Ugrás a fő tartalomra

Art Nouveau, Jugendstil, Szecesszió, Wiener Werkstätte


Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com  

A szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül!
Alphonse Mucha: Tánc.
Art Nouveau

Az Art Nouveau Európából ered és elsősorban Franciaországból, ahogy a neve is tükrözi. Egyetemesen kialakuló stílusról van szó, amely elsősorban az 1880-as évekhez köthető, e kontinens több országában jelen van és jelentése új művészet. Ihletője az Arts and Crafts mozgalom, lényege pedig az, hogy eltávolodik a historizmustól és egy teljesen új, modern irányvonalat képvisel. Az Art Nouveau nemzetközi stílus, így szinte minden országban, ahol ebben a szellemben alkottak, építkeztek, megvan rá a megfelelő elnevezés.
Antonio Gaudí Sagrada familiájáról készült akvarell, helyszín a katedrális, Barcelona, fotó: ©Benyó Gergely, 2011.
Az Art Nouveau kifejezés magába foglal egyfajta nemzetközi filozófiát is, művészeti stílust az építészetben és az alkalmazott művészetekben. Az irányzat valódi időtartama 1890 és 1910 közé tehető. Franciaországban Art nouveau-nak, új művészetnek, Németországban Jugendstil-nek, ifjú, fiatal stílusnak, Olaszországban Stile floreale-nak, azaz virágos stílusnak nevezik. De jelen van Belgiumban is, Le style moderne néven Victor Horta 1861-1947, és Spanyolországban Modernismo elnevezéssel Antonio Gaudi 1852-1921 és más remek spanyol építészek munkásságára utalva. 
Antonio Gaudí: Sagrada familia.
Az irányzatot Ausztriában és Magyarországon (értsd: az Osztrák-Magyar Monarchiában), a történelmi magyar területeken, Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Vajdaságban szecessziónak, osztrák területen pedig, bécsi nevén Wiener Sezession-nak, azaz bécsi szecessziónak hívjuk. A szecesszió azonban arra az elkülönülésre és kivonulásra is utal, amikor 1897-ben Bécsben, negyvenkilenc művész szó szerint kivonult a város művészeti központjából azért, hogy létrehozza az új művészetet, ami a korábban említett képző- és iparművészeti ágazatokban (alkalmazott és dekoratív) és az irodalomban jelentkezett.

Antonio Gaudi: Palau Güell (Güell Palota), Barcelona, Eusebi Güell megbízásából épült, 1885 és 1889 között. Fotó© Benyó Gergely, 2012.
A szecesszió stílusára elsősorban az volt jellemző ezen a területen, hogy szembehelyezkedett a historizmussal és az eklektikával. A mozgalmat nagyban befolyásolta a japonizmus, annak egyszerű formavilága és fehér hátterei, ami főleg a grafikai munkáknak egyfajta, korábban nem látott letisztultságot adott. 
Antonio Gaudi: Güell Park. Fotó: Benyó Gergely. Copyright.

Ez a hatás az alkalmazott grafika terén jelentkezett elsősorban. Olyan művészek sorolhatók ide, mint a francia Henri de Toulouse-Lautrec grafikus és festő (1864-1901), a cseh Alphonse Mucha (1860. Július 24.- 1939. Július 14.) grafikus és festő, és az angol Aubrey Beardsley (1872. Augusztus 21.  –1898. Március 16.) aki szintén grafikus volt.


Antonio Gaudi: Palau Güell (Güell Palota), Barcelona, Eusebi Güell megbízásából épült, 1885 és 1889 között. A pompázatos belső kialakítására elsősorban a térszűke miatt volt szükség, mert a palota egy kicsi telekre épült, ez voltak hivatva ellensúlyozni a nagy íves ablakok, amelyeken beáramlott a fény és a kupola a tágasság érzetét nyújtotta. Fotó© Benyó Gergely, 2012.



