazdagodott.
Kós Károly: Sztánai ház.
1914 telén vidám farsangra látták itt vendégül tervezőtársát, Zrumeczky Dezsőt és Móricz Zsigmondot, aki Kós Károly jó barátja volt. Móricz Zsigmond a saját írói munkásságával vonta párhuzamba Kós törekvéseit:
Abban az időben volt ez, amikor a magyar népdal még elképzelhetetlen volt a hangversenydobogón, de Bartók és Kodály már gyűjtötték a nép szájáról a dallamokat, s mikor én már befejeztem népköltési útjaimat, és a gyűjtött anyagot kezdtem feldolgozni novellákban és regényekben. Kós és Zrumeczky nagy öröm volt számomra, mert ők ugyanezt csinálták az építészeti népkincs felfedezésével.
Kós a Hármaskönyvben viszont így emlékezett rá, a Találkozásaim Móricz Zsigával című írásában, 1939-ben:
Két hosszú hét óta nyirkos, piszkos fellegek hömpölyögnek a hegyekről, és suhog, szitál irgalmatlanul és reménytelenül az őszi eső. A kukorica töretlen, pityóka, répa a földben, s az őszi határ vetetlen még. Mert két hete csak víz és sár és felleg és fullasztó, lélegzetet szorító köd, hasító szél és váltakozva suhogó és szitáló eső. És két hete nincs innen ki és be utunk és nincsen ösvény. Mozdulni nem lehet, s alig van reménység, csak víz van, sár, és a szem csupa szürke, piszkos, rongyos fellegeket lát. És semmi mást, semmit már…

Kós Károly: Varjúvár Sztánán.
…De esténként benn a házban ég a tűz a kemencében, az asztalon szelíd lánggal világít a petróleumlámpa, s harmadnapja mindenkinél drágább és kedvesebb vendégem – Móricz Zsiga… Senki erről nem tudhat, de vacsora után csak itt van. Szemben ül velem, s arcát megvilágítja a lámpafény. Késő éjszakáig marad, s mesél. Néha elhallgat, s akkor csend van, csak a falióra ketyeg, és a kemencében pattan egyet-egyet a tölgyfa. Hallgat, s én nem kérdezek semmit tőle, egyetlen hangot nem szólok hozzá. Csak hallgatunk hát az éjjeli csendben és magánosságban. S látom nagy homloka alatt mélyen beágyazódott két apró szemét, ahogy reám pillant, s azután elnéz, által rajtam, valahová a messzeségbe, talán ki a függönytelen ablakon túl terpeszkedő halálosan süket és vak éjszakába. Talán hallgatja, ahogy az eresz meg-megcseppen. A haja sűrű és göndörösen bozontos. Emlékszem valaha sötétszőke volt a haja, de most fakó, s olykor ezüstösen csillan. 
 Rippl-Rónai József(1861–1927) Móricz Zsigmond  (1923) portréja. Pasztellkréta.

Bajusza, mint régen is, vastag, és a két szája végét eltakarja. S a hangja is ha szól, a régi sima, magas és halk hang, és ahogy beszél, kicsit - ezt mindig furcsán gyermekesnek hallottam-, egy kicsit selypít........Így tehát összepakoltunk egy szép napon és elindultunk. Tervünk szerint Pesten megszakítottuk utunkat három napra, hogy egyet-mást bevásárolhassunk s néhány látogatással eleget tegyünk társadalmi és baráti kötelességeinknek is. Két nap alatt elintéztük minden muszáj-dolgunkat, és őszintén bevallom, megkönnyebbedtem, amikor túl voltunk ezeken a köteles viziteken. Mert a pesti szellemi ember polgári életét sem akkor, sem ma nem tudtam sem megérteni, sem megemészteni. Családi körben a mesterségről nem szeretek beszélni és vitázni, a pesti pletykákat, az állandó egymást rágást utáltam, az üzleti disznóságok nem érdekeltek. A pesti ember látóköre rettentően szűk, általában Kőbányán túl nem terjed, viszont meg van győződve szentül, hogy élni magyar honban legfeljebb Pesten lehet kultúrembernek, s a vidéki nem élhet emberi életet, csak vegetálhat. Mert számára az emberi kultúrélet feltételei: aszfalt, villany, vízvezeték, fürdőszoba, water-closet, no meg a színház, a mulató és elsősorban a kávéház. A vidék pedig az ő szemében: sár, petróleumlámpa, hagymaszagú paraszt, vadászkalapos dzsentri, trágyaszagú falu, bemohosodott fedelű, borgőzös kocsma, szolgabíró, telekkönyvvezető s kaszinó.Engem általában érthetetlen és nem egészen teljes eszű különcnek könyveltek el, és a jobb érzésűek sajnáltak, a legtöbbjük azonban valami alsóbbrendű fajtának könyvelt el, és úgy kezelt, mint ahogy a nagy-britanniai angol kezeli a dél-afrikai angolt. 
Harmadik napunk tehát szabad maradt, és ezt arra szántuk, hogy meglátogatjuk Móriczékat Leányfalun. Tudtam, hogy ott kapjuk az egész famíliát hiánytalanul. 
Hát vártak is. Az egész família, Zsiga, a felesége és három kicsi leánykájuk. És ma is érzem, huszonöt esztendő múltával, hogy milyen boldog voltam, hogy Móriczék otthona nem a pesti művész nyaralója, hanem a velünk egyszőrű-bőrű vidéki család otthona volt. A kert, a ház, a bútorok, a levegő, a szellem, minden, de minden ösmerős, otthonos volt azonnal. Vidéki embereket kaptunk bennük, mint amilyenek mi is voltunk, problémákkal, örömökkel, bajokkal, tervekkel, reményekkel és csalódásokkal, mint amilyenek nekünk is voltak, minket is égettek és éltettek. Jó érzés volt ez..." Nem lehet ezeket a sorokat másképp olvasni, mint erős lelki kapcsolatban álló emberek szellemi kapcsolatát, szeretetét, ami csak olyanok között alakulhat ki, akik teljességgel értik és érzik a másik emberi nagyságát, személyiségének lényegét.