Aubrey Beardsley: The Stomach Dance, 1893.
Az Art nouveau-n belül, annak változatai alapján két főbb irányzatot különböztetünk meg. E két irányzathoz területi jellegzetességek is kapcsolódnak, s noha elvetette a historizmust, a korábbi évszázadok hagyományai nagyban befolyásolták az építészeti megjelenését. Antonio Gaudi építész (1852-1926) Sagrada Familiá-ja Barcelonában, például vetekszik a gótikus katedrálisokkal szépségben, nagyságban, részletgazdagságban, és ráadásul, mind a mai napig dolgoznak rajta, vagy tán mostanában fejezték be. A Sagrada Familia (Szent Család) egyike Gaudi leghíresebb épületeinek. A grandiózus templomot 1882-ben kezdték el építeni. 
Alphonse Mucha (1860-1939) tervei alapján készült plakát, litográfiai eljárással. Párizsban nyomtatták 1896-ban. A Gismonda fontot (betűtípust) ez alapján készítették el.



Aubrey Beardsley:The Peacock Skirt, 1893.







Charles Rennie Mackintosh: Hálószoba berendezés. Fotóforrás: wikipedia
Az új művészetet Spanyolországban, Franciaországban, Angliában és az Egyesült Államokban hullámzó, úgynevezett ostorcsapás-motívumok jellemzik és Liberty-nek nevezik. Skóciában és Németországban inkább az egyenes vonalvezetés és a geometrikus formák használata terjedt el, pl. Charles Rennie Mackintosh, építész, formatervező (1868-1928) munkásságában. Franciaországban az Art Nouveau két ágra oszlott: az Émil Gallé, forma és üvegtervező (1864-1904) által alapított Nancy iskolára, valamint a Hector Guimard építész, formatervező (1867-1942) és a Victor Horta, építész, formatervező (1861-1947) révén létrehozott Párizsi iskolára.


A Victor Horta által tervezett gyönyörűséges lépcsőházak egyike, amin végigvonul, az un. "Horta vonal".



Victor Horta: a brüsszeli Horta Múzeum teteje.
Emil Gallé (Nancy, 1846. Május 8. – Nancy, 1904. Szeptember 23.), akiről a híres Gallé-üvegeket nevezték el, formatervező, üvegtervező volt, az általa készített termékek ma csillagászati árakat érnek el a világ nagy árverésein. Egy fajansz- és bútorkészítő fiaként látta meg a napvilágot, fiatal éveiben filozófiát, botanikát és rajzot tanult, ami megmagyarázza a munkáiban rejlő egyedülálló és csodálatos világot. Az üvegeket kezdetben zománcfestékekkel díszítették, de a kezdeti kísérletezések után Emil Gallé visszatért a metszett opálüveg-technikához.
Vésett Gallé kristályváza, 1900 körül.
Üvegalkotásait növényi motívumokkal és sokféle színárnyalatban díszítette. Barátja és patrónusa, Robert Montesquiou, Bayreuth-ba hívta Cosima Wagner kérésére, aki megismertette vele a Parsifal zenemű zsenialitását és ezzel kapcsolatos munkákkal bízta meg. Ezután indult be Emil Gallé karrierje, aki elnyerte az 1878-as Párizsi Világkiállítás díját. Az 1889-es Párizsi Világkiállításon való bemutatkozása meghozta neki a nemzetközi ismertséget és stílusa, a naturalista és virágos motívumok, megalapozói lettek az Art Nouveu mozgalomnak. 
Gallé vase with lilies and daises.
Écrits pour l'art 1884-89 (Írások a művészetről 1884-1889) címmel könyvet írt, amelyet csak halála után, 1908-ban jelentettek meg. Gallé, mint meggyőződéses humanista, magára vállalta az esti iskolák létrehozását dolgozó emberek számára, l’Université populaire de Nancy címmel. Ugyanakkor üvegeinek silány minőségű utánzataival is elárasztották a világot. Ebből is a tervező hírnevének elterjedésére következtethetünk és arra a vágyra, hogy egyedi stílusát utánozzák. Emil Gallé nagysága az alapos botanikai ismeretekben, a természet iránti érdeklődésben, az egzotikus növényi formák és a rovarvilág élethű ábrázolásában rejlett. Üvegmunkáin a megjelenés gazdagságát a gyönyörű, irizáló színek, hullámzó arany vonalak adják.
A Viktória Sugárút lejárata a metróban Párizsban. Az eredeti Hector Guimard lejárattal.