Kós Károly: Wekerle telep, Kispest.

Kós Károly további munkái a Városmajori Iskola Budapesten, Györgyi Dénessel közösen és Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum, amit a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége megbízásából építettek 1911 és 1912 között. A Székely Nemzeti Múzeum (románul: Muzeul Național Secuiesc)Sepsiszentgyörgyön található, a Kós Károly utca 10. szám alatt. A múzeum 1882-es alapszabálya szerint gyűjteménye a székely nép elidegeníthetetlen tulajdonát képezi. A múzeumot 1949-ben államosították, jelenlegi fenntartója Kovászna Megye. Az 1922 végén újra bejegyzett Székely Nemzeti Múzeum Alapítvány folyamatosan támogatja (kutatástámogatás, gyűjteménygyarapítás, infrastruktúra biztosítása, publikáció finanszírozása). 
Sepsiszentgyörgy, Székely Nemzeti Múzeum épülete
Kós Károly: Székely Nemzeti Múzeum, fotóforrás ossian 71.
A Székely Nemzeti Múzeum emlékhelye és temploma volt a székelyek történelmének és tudományos emlékeinek. Kós Károly a múzeum tereinek kialakításban a templomok elrendezését is figyelembe vette és alkalmazta.  A székely falvak, területek alapanyagait használták az építéshez: téglát Prázsmárról, cserepet Bodokról, fehér márványt  Gyergyószárhegyről hoztak, faanyagot a környékbeli erdőkből. A leírások szerint, elkészültével a múzeum nagyban meghatározta a város összképét hangulatában, megjelenésében.
Hasonló hangulat tükröződik a Kispesten, az 1912-ben épült Wekerle-telepen. Kós Károly tervezőtársai ebben a munkában Schodits Lajos és Eberling Béla voltak és természetesen az elmaradhatatlan Zrumeczky Dezső.
Kós Károly: Wekerle-telep, Kispest.
A Wekerle-telep a korszak építészetében kiemelkedő és ma is figyelemre méltó. A kor egyik nagy feladata volt ez, abból a szempontból, hogy kísérletet tett az emberi lét színvonalasabbá alakítására és átformálására. A Wekerle-telep jelentős méretű része nemcsak ennek a kerületnek, de Budapestnek is, ahol a kor legmodernebb városrendezési elveit vették figyelembe kertvárosi formában. Tágasság, levegősség jellemzi, az elrendezése minden igényt kielégítő szempontok szerint történt. Így találhatunk itt családi házakat, magánházakat, ikerházakat, illetve kis lakáslétszámú társasházakat, utóbbit főként a ma Kós Károly térnek nevezett központi részen. Itt a tér köré épültek a nagy intézmények, mint a templom, az iskola és a kereskedelmi egységek, a boltok és a patika. Nem volt egyszerű feladat a központi tér kialakítása. Az akkori miniszterelnök Wekerle Sándor gondosan figyelemmel kísérte a lakónegyed építésének minden részletét. Hiába volt hatalmas, félkerületnyi a terület, mégis alaposan végig kellett gondolni minden egyes részletet tervezését. 
A Wekerle telep utcáinak betűsoros névjegyzéke és elrendezése.