Hector Guimard (1867-1942) építész, a párizsi Abesses metró megálló(k) tervezője. A kovácsoltvas szerkezetre helyezett, üvegtetővel ellátott metrókijáratokból is legalább háromfélét különböztetünk meg Párizsban, de ezek a típusok, szerte Európában is, meghatározták az épületek bejáratai fölé helyezett, kis előtetők megjelenését.
Jellegzetes szecessziós feliratú metrókijárat Párizsban.


Belgiumban elsősorban építészeti stílusként jelentkezett az Art nouveau, Victor Horta munkásságában. Két épületét említeném meg a sok közül, a Horta-házat (1893,rue Paul-Émile Janson 6. sz.), és Tassel-palotát Brüsszelben, amit Emil Tassel tudós és professzor építtetett (1893-1894) között. A Hotel Tassel végérvényesen szakított a tradicionális sémákkal. Az épület három különböző részből áll. Két rész ebből tégla és természetes kő - egy utcai és egy kerti homlokzat – amihez kapcsolódott egy acél szerkezet üvegborítással. Ez a szerkezet összekötő részként funkcionál, a ház térelrendezésében, ami tartalmazza a lépcsőházakat és a lépcsők közötti pihenőket, ami összeköti a különböző szobákat és szinteket.
Az egyik Horta-ház lépcsőháza.

Híresek voltak kovácsoltvas munkái (az ún. Horta-vonal, ami végigfutott az egész lépcsőházon) és rendkívüli igényességgel megalkotott házai, házbelsői, amelyek minden részletükben a kifinomultságot, a nemes anyagok használatát,a részletgazdagságot tűzték ki célul.  
Szecessziós stílusú társasház.
Az Art Nouveau hatására, a grafikusok és a tipográfusok folyamatosan készítettek ilyen szellemű grafikákat, plakátokat és betűtípusokat az egész huszadik, de a huszonegyedik században is, így például 1991-2004 között: A Gismonda (Sam Wang), Harquil (Lisa Wade), az Isadora (Sam Wang), Paris Metro (David Rakowski), Rudelsberg (David Rakowski), Sarah Caps (Sam Wang).
Gismonda sample
A Gismonda betűtípus, Mucha plakátja alapján tervezték.

                                             
Jugendstil

A Jugendstil az új művészet Németországi elnevezése, amelyet a német és a skandináv nyelvterületeken használnak. Az 1890-es években terjedt el a stílus és szoros kapcsolatban állt a Wiener Werkstätte-val (Bécsi Műhely). Általánosságban elmondható, hogy az épületek és a tárgyak díszítéseire a geometrikus és naturalisztikus formák jellemzőek. A bútorokat, tapétákat, textileket és használati tárgyakat dekoratív motívumok díszítik, ugyanakkor az organikus formatervezésben az ipari, tudományos, technológiai fejlődésből merítenek ihletet. Itt megjegyzendő: az organikus formatervezés, nem azonos az oly gyakran félreértett népi, vagy a fából készült épültekkel és tárgyakkal, hanem azt jelenti, hogy természethez közelálló, azok formavilágát utánzó. Nevét a mozgalom az 1896-ban alapított müncheni Jugend című lapról kapta, ami a korra jellemző dekoratív művészetekkel foglalkozott. Jelmondata a következő volt: A művészet és az élet folyóirata.
A német Jugend folyóirat 1896-os kiadásának a címlapja, amin Art Nouveau motívumok vannak. A Jugend folyóirat szoros kapcsolatban állt a stílussal a Jugendstillel. A művészet és az élet folyóirata kívánt lenni.

Otto Wagner: Postal Office Savings Bank Building, Bécs (1894-1902)
Otto Wagner posta takarékpénztára, Bécs, Ausztria, 1894-1902, © fotó Kocsis Nagy Noémi, 2013.augusztus.
 
Otto Wagner posta takarékpénztára, Bécs, Ausztria, 1894-1902, © fotó Kocsis Nagy Noémi, 2013.augusztus.

A Jugendstil célja a természetes formák alkalmazása a tervezésben, amely révén a társadalmat is szerették volna megújítani. A cél az egyszerű, háztartási áruk gyártásával kapcsolatos csomagolások és a plakáttervezés, azaz a reklám kialakítása olyan termékek kapcsán, mint például a kávé, kakaó, likőrök, szappan, kozmetikumok (magyar plakáttervezésben is lo.). Hatalmas fali mozaikok és üvegmunkák is készültek ekkor, amelyek inkább középületekre, intézményekre, templomokra, kórházakra, elegánsabb szállodákra jellemzők, de magánházakban, villákban is előfordulnak (Otto Wagner).
Otto Wagner: Karlsplatz Stadtbahn Station, Bécs (1894-1902).
A stílus nagy hatással volt a városi építészetre és lakberendezésre, a népies kifejezésmód és formakincs révén, amit ugyanakkor egyszerűség is jellemez. A Jugendstil később terjedt el Európában, mint az Art Nouveau, mert a német és a skandináv tervezők többsége ragaszkodott a hagyományos stílusokhoz, formákhoz. Az 1890-es évek közepétől, az Arts and Crafts mozgalomhoz hasonlóan, Európa szerte iparművészeti műhelyeket kezdtek létrehozni pl. Magyarországon a gödöllői művésztelepet, amely Gödöllői Iskola-ként ismert, Kőrösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor alapította. A műhelyek célja a valódi hazai áruk készítése volt, etikus gyártási folyamattal. Ernst Ludwig nagyherceg támogatta a Dresdener Werkstätten für Handverkskunst (Drezdai Művészkézművesek Műhelye) létrejöttét.Bruno Paul (1874-1968), építész, bútorasztalos, formatervező és tanár alapította a müncheni Vereinigte Werkstätten für Kunst im Handwerk-et (Művészkézművesek Egyesült Műhelye).
August Endell jugendstil kapuzata, az Elvira fotóműteremhez.
A Jugendstil-en belül, az Art Nouveau-hoz hasonlóan két korszakot különböztetünk meg. Az 1900 előtti éveket virágos művészetnek nevezzük, ezért hívják az olaszok ezt az időszakot Stile Floreale-nak. Naturalisztikus, reprezentatív formák jellemzik, a grafikában és az iparművészetben gyakoriak a népművészetből ihletett témák. 
Henry van de Velde: Chair designed for house "Bloemenwerf", 189
Weimarban, az 1900 utáni években, Henry van de Velde (1863-1957) építész, ipari tervező, festő, és művészetkritikus teóriái terjedtek el és az absztraktabb, dinamikusabb formák. Van de Velde fontosnak tartotta a művészeti oktatást, mert hitt abban, hogy ezzel az életminőséget is javítani lehet. Ennek érdekében a helyi gazdaság fellendítését is fontosnak tartotta. Ő tervezte az Weimar Kunstgewerbeschule-t, a Weimari Iparművészeti Iskolát, amelynek 1914-ig igazgatója is volt.  
Szecessziós folyóiratok
A tematikus folyóiratok közvetítették a korszak filozófiáját, a művészek és tervezők az adott témával kapcsolatos nézeteit. Ilyenek voltak a Pan Berlinben, és a Simplicissimus. A Simplicissimust a német szatirikus magazint 1896 áprilisában alapította Albert Langen, a lap 1967-ig jelent meg, kivéve 1944 és 1954 közötti időszakot. 1964-ben kéthetente megjelenő lappá vált. A nevét Grimmelhausen 1668-as novellája a Der Abenteuerliche Simplicissimus Teutsch főszereplőjének neve alapján kapta. A Simplicissimus közölte olyan írók munkáit, mint Thomas Mann  és Rainer Maria Rilke. Ugyanakkor karikírozta a porosz katonai figurákat és általában a német osztálybeli és társadalmi különbségeket és a müncheni liberális atmoszférát tükrözte a lap szellemisége. A lapnak dolgoztak még Hermann Hesse, Gustav Meyrink, Fanny zu Reventlow, Jakob Wassermann, Frank Wedekind, Heinrich Mann és Erich Kästner írók. A Simplicissimusnak dolgoztak még a következő grafikusok: Bruno Paul, Josef Benedikt Engl, Rudolf Wilke és Ferdinand von Reznicek.