Kós Károly zsenialitását dicséri az ötlet, hogy egy-egy szakember csak két objektumot tervezhetett, ami nagyban megkönnyítette a munkát. Az angol kertváros elvéből indultak ki, vagyis az angol családi ház építési módjának Európára gyakorolt hatásából. Hasonló megoldásokat láthatunk a tipikus amerikai kertvárosokban is. Ezek az elvek a preraffaelita elvekkel egy időben érvényesültek. Érdekes adalék Kós Károlynak, a Találkozásaim Móricz Zsigával című írásának idevonatkozó részlete. Ugyanis tudni kell, ebben az évben indította be Erdélyben, Sztánán a saját kiadású lapját a Kalotaszeget, amit maga írt, szerkesztett és amiben Móricz Zsigmond írását is közölte. Kós így ír: Mellékesen jegyzem itt meg, hogy februárban megkaptam a Pénzügyminisztérium megbízását a kispesti állami munkásváros befejezetlen közép-terének megtervezésére, illetve a Főtér építésének művezetésére, tehát hetilapomat legnagyobb sajnálatomra be kellett szüntetnem, s így akkor csak egy kurta negyedévig hirdethettem transzilván eszméimet. Ami szerintem pótolhatatlan veszteség volt és marad.
Fájl:Kós Károly Mezögazdasági iskola Marosvásárhely.JPG
Kós Károly: Mezőgazdasági iskola, Marosvásárhely.
Elrendezésében szabályos négyzet alakú területet vesz igénybe egymást keresztező két főútvonallal, azokat párhuzamos utcák és merőleges utcák szabdalják, a területet sakktáblaszerűen tervezték. A tér körül három- és négyszintes lakóházak állnak, amik nem Kós Károly munkái, de a hatása érződik rajtuk. Az utcát áthidaló, magas oromzatos, boronafalas épületekhez már korábban is készített előrajzokat.
Kós Károly: Monostori úti templom, más néven "Kakasos templom" Kolozsvár.

Kós Károly a Wekerle-teleppel párhuzamosan kezdte el tervezni a Monostori úti templomot Kolozsváron 1912-ben. A kolozsváriak Kakasos templom néven ismerik a Monostori úton elhelyezkedő, nemzeti szecessziós stílusban épült Felsővárosi református templomot. A tervezéssel Spáda János helyi építőmestert bízták meg, akinek a tervét a presbitérium 1908. május 22-én elfogadta, azzal a megkötéssel, hogy a tervből törölni kell mindent, ami a kálvinista egyszerűséggel nem fér össze, csökkentve ezáltal az építési költségeket is. A módosított tervet és költségvetést a presbitérium 1910. június 8-án fogadták el, de elbukott a felsőbb hatóság előtt. Közben a parochiális tanács kifogást emelt a terv stílusával kapcsolatban, ezért átadták bírálatra és módosításra Kós Károlynak. Kós Károly tervét 1913. február 11-én a presbitérium egyhangú határozattal elfogadta, az építéssel Spáda Jánost bízták meg. Az építkezést 1913. június 1-jén kezdték el, az elkészült templomot 1914. március 22-én szentelték fel.  forrás: Wikipédia
A Kakasos templom zárt utcasorban épült, alacsony házak között. Formai megjelenésében a középkor és Kalotaszeg építészete erre hatott a legjobban. Aszimmetrikus külső jellemzi, de a belső elrendezés ennek ellenére szimmetrikus. Alaprajzában a gótikus templomépítészetünk hagyományai érvényesülnek: három hajó, egyenes záródású szentély és a református templom funkcionális követelményei. Szimmetrikus alaprajzra aszimmetrikus tömeg épül és a körösfői templom összetéveszthetetlen sisak típusa fedi. Nagy, sima falfelületek és különleges elrendezésű ablakok tagolják. Főhomlokzata díszítetlen, de jellegzetes kapubetétes kapuval rendelkezik, amit a jáki román kori templomnál figyelhetünk meg. Ez a kaputípus korábbi épületein is megfigyelhető. Első jelentős épülete is templom volt, az utolsó is az lett. A következő évben kitört az első világháború.
A világháború kitörésével Kóst behívták katonának, de mindig olyan feladatokat kapott, amik nem közvetlen katonai feladatok voltak, hanem a képzettségének megfelelőek, ezért nem került a frontra. Az utolsó király, IV. Károly koronázása alkalmából más építészekkel együtt dolgozott a reprezentatív, koronázási színhelyek kialakításán. 1917-ben a konstantinápolyi (Isztambul) Magyar Tudományos Intézet építészeti munkatársává nevezték ki. A város történelmével kapcsolatosan foglalkozott a bizánci-török emlékekkel, amit a Sztambul c. várostörténeti tanulmányában dolgozott fel 1918-ban.
Fájl:Kos karoly sira.jpg
Kós Károly síremléke, a Házsongárdi temetőben, Kolozsváron.