Henry van de Velde: Tojásport hirdető plakát. A szecessziós betűk jellegzetességén túl figyeljük meg a rendkívül kifinomult grafikai ábrázolást, amint a tojássárgák elkülönülnek a fehérjéktől és a rajzban még a csillogást is látni véljük.

Ausztriában a Jugendstil az első világháború előtt ért véget és helyette az építészek és tervezők a Deutscher Werkbund-ot hozták létre, illetve Bécsben jött létre a Wiener Werkstätte és a Szecesszió. A korszakhoz kapcsolódó művészek még August Endell építész, szobrász és formatervező (1871-1925): Elvira Fotóstúdió, München, 1897-1898. Hermann Obrist (1862-1927) szobrász, formatervező, Bernard Pankok formatervező, grafikus (1872-1943), Richard Rimerschmid (1868-1957) építész, formatervező.

Szecesszió
A Jugendstil után következő Szecesszió, Wiener Sezession az elnevezése az új művészetnek a német nyelvterületeken, de főként Bécsben és az Osztrák-Magyar Monarchiában. Német és osztrák művészeknek olyan csoportja hozta létre, akik eltértek a hivatalos művészettől, így jött létre a müncheni szecesszió 1892-ben és a berlini szecesszió 1899-ben. 

Josef Franz Maria Hoffman, born: Brtnice, Moravia, Austro-Hungarian Empire, 1870 december 15.


A bécsi szecesszió magába foglalta a Gessellschaft bildender Künstler Österrichs-ot, vagyis az Osztrák Művészek Társaságát. Szoros kapcsolatban álltak a Jugendstil-lel, azzal párhuzamos vagy annak folytatólagos irányzataként működtek. Az osztrák alkotók 1897-ben úgy döntöttek, hogy eltávolodnak a hivatalos művészeti oktatástól, az Akadémiától és általában ezektől a köröktől, tehát a bécsi Künstlerhaustól. Az így függetlenedett művészek és építészek együttesen gondolkodtak és dolgoztak az új esztétikai elvek és kifejezésformák alakításán.
Josef Franz Maria Hoffmann:
Kubus fotel.

Az alkotók között elsősorban fontos megemlíteni Josef Franz Maria Hoffmann (1870-1956) építészt és formatervezőt, Koloman Moser (1868-1918) festőt, formatervezőt, fémművest, grafikust, a híres Moser-üvegek tervezőjét, és Josef Maria Olbrich (1867-1908) építészt, kerámikust, üveg és bútortervező művészt.
Josef Franz Maria Hoffmann: Stocklet Palota 1905-1911 észak-nyugati utcai homlokzat, Brüsszel, Belgium. fotó: SHS Art Web.
A szecesszió célja elsősorban az építészet és a dekoratív művészetek összehangolása volt, ez érvényes a plakátokra, a metszetekre, a rajzokra, az üvegekre, a kerámiákra, a fémmunkákra és a textilekre. Mint a legtöbb mozgalomban, a szecessziós elveket a megfelelő folyóirat által hirdették, melynek címe Ver Sacrum, Szent Tavasz volt. Bécsben áll a csodálatos aranyszínű, leveles gömbkupolával lefedett Szecesszió Épülete, (1898-1899), amelyet Josef Maria Olbrich tervezett. Itt található a csoport központja, amely állandó kiállítási térként is szolgált.
Klimt,Gustav. "Musik" (Stehende Lyraspielerin) - Music,a woman playing the lyre.Illustration for "Ver Sacrum",the magazine of the Art Nouveau Secession Movement,1901 Coloured lithograph, 17,5 : 9 cm (25 : 23,2 cm)

  Gustav Klimt:  Zene (Stehende Lyraspielerin) - Lírán játszó nő. Illusztráció a "Ver Sacrum" magazine címlapjához, 1901-ben. Színezett litográfia.Magángyűjtemény.

Otto Wagner (1841-1918) a bécsi szecesszió kiemelkedő és vezető mestere. Ő tervezte Bécs földalatti hálózatát (1899-1901), s annak pavilonjait a Karlsplatzon. Főműve a bécsi Postatakarékpénztár épülete (1905), ami a Karlsplatz könnyed, szecessziós fémvázas pavilonjaihoz képest sokkal konstruktívabb, stílusú, kissé szögletes homlokzatú, de belsejében monumentális, szép, üvegtetős lefedésű tér található. Otto Wagner életművében keveredik az eklektika szabályszerűsége a szecesszió eleganciájával.

Josef Maria Olbrich: A Szecesszió épülete (1898-1899), Bécs, Ausztria

Josef F. M. Hoffmann tervezte a Pukersdorfi Szanatóriumot (1904-1906). A Josef Maria Olbrich által tervezett Szecesszió épülete (Bécs, 1898-1899), Házasságkötések tornya (Darmstadt, 1907-1908) is ehhez a stílushoz sorolható.1903-ban Hoffmann és Moser megalapította a Wiener Werkstätte műhelyt, ami abból a célból jött létre, hogy áruba bocsáthassák a bécsi szecesszió tagjainak alkotásait.


Wiener Werkstätte

A Wiener Werkstätte műhely színhelye Bécs és folytatása a bécsi szecessziónak, 1903-ban alapították. Ekkor jött létre a Produktiv-Gemeinschaft von Kunsthandwerkern in Wien (Bécsi Műhelyek, Bécsi Művészkézművesek Termelési Szövetkezete), ami az Arts and Crafts ideáljához hasonlóan, a kitűnő minőségű kézműves termékeket kívánta előállítani. A bécsi műhely is két korszakra tagolható: az első világháború előtti időszakra az absztrakt minták, rácsszerkezetek, geometrikus berendezések jellemzőek, az első világháború után pedig a XVII. századi barokk hatása fényűzőbb berendezések megalkotását ihleti.
Moser,Kolo. Cover for the 4th issue in 1899 of "Ver Sacrum", the magazine of the artists of the Art Nouveau Sezession movement.

Koloman Moser:  A "Ver Sacrum" folyóirat 4. borítója, 1899-ből, magángyűjtemény, Bécs, Ausztria.
Josef Franz Maria Hoffmann (1870-1956) és Koloman Moser (1868-1918), akikről a bécsi szecesszió kapcsán esett szó, Fritz Wändorfer bankár támogatásával alkottak, az általuk előállított tárgyakon mindkettejük monogramja szerepel. 1905-ben a stílus rendkívül modernek, haladónak számított. A szervezet 100 munkást foglalkoztatott. Kis műtermekben designnal, bútorasztalossággal, könyvkötészettel foglalkoztak, építészeti műhelyt létesítettek. Készültek itt bútorok, grafikák, fémműves termékek, textilek, ékszerek, ruházat, üvegáruk, tapéták és kerámiák.


Koloman Moser portréja.





Kis Wiener Werkstätte porcelánfigura.
Gesamkunstwerk-nek nevezzük azt a szellemiséget, amelyben alkottak és ami összművészetet jelent német nyelven, azaz mindenfajta művészeti ág (építészet, szobrászat, festészet, grafika) egyesítésének kísérletét egy épületen belül. 
Koloman Moser plakátja.
Összművészeti szellemben éltek a Josef Hoffmann által tervezett közintézmények: a Pukersorfi Szanatórium (1904-1906), a Fledermaus Kabarészínház (1907) és a Stoclet Palota (1905-1911) Brüsszelben. Ezeket az épületeket egyenes vonalvezetés, a tér nagyvonalú kezelése, nemes burkolatok, elegancia jellemeznek. 1915-től fényűzőbb stílus jellemzi a Werksätt-et. Erre példák Dagobert Peche lakásbelsői.