1918-ban hazarendelték és Sztánára utazott a családjához, a Varjúvárba. Kinevezték az Iparművészeti Főiskola tanárává, de Trianon után Erdély Romániához került és ő román állampolgár lett. Így elölről kellett kezdjen mindent, ami a kulturális munkát illeti.Az erdélyi és általánosságban a magyar kultúra megőrzése érdekében végzett munkája a következőkben foglalható össze: az erdélyi magyar és általában a magyar kultúra gyűjtője volt, a nemzeti öntudat ébresztője és alkotója, az erdélyi magyarság mindenese és polihisztora.
Kós Károly építészete azért fontos, mert benne az egyetemes magyar építőművészet szempontjai és a magyar népi, valamint az akkori korszerű motívumok egyaránt érvényesülnek. Szerette volna létrehozni a magyar nemzeti építészetet, mindezt úgy, hogy nem helyezett népi ornamentikát az épületeire, hogy azok ne hassanak feleslegesen túldíszítettnek. A népi formavilág csak kiindulás volt, de nem cél, az abban rejlő egyszerűség és hangulat legjavát tudta a kor modern eszközeivel és anyagaival visszaadni. Életműve révén a legjelentősebb magyar építészek közé tartozik. Személyiségének kedvessége a róla készült portréfotón is átsugárzik, megépült, megírt, megrajzolt munkái felmérhetetlen és páratlan kincsei az egyetemes magyar kultúrának, családi élete, komolysága, emberi tartása követendő példa az utána született generációknak.
1977. augusztus 24-én halt meg Kolozsváron. A legenda és a könyvekben fennmaradt fotók tanúsága szerint egész Kalotaszeg felvonult a temetésre, gyönyörű népviseletben. Elől mentek Kolozsvár egyházi méltóságai, rokonok, barátok, tisztelők és mindenki, aki szerette jelen volt utolsó útján, hogy megadja neki a végtisztességet.                                  
                                                                                                             Kocsis  Nagy Noémi

Ez 4798 embernek tetszik itt a blogon!
73-an osztották a facebookon!
Köszönjük!



Felhasznált szakirodalom: 
Magyar Művészet, 1890-1919, szerkesztette Németh Lajos, Kathy Imre: Kós Károly, 372-380, Akadémiai Kiadó,  Budapest, 1981. 
Kós Károly: Hármaskönyv, Szépírás, publicisztika, grafika, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969, reprint: Akadémiai Kiadó, Budapest, Kós Károly jogutóda, 1993., 11-20.,  211.-227. o.
Sas Péter: Kós Károly Képeskönyv, Második bővített kiadás, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2010.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A magyar (nép) mese napja, megteremtője: Benedek Elek és A só meséje

Életem egyik legnagyobb élménye, példaképe Benedek Elek  (Kisbacon, 1859. szeptember 30.- Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő életműve. Születésének 106. évfordulóján emlékezzünk meg mi is róla. Eszmélésem, amelynek fontos részei voltak a népmesék, úgy három-négy éves koromra tehető, amikor a szüleim, nagyszüleim felolvasásban hallgattam a meséket, amelyeket írt. Később, amikor hat évesen már magam is ismertem a betűket, rongyosra olvastam az otthon lévő mesegyűjteményeit, ráadásul iskolánk falán ott volt kitéveaz arcképe . Nekem ő volt a "jóságos Elek apó" a nagyapák archetípusa. Álmodozásaim közben oda-oda néztem órán is, minduntalan történetein és varázslatos személyiségén gondolkoztam, amit nekem és más gyerekeknek, osztálytásaimnak is jelentett. Olyan klasszikusai, mint a Hammas Gyurka, A hazug legény, A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, a Furulyás Palkó, A béka-királykisasszony, a Csali mese, A csillagszemű juhász, A pel…

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  
A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Art Nouveau
Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Artnouveau-nak, új művészetnek, NémetországbanJugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos…

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…