  • Jutta Sika. Plate. c. 1901
    Jutta Sika: Tál, 1901, Moma Collectoin.


Nők is dolgoztak a Werkstätteben, akik mind Koloman Moser tanítványai voltak, ilyen Teresa Trethant (1859- halálozási évszáma ismeretlen, 1925-ben még kiállított Párizsban), aki festett bútorokat készített. Jutta Sika (1877-1964), keramikus és üvegtervező. Susi Simandi-Schleiss (1880-1965), akinek szakterülete a Werkstätten belül praktikus kerámiafigurák készítése volt, amelyek a háztartási célokra készültek. De tervezett postai üdvözlőlapokat és textileket is. Az általuk tervezett tárgyak, a férfiak által tervezettekhez hasonlóan, a geometrikus letisztultságot és a fekete-fehér színkontrasztot részesítették előnyben. A Werkstätte-tárgyak magas minőségűek voltak, de sajnos igen drágák az előállítás igényessége miatt, ezért csak tehetős emberek tudták megvásárolni. A Werkstätte művészei kiállítottak Berlinben 1904-ben, Bécsben, Brünnben 1905-ben, Hágában 1906-ban, Kölnben a Werkbund Austellung-ot 1914-ben, Párizsban az Exposition Internationale des Arts Decoratifs-ot 1925-ben.
                                                                                         Kocsis Nagy Noémi
Ez 4154 embernek tetszik itt a blogon!
Köszönjük!



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyar szecesszió, Lechner Ödön

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.comA szöveg semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Lechner Ödön  (1845. Augusztus 27, Pest – 1914. Június 10, Budapest) a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának legkiemelkedőbb magyar építésze. Két kulcskifejezéssel szoktuk őt jellemezni: a nemzetiépítőstílus kifejezője vagy a magyaros szecesszió kitalálója vagy atyja, ahogy előszeretettel nevezik sok szakkönyvben.
Általánosságban úgy jellemezhetjük, hogy alkotó évei kezdetén historikus és eklektikus stílusban tervezett, majd a modernebb önkifejezést tartotta szem előtt és az egyéni formanyelv kialakítására törekedett. A teljesség igénye nélkül, lévén, hogy szövegünk tananyag, szeretnénk a legfontosabb, vagy érdekesebb műveit megemlíteni, a historizálásból kiszabadult kezdetektől, a már-már art decoba hajló későszecessziós példákig.
A történeti stílusok elhagyásával Lechner Ödön a népművészetből átvett ornamentális motívumokat kezdte el használni. Egyes indus…

Magyar szecesszió, Kós Károly

Copyright © 2015. artificium-artis.blogspot.com
A cikk semmilyen részlete nem használható fel a szerző engedélye nélkül! Beleértve a cikk logikai felépítését is, mert erre is találtam példát! Köszönöm!

Halottak napján és a Reformáció Napján szeretnélek meglepni Benneteket kedves olvasóim, egy számomra oly kedves építész Kós Károly életművével. Hogy hogyan függ össze a kettő? Úgy, hogy Kós Károly áttért lutheránusról református vallásra, ami az erdélyi magyarság megmaradásának az egyik legfontosabb bástyája volt és ma is az.
A reformáció a Biblia nemzeti nyelvekre való lefordításával folytatódott, az után a bátor cselekedet után, amit Luther Márton tett, aki 1517. október 31.-én levelet írt Albert mainzi püspöknek, tiltakozását fejezve ki a búcsúcédulák árusítása ellen, valamint kiszegezte a wittenbergi vártemplom kapujára 95 tételből álló vitairatát is.
Tulajdonképpen Kós Károly élete, még ha nem is volt ennyire harcos személyiség, mint Luther, abból a folytonos munkából áll, aminek c…